Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

MGBAVOLƐ NEE MBƐLƐRA BIZA KƐ

Kɛ Ɔkɛyɛ Na Me Nee Me Awovolɛ Adɛnla Anzodwolɛ Nu Ɛ?

Kɛ Ɔkɛyɛ Na Me Nee Me Awovolɛ Adɛnla Anzodwolɛ Nu Ɛ?

 Akɛsakɛsa nwo kpuya

  • Wɔ awovolɛ boni a ɛta ɛ nee ye nyia akɛsakɛsa a?

    • Me papa

    • Me mame

  • Fane nyɛ a ɛ nee wɔ awovolɛ zɔhane nyia akɛsakɛsa a?

    • Ɔnda ɔnzi

    • Kenle ngoko ngoko

    • Fane dɔɔnwo

  • Kɛzi akɛsakɛsa ne anu ɛsesebɛ de ɛ?

    • Zolɛ pɛ ndɛndɛ wɔ anzodwolɛ nu.

    • Yɛdi butule kolaa na yɛapɛ zo.

    • Zolɛ ɛmpɛ ɛlɛ​—saa bɔbɔ yɛdi butule yɛwie a.

Saa ɛngola ɛ nee wɔ awovolɛ ɛdɛnla anzodwolɛ nu a, bie a ɛbadwenle kɛ bɛdabɛ a ɔwɔ kɛ bɛyɛ tɛnlabelɛ ne anwo debie a. Noko akee, kɛ mɔɔ yɛbanwu ye la, ɛbahola wɔalua ndenle bie mɔ azo wɔade fane dodo mɔɔ akɛsakɛsa ne ba la azo na saa ɔba bɔbɔ a yeanyɛ kpole. Mɔɔ limoa la, maa yɛnlea . . .

 Mɔɔ fa akɛsakɛsa ba la

  • Kɛzi ɛdwenle la. Mekɛ mɔɔ ɛlɛnyi la ɛdwenle ninyɛne nwo kpalɛ ɛtɛla mekɛ mɔɔ ɛnee ɛle kakula la. Eza ɛbɔ ɔ bo ɛdie ninyɛne bie mɔ ɛdi​—bie mɔ nee wɔ awovolɛ ɛdeɛ ɛnyia. Noko akee, Baebolo ne ka kɛ: ‘Di ɛ ze nee ɛ nli eni.’​—Adendulɛ 20:12.

    Ɛbɛlabɔlɛ nu nɔhalɛ edwɛkɛ: Menli mɔɔ bɛ adwenle ɛdi la ɛnlua ɛya zo ɛmkpo nzuzulɛ biala.

  • Fanwodi. Mekɛ mɔɔ ɛlɛnyi la, wɔ awovolɛ bamaa wɔ fanwodi dɔɔnwo. Ngyegyelɛ ne a le kɛ, ɔnrɛyɛ fanwodi mɔɔ ɛkpondɛ la yɛɛ ɛnrɛnyia ye wɔ mekɛ mɔɔ ɛkulo la​—na ɛhye bahola ava akɛsakɛsa ara. Noko akee, Baebolo ne ka kɛ: ‘Tie wɔ awovolɛ.’​—Ɛfɛsɛsema 6:1.

    Ɛbɛlabɔlɛ nu nɔhalɛ edwɛkɛ: Fane dɔɔnwo ne ala, kɛzi ɛfa fanwodi mɔɔ ɛlɛ ye kɛkala la ɛyɛ gyima la a bahile fanwodi mɔɔ wɔ awovolɛ bava amaa wɔ la a.

 Mɔɔ ɛbahola wɔayɛ

  • Fa wɔ adwenle sie ɛzonlelilɛ zo. Kɛ anrɛɛ ɛbava akɛsakɛsa ne anwo somolɛ wɔabɔ wɔ awovolɛ la, suzu mɔɔ ɛbahola wɔayɛ amaa anzodwolɛ ara la anwo. Kpavolɛ bie mɔɔ bɛfɛlɛ Jeffrey la ka kɛ: “Fane dɔɔnwo ne ala tɛ mɔɔ wɔ awovolɛ ka la a fa akɛsakɛsa ne ba a, emomu mɔɔ ɛyɛ wɔ nwolɛ la. Ɛdendɛlɛ bɛtɛɛ maa akɛsakɛsa zo pɛ.”

    Baebolo ne ka kɛ: “Bɛ nee menli kɔsɔɔti ɛdɛnla anzodwolɛ nu.”​—Wulomuma 12:18.

  • Tie. Samantha mɔɔ ɛli ɛvolɛ 17 la ka kɛ: “Menwu ye kɛ ɛhye ɛyɛlɛ yɛ se kpalɛ. Noko menwu ye kɛ saa awovolɛ nwu ye kɛ ɛlɛtie bɛ a bɛdabɛ noko bɛtie wɔ.”

    Baebolo ne ka kɛ: ‘Yɛ ye ndɛ tie edwɛkɛ, mmapele ɛ nwo ɛtendɛ.’​—Gyemise 1:19.

    Akɛsakɛsa le kɛ senle la​—saa wɔannea ye boɛ a ɔkola ɔyɛ kpole

  • Ɛnee bɛ ɛnyia bodane ko. Di akɛsakɛsa nwo gyima kɛ mɔɔ ɛlɛbɔ tennis a ɛbayɛ la. Noko mmafa somolɛ ne ɛbɔ wɔ awovolɛ mɔɔ bɛ nee wɔ ɛlɛbɔ la. Kpavolɛ bie mɔɔ bɛfɛlɛ ye Adam la hanle kɛ: “Saa akɛsakɛsa ba a, awovolɛ kulo kɛ bɛyɛ mɔɔ bɛsuzu kɛ ɔbaboa bɛ ra ne la yɛɛ bɛ ra ne noko kulo kɛ ɔyɛ mɔɔ ɔsuzu kɛ ɔbaboa ye la. Ɔti, nɔhalɛ edwɛkɛ ne a le kɛ bɛ muala bɛlɛ adwenle ko.”

    Baebolo ne ka kɛ: “Bɛmaa yɛkpondɛ ninyɛne mɔɔ fa anzodwolɛ ba” la.​—Wulomuma 14:19.

  • Nyia ndelebɛbo. Bɛlɛra bie mɔɔ bɛfɛlɛ ye Sarah la ka kɛ: “Saa mekakye kɛ me awovolɛ gyi ngyegyelɛ mɔɔ anu yɛ se la anloa kɛ mɔɔ me ɛdeɛ ne de la a ɔboa. Bɛlɛra bie mɔɔ bɛfɛlɛ ye Carla la noko ka kɛ: “Mebɔ mɔdenle kɛ mebayɛ me nwo kɛ mele awovolɛ. Saa melɛtete kakula na meyia tɛnlabelɛ ko ne ala bie a, duzu a anrɛɛ mebayɛ a? Duzu a meyɛ a ɔbaboa me ra ne kpalɛ a?”

    Baebolo ne ka kɛ: “Bɛmmadwenle bɛ ngomekye bɛ boɛyɛlɛ nwo, emomu bɛdwenle awie mɔ noko ɛdeɛ nwo.”​—Felepaema 2:4.

  • Yɛ tieyɛ. Awieleɛ bɔkɔɔ ne, ɛhye a Baebolo ne kpondɛ kɛ ɛyɛ a. (Kɔlɔsaema 3:​20) Saa ɛyɛ tieyɛ a, ninyɛne bahɔ boɛ. Bɛlɛra bie mɔɔ bɛfɛlɛ ye Karen la ka kɛ: “Saa metie me awovolɛ a mennyia ngyegyelɛ dɔɔnwo. Ɔlua medame ti, bɛva ninyɛne dɔɔnwo bɛbɔ afɔle, yemɔti ɛhye a mebahola meayɛ a.” Akɛsakɛsa anloa ayile a le tieyɛ!

    Baebolo ne ka kɛ: “Ɛyɛne ɛnle senle nu a ɔnu.”​—Mrɛlɛbulɛ 26:20.

Mɔɔ baboa. Saa ɔyɛ se ɔmaa wɔ kɛ ɛ nee wɔ awovolɛ bali adwelie a, kɛlɛ mɔɔ ɛkulo kɛ ɛka la wɔ buluku nu fa maa bɛ anzɛɛ fatɛse bɛ. “Bɛlɛra bie mɔɔ bɛfɛlɛ ye Alyssa la ka kɛ: “Meyɛ zɔ wɔ mekɛ mɔɔ metɛyɛle me adwenle kɛ metendɛ la. Ɔmmaa mendeɛdea nu wɔ mekɛ mɔɔ melɛtendɛ la anzɛɛ menga edwɛkɛ mɔɔ nzinlii mebanlu me nwo la.”