Wolo ɖenɖe tɔm wɛɛ yɔ

Wolo tɔm ñʋŋ ɖeɖe

ÑƲƲ NƐƐLƐ NƐ NAADOZO

Ɛkpɛlɩkɩ kpaɣʋ nɛ kpeɣu Kɩbaɣlʋ cɔlɔ

Ɛkpɛlɩkɩ kpaɣʋ nɛ kpeɣu Kɩbaɣlʋ cɔlɔ

1. Ɛbɛ kaatalɩ Pɩyɛɛrɩ nɛ pɩkɛ mbʋ pɩɩkɩlɩ kaɖɛ e-wezuu caɣʋ kpeekpe taa yɔ?

PƖYƐƐRƖ ɛɛkaɣ sɔʋ alɩwaatʋ ndʋ ɛ nɛ Yesu pɔcɔnɩ ɖama yɔ, tɩ-yɔɔ. Ɛzɩ Yesu ɛzɩdaa wɩlaɣ se ɛkɔ-ɩ nɛ pana na? Ðɩɩsɩŋ. Bibl yɔɔdɩ yem se: “Nɛ Kɩbaɣlʋ kisi ɛcɔnɩ Pɩyɛɛrɩ.” (Lk. 22:61) Ɛlɛ Pɩyɛɛrɩ ñɩtaa nɛ ɛcɔnɩ Yesu lɛ, eɖiɣzina se ɛlabɩ kɩwɛɛkɩm sɔsɔm kpem. Ɛlabɩ ɛzɩ Yesu kaayɔɔdʋʋ ɖeyi ɖeyi yɔ. Mbʋ ɛ-maɣmaɣ eeɖuuna se ɛɛlakɩ yɔ, mbʋ ɛlaba. Ekizi ɛ-Kɩbaɣlʋ kʋsɔɔlʋ. Pɩtɩla, kɩyakʋ ŋgʋ kɩɩkɩlɩnɩ kaɖɛ e-wezuu caɣʋ kpeekpe taa.

2. Lɔŋ weyi pɩɩcɛyaa se Pɩyɛɛrɩ ɛkpɛlɩkɩ? Nɛ ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ tɔm ndʋ tɩpɩzɩɣ nɛ tɩwazɩ-ɖʋ?

2 Paa mbʋ lidaʋ wɛɛ. Ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ tisuu kaapaɣlɩ siŋŋ yɔ, pʋyɔɔ lɛ ɛɛwɛnɩ waɖɛ se ɛñɔɔzɩ mbʋ ɛwɛɛkaa yɔ, nɛ ɛkpɛlɩkɩ lɔŋ nɩɩyɩ pɩlɩɩnɩ Yesu wɩlɩtʋ sɔsɔtʋ natʋyʋ yɔɔ. Ndʋ lɛ kpaɣʋ nɛ kpeɣu. Pɩpɔzʋʋ se ɖa-taa paa weyi ɛmaɣzɩ wɩlɩtʋ ndʋ tɩ-yɔɔ camɩyɛ. Ye mbʋ, iyele nɛ ɖɩna ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ kpɛlɩkɩ lɔŋ ɛnɩ yɔ.

Ɛyʋ weyi pɩɩpɔzaa se ɛkpɛlɩkɩ lɔŋ sakɩyɛ yɔ

3, 4. (a) Suwe Pɩyɛɛrɩ pɔzɩ Yesu, nɛ suwe Pɩyɛɛrɩ kaamaɣzaɣ? (b) Ɛzɩma Yesu wɩlaa se lɩmaɣza wena ɛyaa kaawɛnɩ alɩwaatʋ ndʋ tɩ-taa yɔ, aawɛnɩ ɖoŋ Pɩyɛɛrɩ yɔɔ?

3 Fenasɩ loɖo mbʋ yɔ pʋcɔ nɛ pɩlakɩ mbʋ lɛ, Pɩyɛɛrɩ kaawɛ ɛ-tɛ Kapɛrnayum tɛtʋ taa. Peeɖe ɛñɔtɩnɩ Yesu nɛ ɛpɔzɩ-ɩ se: “Kɩbaɣlʋ, ye mon-koobu ɛɖʋ-m ɖɩwɩzɩyɛ lɛ, menkpeɣ-i tam ɛzɩma? Menkpeɣ-i pɩsɩnɩ tam lʋbɛ?” Pɩyɛɛrɩ maɣzaɣ se ye ekpeɣaa nɛ pɩtalɩ tam lʋbɛ yɔ, pɩwɩlɩɣ se ɛnaɣ ɛyaa pʋtɔdɩyɛ siŋŋ. Mbʋ pʋyɔɔ yɔ ɛ-alɩwaatʋ taa lɛ, Ɛsɔ sɛtʋ ñʋndɩnaa wɩlaɣ se tam nabudozo ɖeke pɩwɛɛ se pekpeɣ ɛyʋ. Yesu cosi-i se: “Maatɔŋ se tam lʋbɛ yeke, ɛlɛ tam lʋbɛ tam hiŋ lʋbɛ.”​—Mat. 18:21, 22.

4 Ɛzɩ Yesu caɣ heyuu Pɩyɛɛrɩ se ɛmaɣ kɩwɛɛkɩm mbʋ lalaa lakɩ-ɩ yɔ nɛ ɛsɩɣ yaa we? Aayɩ. Ɛlɛ Yesu cosuu-i se tam 7 tam 70 yɔ, ɛcaɣaɣ se ɛwɩlɩ se ɖɩsɔɔlɩ lalaa nɛ ɖikpeɣ-wɛ paa ɛzɩmtaa. (1 Kɔr. 13:4, 5) Yesu wɩlaa se lɩmaɣza kɩdɛkɛda wena ɛyaa sakɩyɛ kaawɛnɩ kpaɣʋ nɛ kpeɣu yɔɔ yɔ, aawɛnɩ ɖoŋ Pɩyɛɛrɩ yɔɔ. Lɩmaɣza ana ayeba nɛ lalaa yʋsʋʋnɩ-wɛ lɛ, palakɩ akɔnta nɛ pasɩɣ. Ɛlɛ Ɛsɔ tɛ kpaɣʋ nɛ kpeɣu ñɛfɛyɩnɩ kamaɣ.​—Kalɩ 1 Yohanɛɛsɩ 1:7-9.

5. Wɛtʋ ndʋ taa ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩwɛɛ nɛ ɖɩnɩɩ kpaɣʋ nɛ kpeɣu taa camɩyɛ?

5 Pɩyɛɛrɩ tɩkpɛzɩnɩ Yesu. Ɛlɛ ɛzɩ ɛkpaɣ Yesu lɔŋ tasʋʋ mbʋ nɛ ɛlabɩnɩ tʋmɩyɛ na? Alɩwaatʋ natʋyʋ taa lɛ, ɖɩnɩɣ kpaɣʋ nɛ kpeɣu taa camɩyɛ ye ɖa-maɣmaɣ ɖɩwɛ wɛtʋ natʋyʋ taa nɛ pʋpɔzʋʋ se pakpaɣ nɛ pekpeɣ-ɖʋ yɔ. Pʋyɔɔ lɛ, iyele nɛ ɖɩna mbʋ pɩlaba nɛ pʋcɔ Yesu sɩkɩ yɔ. Alɩwaatʋ kaɖɛ ñɩndʋ ndʋ tɩ-taa, Pɩyɛɛrɩ labɩ kɩwɛɛkɩm sakɩyɛ nɛ Kɩbaɣlʋ kpeɣ-i pʋ.

Pekpeɣ-i tam sakɩyɛ

6. Yesu ñɩnaɣ se ɛkpɛlɩkɩ apostoloowaa ti-luzuu lɛ, ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ laba? Ɛlɛ ɛzɩma Yesu ñalabɩ-ɩ?

6 Ðoo kɛdɛzaɣ ñɩna wena Yesu caɣ tɛtʋ yɔɔ yɔ, aawɛ ŋgee kpem. Tɔm sakɩyɛ kaawɛɛ se Yesu ɛwɩlɩ ɛ-apostoloowaa nɛ tɩ-taa lɛɛtʋ lɛ, ti-luzuu. Yesu kɔ pa-nɩŋgbanzɩ lɩm nɛ ɛha-wɛ ti-luzuu kɩɖaʋ; ŋgʋ tʋmɩyɛ nɖɩ, lɩmɖʋyaa tɔyaɣ pɩɩwɛɛ se ɛlabɩ-ɖɩ. Kajalaɣ lɛ, Pɩyɛɛrɩ pɔzɩ Yesu se ɛñɩnɩɣ se ɛkɔ ɛ-nɩŋgbanzɩ lɩm ɖɔɖɔ yaa we? Peeɖe ekizaa se Yesu ɛtaakɔ ɛ-nɩŋgbanzɩ lɩm. Ɛlɛ pʋwayɩ lɛ, etisi nɛ eheyi Yesu se ɛkɔ lɩm ɛ-nɩŋgbanzɩ nɛ pɩkpɛndɩnɩ e-nesi nɛ ɛ-ñʋʋ. Yesu tɩkɔ-ɩ nɛ pana, ɛlɛ ɛkpaɣ hɛɛɛ wɛtʋ nɛ ɛlɩzɩ-ɩ mbʋ ɛlakɩ yɔ pʋ-tɔbʋʋ nɛ mbʋ pʋyɔɔ pɩɩwɛɛ se ɛla mbʋ yɔ.​—Yoh. 13:1-17.

7, 8. (a) Hɔɔlɩŋ weyi taa Pɩyɛɛrɩ tasɩ takʋʋ Yesu suuɖu wɛtʋ? (b) Ɛzɩma Yesu wobi pɩ-yɔɔ nɛ ɛlɩzɩ kpaɣʋ nɛ kpeɣu lɩmaɣza nɛ ɛwɩlɩ?

7 Ɛlɛ pitileɖi lɛ, Pɩyɛɛrɩ tasɩ labʋ nabʋyʋ nɛ pɩtakɩ Yesu tɛ suuɖu wɛtʋ. Apostoloowaa paɣzɩ tɔm hɔm se pana se pa-taa lɛ, akɩlaa. Pɩtʋʋ fɛyɩ se Pɩyɛɛrɩ ɖɔɖɔ kaaɖʋ ɛ-nɔɔ tɩ-kpazʋʋ lakasɩ nzɩ sɩ-taa. Paa mbʋ yɔ, Yesu kpaɣ hɛɛɛ wɛtʋ nɛ ɛsɩnɩ-wɛ nɛ halɩ ɛsam-wɛ ɛzɩma paawɛ ɛ-cɔlɔ ɛ-kʋñɔmɩŋ taa yɔ, pɩ-yɔɔ. Ɛlɛ eheyi-wɛ ɖɔɖɔ se pa-tɩŋa pakaɣ seu nɛ peyebi-i. Peeɖe Pɩyɛɛrɩ tɔm se paa pɩwɛɛ se ɛ nɛ ɩ pasɩ yɔ, ɛnʋ ɛɛkaɣ seu nɛ eyebi-i kpa. Nɛ Yesu pɩsɩnɩ Pɩyɛɛrɩ se ɖoo ana a-taa pʋcɔ nɛ kalɩmaʋ koo tam nabʋlɛ lɛ, ɛkaɣ kpɛzʋʋ tam nabudozo se ɛɛsɩŋ ɛ-Kɩbaɣlʋ. Peeɖe Pɩyɛɛrɩ kpɛzɩnɩ Yesu nɛ halɩ ɛyɔɔdɩ cajayɛ tɔm nɛ pɩwɩlɩ se ɛmaɣzɩɣ se ɛwɛ siɣsiɣ nɛ pɩkpaɖɩ apostoloowaa lalaa.​—Mat. 26:31-35; Mk. 14:27-31; Lk. 22:24-28; Yoh. 13:36-38.

8 Ɛzɩ Pɩyɛɛrɩ lakasɩ nzɩ, siyeba nɛ Yesu kɔ pana na? Toovenim taa lɛ, alɩwaatʋ kaɖɛ ñɩndʋ ndʋ tɩ-taa, Yesu maɣzaɣ ɛ-apostoloowaa mantɩtalɩ pilimwaa wɛtʋ kɩbandʋ yɔɔ na. Ɛnawa se Pɩyɛɛrɩ kaɣ-ɩ kizuu, ɛlɛ ɛtɔm se: “Mantɩmɩ ñɔ-yɔɔ se ñe-tisuu ɛtaamʋʋ. Mbʋ lɛ ña yɔ, ŋpɩsɩ ña-laŋɩyɛ lɛ, ŋkpazɩ ño-koobiya ɖoŋ!” (Lk. 22:32) Yesu tɔm tʋnɛ tɩwɩlɩɣ se ɛnawa se Pɩyɛɛrɩ kaɣ kpiɖuu ɛ-kɩwɛɛkɩm yɔɔ, nɛ ɛkaɣ wobu ɛ-Ɛsɔ sɛtʋ yɔɔ nɛ siɣsiɣ wɛtʋ. Tɩwɩlɩɣ ɖɔɖɔ se Yesu wɛnɩ kpaɣʋ nɛ kpeɣu lɩmaɣza kpem.

9, 10. (a) Paawɛ Jesemaanɩ kaɖaɣ taa lɛ, ɛbɛ Pɩyɛɛrɩ laba nɛ pɩwɛɛ se pasɩnɩ-ɩ? (b) Pɩyɛɛrɩ ɛjandʋ tɔzʋʋ-ɖʋ ɛbɛ yɔɔ?

9 Pʋwayɩ paawɛ Jesemaanɩ kaɖaɣ taa lɛ, paɖaɣnɩ Pɩyɛɛrɩ sɩnʋʋ tam sakɩyɛ. Yesu kaapɔzɩ ɛ nɛ Yakubu nɛ Yohanɛɛsɩ se pacaɣnɩ pɛ-ɛza nɛ ewolo ɛla adɩma nɛ ɛkɔɔ. Yesu nɩɣaɣ siziŋ siŋŋ nɛ pɩpɔzaa se pɛhɛzɩ ɛ-laŋɩyɛ, ɛlɛ Pɩyɛɛrɩ nɛ ɛ-taabalaa paba ñɛwɛɛ ɖom yɔɔ yem paa Yesu ɛkɔŋaɣ nɛ efeziɣ-wɛ ɖoŋ ɖoŋ yɔ. Yesu kaanɩ mbʋ pɩ-taa apostoloowaa kaawɛɛ yɔ, pʋyɔɔ ɛkpaɣ nɛ ekpeɣ-wɛ nɛ eheyi-wɛ se: “Fezuu wɛ kpeyitaɣ, ɛlɛ tomnaɣ nandʋ kɛ ɛjam.”​—Mk. 14:32-41.

10 Pitileɖi lɛ, samaɣ nakɛyɛ kɔɔ, kɔɖɔkɩ koolonzi nɛ laɣɖa nɛ ɖaŋ. Alɩwaatʋ ndʋ, pɩɩpɔzaa se ɛyʋ ɛwɛɛ lɛɣtʋ nɛ ɛɖɔkɩ ɛ-tɩ. Ɛlɛ Pɩyɛɛrɩ ñakʋyɩ kpidi kpidi nɛ ɛlɩzɩ laɣɖɛ se ɛsɛtɩɣ cɔjɔ sɔsɔ lɩmɖʋyʋ Malcuusi ñʋʋ, ɛlɛ picoɖi-i nɛ ɛsɛtɩ ɛ-nɩŋgbaaŋ na. Yesu kpaɣ hɛɛɛ wɛtʋ nɛ ɛsɩnɩ Pɩyɛɛrɩ, ɛpɩsɩnɩ nɩŋgbaaŋ ki-lone taa nɛ ɛlɩzɩ paɣtʋ kiɖe naɖɩyɛ puuyaɣ lakasɩ yɔ; paɣtʋ kiɖe nɖɩ ɛ-tɔmkpɛlɩkɩyaa lakɩnɩ tʋmɩyɛ halɩ nɛ sɔnɔ. (Mat. 26:47-55; Lk. 22:47-51; Yoh. 18:10, 11) Pɩyɛɛrɩ kaatɛm labʋ kɩwɛɛkɩm sakɩyɛ nɛ ɛ-Kɩbaɣlʋ kpaɣ-pʋ nɛ ekpeɣ-i. Ɛ-lakasɩ tɔzʋʋ-ɖʋ se ɖa-tɩŋa ɖɩlakɩ kɩwɛɛkɩm ɖoŋ ɖoŋ. (Kalɩ Yakubu 3:2.) Ða-taa anɩ pʋdʋ pɩzɩɣ nɛ ɛtɔ se evemiye naɖɩyɛ ɖɛwa nɛ ɛtɩla nabʋyʋ nɛ pʋpɔzʋʋ se Ɛsɔ ɛkpaɣ nɛ ekpeɣ-i? Ɛlɛ Pɩyɛɛrɩ kaɣ tasʋʋ labʋ kɩwɛɛkɩm mbʋ pɩcɛzɩ mbʋ yɔ, ɖoo ana a-taa.

Pɩyɛɛrɩ kɩwɛɛkɩm mbʋ pɩkɩlɩ paɣlʋʋ yɔ

11, 12. (a) Pakpa Yesu nɛ pɩtɛ lɛ, ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ wɩlaa se ɛwɛ abalɩtʋ? (b) Ɛbɛ yɔɔ ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩtɔ se Pɩyɛɛrɩ tɩpɩzɩ nɛ ɛla mbʋ ɛ-maɣmaɣ ɛɛmabɩ ɛ-laŋɩyɛ taa se ɛlakɩ yɔ?

11 Yesu heyi samaɣ se ye ɛnʋ kañɩnɩɣ yɔ, keyele ɛ-apostoloowaa nɛ pɛɖɛɛ. Samaɣ kpa Yesu nɛ kɔhɔkɩ-ɩ Pɩyɛɛrɩ ɛzɩdaa, ɛlɛ ɛtaapɩzɩɣ se ɛla pʋyʋ. Peeɖe Pɩyɛɛrɩ nɛ apostoloowaa lalaa pesewa.

12 Pɩyɛɛrɩ nɛ Yohanɛɛsɩ peseɣaɣ lɛ, pɩtɩla patalaa nɛ pasɩŋ Cɔjɔ Sɔsɔ kɩbɩnʋ Ana ɖɩɣa cɔlɔ. Peeɖe paacalɩ wonuu Yesu se pɔpɔzɩ-ɩ tɔm. Pakpaɣ Yesu nɛ peeɖe se pɛɖɛɣnɩ-ɩ lɛ, Pɩyɛɛrɩ nɛ Yohanɛɛsɩ patɩŋɩɣ samaɣ wayɩ, ɛlɛ paawɛ “poliŋ taa.” (Mat. 26:58; Yoh. 18:12, 13) Pɩyɛɛrɩ taakɛ sɔɔndʋ tʋ. Pɩtʋʋ fɛyɩ se ye Pɩyɛɛrɩ ɛtaawɛɛ abalɩtʋ yɔ, ɛtaapɩzɩ nɛ ɛtɩŋ samaɣ ŋga ka-wayɩ. Mbʋ pʋyɔɔ yɔ kaaɖɔkɩ laɣɖa nɛ Pɩyɛɛrɩ kaatɛm sɛtʋʋ pa-taa lɛlʋ nɩŋgbaaŋ. Ɛlɛ paa mbʋ yɔ, Pɩyɛɛrɩ tɩwɩlɩ abalɩtʋ ɛzɩ eeɖuu kiɖe tɛɛ se ɛlʋkɩ ɛ-Kɩbaɣlʋ yɔɔ nɛ paa pɩpɔzʋʋ yɔ, ɛ nɛ ɩ pasɩ yɔ.​—Mk. 14:31.

13. Ɛzɩma ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩtɩŋ Krɩstʋ wayɩ camɩyɛ?

13 Ɛzɩ Pɩyɛɛrɩ yɔ, sɔnɔ ɛyaa sakɩyɛ ñɩnɩɣ se patɩŋ Yesu wayɩ “poliŋ taa” yaa mɛɛsaɣ tɛɛ nɛ lalaa ɩtaatɩlɩ. Ɛlɛ ɛzɩ Pɩyɛɛrɩ maɣmaɣ yɔɔdʋʋ pʋwayɩ yɔ, ye nɔɔyʋ ɛtɩŋɩɣ Yesu wayɩ yɔ, pɩpɔzʋʋ se ɛwɛɛ ɛ-cɔlɔ kpam nɛ ɛmaɣzɩnɩ-ɩ pɩtɩŋa pɩ-taa, paa pɩkɔŋnɩ-ɩ kaɖɛ yɔ.​—Kalɩ 1 Pɩyɛɛrɩ 2:21.

14. Ɛbɛ Pɩyɛɛrɩ laba ɖoo wena a-taa pakpa Yesu nɛ pahʋʋnɩ-ɩ tɔm yɔ?

14 Pɩyɛɛrɩ tɩŋ samaɣ wayɩ mbʋ hɛɛɛ hɛɛɛ, nɛ ɛkɔɔ nɛ ɛtalɩ Yerusalɛm ɖɩɣa sɔsɔɔ nakɛyɛ nɔnɔɔ taa. Pɩɩkɛ Cɔjɔ Sɔsɔ Kayifu weyi ɛɛwɛ ɖoŋ nɛ ñɩm pɩdɩɩfɛyɩ yɔ, ɛ-ɖɩɣa. Ðoŋ ɖoŋ lɛ, pamaɣaɣ ɖamɩŋ nɛ ɩcɔɔ kadaɣ nɛ ɩta nɛ paɖʋ nɔnɔɔ ɛzɩdaa. Pɩyɛɛrɩ talɩ nɔnɔɔ taa lɛ, patɩha-ɩ nʋmɔʋ se ɛsʋʋ ɖɩɣa taa. Yohanɛɛsɩ ñapɩzaa nɛ ɛsʋʋ, mbʋ pʋyɔɔ yɔ ɛsɩm cɔjɔ sɔsɔ; pʋwayɩ lɛ, ɛpɩsɩ ɛkɔɔ nɛ etendi nɔnɔɔ yɔɔ cɔnɩyʋ se eyele Pɩyɛɛrɩ nɛ ɛsʋʋ. Pɩwɛ ɛzɩ Pɩyɛɛrɩ taawɛɛ Yohanɛɛsɩ wayɩ kpam yɔ, nɛ ɛtaañɩnɩ ɖɔɖɔ se ɛsʋʋ kuduyuu tɛɛ nɛ ɛkɩlɩ ɛ-Kɩbaɣlʋ ñɔtɩnʋʋ. Ɛlɛ ɛcaɣ kadaɣ taa, ɖenɖe lɩmɖʋyaa nɛ yomaa paawɛɛ nɛ pohoyuu miŋ nɛ panaɣ cɛtɩm aseɣɖe tɩnaa mba pɔkɔŋaɣ nɛ pɛcɛtɩɣnɩ Yesu taa yɔ.​—Mk. 14:54-57; Yoh. 18:15, 16, 18.

15, 16. Yesu kaayɔɔdɩ tɔm ndʋ se Pɩyɛɛrɩ kaɣ-ɩ kizuu tam nabudozo yɔ, ɛzɩma tɩkɔm pɩ-taa?

15 Miŋ mʋ camɩyɛ nɛ pɩna Pɩyɛɛrɩ ɛzɩdaa lɛ, halɩbɩɣa ŋga kaaha-ɩ nʋmɔʋ nɛ ɛsʋʋ yɔ, kɔcɔnɩ-ɩ camɩyɛ nɛ kasɩmɩ-ɩ. Peeɖe keheyi-i se: “Ña-ɖɔɖɔ ŋkɛwɛ Yesu Galilee tʋ ɛnʋ ɛ-cɔlɔ.” Pɩcɔɔ Pɩyɛɛrɩ ñʋʋ taa kiii nɛ ɛtɔ se ɛnʋ ɛɛsɩŋ Yesu, nɛ halɩ ɛtɔ se ɛɛsɩŋ tɔm ndʋ halɩbɩɣa ŋga kɔyɔɔdʋʋ yɔ. Peeɖe ewobi nɛ ɛsɩŋ nɔnɔɔ cɔlɔ kpam se nɔɔyʋ ɛtaatasɩ-ɩ sɩm, ɛlɛ halɩbɩɣa lɛɛka na-ɩ nɛ kasɩmɩ-ɩ nɛ kɔtɔ se: “Ɛnʋ yɔ ɖɔɖɔ ɛkɛ Nazarɛɛtɩ tʋ Yesu tɔm mʋyʋ.” Pɩyɛɛrɩ tasɩ kpɛzʋʋ nɛ eɖuu se: “Maasɩŋ ɛyʋ ɛnʋ.” (Mat. 26:69-72; Mk. 14:66-68) Pɩtɩla, Pɩyɛɛrɩ kizi Yesu tam nabʋlɛ ɖeɖe lɛ, ɛnɩɩ kalɩmaʋ nakʋyʋ kou, ɛlɛ ɛzɩma ɛ-lɩmaɣza taawɛɛ a-ɖeɖe yɔ pɩ-yɔɔ lɛ, ɛtɩpɩzɩ nɛ ɛtɔzɩ tɔm ndʋ Yesu kaaheyi-i pitileɖita yɔ, tɩ-yɔɔ.

16 Pɩlabɩ pazɩ lɛ, samaɣ nakɛyɛ ñɔtɩnɩ Pɩyɛɛrɩ weyi ɛwɛɛ nɛ ɛñakɩ pana kpem se nɔɔyʋ ɛtaatasɩ-ɩ tɩlʋʋ yɔ. Malcuusi weyi ɛ-nɩŋgbaaŋ ɛɛsɛtaa yɔ, ɛ-hɔʋ taa tʋ nɔɔyʋ kaawɛ samaɣ ŋga ka-taa. Eheyi Pɩyɛɛrɩ se: ‘Maana ña nɛ ɩ fɛɛʋ taa, yaa mɛncɛtɩɣ?’ Pɩkɩlɩ Pɩyɛɛrɩ lɛ, ɛkpɛzɩ laɣ laɣ. Halɩ eɖuu se ye ɛnʋ ɛcɛtɩɣ yɔ, kɩdɛkɛdɩm ɛkɔɔ ɛnʋ yɔ. Tam nabudozo ɖeɖe lɛ, ekizuu Yesu yɔ. Ɛtɩtɛmtɩ yɔɔdʋʋ pʋcɔ nɛ kalɩmaʋ tasɩ kou. Pɩyɛɛrɩ nɩʋ kalɩmaʋ kou yɔ, pɩlakɩ tam nabʋlɛ lɛ.​—Yoh. 18:26, 27; Mk. 14:71, 72.

“Nɛ Kɩbaɣlʋ kisi ɛcɔnɩ Pɩyɛɛrɩ”

17, 18. (a) Pɩyɛɛrɩ nawa se ɛlabɩ kɩwɛɛkɩm sɔsɔm ɛ-Kɩbaɣlʋ yɔɔ lɛ, ɛzɩma ɛlaba? (b) Pɩtɩla, sɔɔndʋ kpaɣaɣ Pɩyɛɛrɩ suwe?

17 Paalɩzɩ Yesu ɛsɔdaa kuduyuu ñʋʋ taa ɖenɖe ɛyaa mʋʋ helim yɔ, nɛ ɛyʋ ɛwɛ peeɖe yɔ, ɛpɩzɩɣ nɛ ɛcɔnɩ kadaɣ taa. Alɩwaatʋ ndʋ tɩ-taa ɖeyi ɖeyi lɛ, ɛ nɛ Pɩyɛɛrɩ pɛ-ɛza ɖʋ ɖama taa, ɛzɩ ɖɩɩtɛm yɔɔdʋʋ yɔ. Nɛ Pɩyɛɛrɩ nɩɩ pɩ-taa se kɩwɛɛkɩm sɔsɔm kpem ɛlaba. Ekizaa se ɛɛsɩŋ ɛ-Kɩbaɣlʋ. Nɛ pɩkɔnɩ-ɩ laŋwɛɛkɩyɛ siŋŋ nɛ ɛlɩɩ awayɩ, Yerusalɛm habɛɛ yɔɔ. Fenaɣ kaañaɣ layɩ layɩ, ɛlɛ ɛtaanaɣ camɩyɛ mbʋ pʋyɔɔ yɔ ɛzɩtɛɣlɩm kaawɛ ɛzɩdaa. Ɛpazɩ nɛ ewii ɛzɩtɛɣlɩm cɔɔɔ ɛzɩ pɩɣa taŋayʋ yɔ.​—Mk. 14:72; Lk. 22:61, 62.

18 Ye nɔɔyʋ ɛlabɩ kɩwɛɛkɩm sɔsɔm nabʋyʋ yɔ, pɩwɛ kɛlɛʋ se ɛmaɣzɩ se paapɩzɩɣ nɛ pakpaɣ-pʋ nɛ pekpeɣ-i kpa. Pɩtɩla, mbʋ ɖɔɖɔ Pɩyɛɛrɩ maɣzaa. Ɛlɛ toovenim se paapɩzɩɣ nɛ pakpaɣ ɛ-kɩwɛɛkɩm mbʋ nɛ pekpeɣ-i?

Ɛzɩ Pɩyɛɛrɩ taamʋna se pakpaɣ nɛ pekpeɣ-i?

19. Ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ ɛjandʋ kɔnɩ-ɩ laŋwɛɛkɩyɛ? Paa mbʋ ɛzɩma ɖɩlaba nɛ ɖɩna se etilesi lidaʋ?

19 Pɩtɩla yɔ, tɛʋ fema nɛ Pɩyɛɛrɩ na mbʋ pɩtɛmnɩ Yesu yɔ lɛ, ɛnɩ siziŋ nɛ pɩkɩlɩ. Ɛna ɛzɩma panazɩ Yesu nɛ pʋcɔ nɛ ɛsɩkɩ ɖanaɣ yɔɔ yɔ lɛ, pɩtʋʋ fɛyɩ se pɩkɔnɩ-ɩ laŋwɛɛkɩyɛ kpem. Pɩyɛɛrɩ nɩ siziŋ siŋŋ mbʋ pʋyɔɔ yɔ, ɛmaɣzaɣ se ɛ-lakasɩ yeba nɛ Yesu nɩɩ siziŋ nɛ pɩkɩlɩ ɛ-kɛdɛzaɣ ɖoo ana a-taa. Paa Pɩyɛɛrɩ ɛɛnɩ siziŋ siŋŋ yɔ, etilesi lidaʋ, mbʋ pʋyɔɔ yɔ pitileɖi lɛ, ɛpɩsɩ koobiya lalaa cɔlɔ. (Lk. 24:33) Pɩtʋʋ fɛyɩ se apostoloowaa tɩŋa nɩ siziŋ mbʋ palabɩ ɖoo ana a-taa yɔ pɩ-yɔɔ, nɛ pakataa lɛ, pɛhɛzɩ ɖama laŋa.

20. Lɔŋ kɩbaŋ weyi ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩkpɛlɩkɩ Pɩyɛɛrɩ cɔlɔ pɩlɩɩnɩ lɩmaɣzɩyɛ kɩbanɖɛ nɖɩ ɛɛkpaɣ yɔ, ɖɩ-yɔɔ ?

20 Pɩyɛɛrɩ pɩsʋʋ e-koobiya lalaa cɔlɔ yɔ, pɩkɛnɩ lɩmaɣzɩyɛ kɩbanɖɛ kpem. Ye putuuli Ɛsɔ sɛyʋ nɔɔyʋ nɛ ɛtɔlɩ yɔ, ɛzɩma ɛtɔlaa yɔ, pɩtɩkɛ mbʋ kɩlɩnɩ cɛyʋʋ, ɛlɛ ɛzɩma ɛñakɩ pana se ɛkʋyɩ nɛ ɛñɔɔzɩ mbʋ ɛwɛɛkaa yɔ. (Kalɩ Aduwa 24:16.) Pɩyɛɛrɩ wɩlaa se ɛwɛnɩ tisuu siŋŋ alɩwaatʋ ndʋ ɛpɩsɩ e-koobiya cɔlɔ, paa ɛɛwɛ laŋwɛɛkɩyɛ taa yɔ. Ye ɖɩkɛzɩ ɖa-tɩ hɔɔlʋʋ nɛ ɖɩcaɣ ɖe-ɖeke, mbʋ pʋyɔɔ yɔ ɖɩwɛ kʋñɔŋ taa yaa ɖɩwɛɛkɩ nabʋyʋ nɛ pɩcɛyɩɣ-ɖʋ yɔ, pɩpɩzɩɣ nɛ pɩkɔnɩ-ɖʋ kaɖɛ. (Ad. 18:1) Pɩkɩlɩɣ ɖeu se ɖɩñɔtɩnɩ ɖo-koobiya nɛ pakpazɩ-ɖʋ ɖoŋ fezuu taa.​—Ebr. 10:24, 25.

21. Pɩyɛɛrɩ kaawɛ e-koobiya lalaa cɔlɔ lɛ, tɔm ndʋ ɛnɩwa?

21 Pɩyɛɛrɩ nɛ e-koobiya paawɛɛ lɛ, panɩɩ se Yesu tomnaɣ tɩtasɩ wɛʋ pɩlaʋ taa. Peeɖe Pɩyɛɛrɩ nɛ Yohanɛɛsɩ pesewa nɛ powolo Yesu pɩlaʋ ŋgʋ paasuli kɩ-nɔɔ yɔ, kɩ-cɔlɔ. Pʋtɔma Yohanɛɛsɩ ɛɛkɩlɩ Pɩyɛɛrɩ lɛŋ; pʋyɔɔ lɛ ɛnʋ calɩnɩ talʋʋ pɩlaʋ yɔɔ. Ɛnawa se pokuli pɩlaʋ yɔɔ lɛ, sɔɔndʋ kpa-ɩ nɛ ɛtɩsʋʋ. Ɛlɛ Pɩyɛɛrɩ ñatalaa lɛ ɛtɩɖaŋ, ɛcaŋ nɛ ɛsʋʋ pɩlaʋ taa kpaagbaa. Ɛsʋwa lɛ, ɛna se kɩwɛ kpɛɖɛ.​—Yoh. 20:3-9.

22. Ɛbɛ yeba nɛ Pɩyɛɛrɩ yele pɩtʋʋ nɛ ɛtɩtasɩ wɛʋ ɖɔɖɔ laŋwɛɛkɩyɛ taa?

22 Pɩyɛɛrɩ tisaa se pefezi Yesu na? Kajalaɣ lɛ etitisi, paa halaa siɣsiɣ tɩnaa nabɛyɛ ɛkɔm nɛ pɔyɔɔdɩ se Ɛsɔ tiyiyaa heyi-wɛ se pefezi Yesu yɔ. (Lk. 23:55–24:11) Ɛlɛ pʋcɔ nɛ ɖoo yu lɛ, Pɩyɛɛrɩ yebi pɩtʋʋ nɛ ɛtɩtasɩ wɛʋ ɖɔɖɔ laŋwɛɛkɩyɛ taa. Yesu fema, nɛ lɛɛlɛɛyɔ lɛ ɛkɛ fezuu ŋgʋ kɩwɛ ɖoŋ siŋŋ yɔ. Ɛlɩzɩ ɛ-tɩ nɛ ɛwɩlɩ apostoloowaa tɩŋa. Ɛlɛ kajalaɣ lɛ, ɛlɩzɩ ɛ-tɩ nɛ ɛwɩlɩ Pɩyɛɛrɩ ɖeke. Puwiye apostoloowaa yɔɔdaa se: “Kɩbaɣlʋ fem tʋtʋyɛ taa, ɛwɩlɩ ɛ-tɩ Siimɔɔ!” (Lk. 24:34) Apostoloo Pɔɔlɩ ñɔtɔm ɖɔɖɔ pʋwayɩ se Yesu “wɩlɩ ɛ-tɩ Sefaasɩ nɛ hiu nɛ kʋɖʋm lalaa.” (1 Kɔr 15:5) Pɩyɛɛrɩ payaɣ ɖɔɖɔ se Siimɔɔ nɛ Sefaasɩ. Ye mbʋ, pʋtɔma yɔ Yesu lɩzɩ ɛ-tɩ nɛ ɛwɩlɩ Pɩyɛɛrɩ puwiye, alɩwaatʋ ndʋ ɛɛwɛ e-ɖeke yɔ.

23. Ɛbɛ yɔɔ pɩcɛyɩ siŋŋ se Krɩstʋ mba, mba palabɩ kɩwɛɛkɩm sɔsɔm nabʋyʋ yɔ, pɔtɔzɩ Pɩyɛɛrɩ tɔm yɔɔ?

23 Yesu nɛ Pɩyɛɛrɩ pakatʋʋ puwiye yɔ, Bibl tɩkɛdɩ-ɖʋ mbʋ pɩlabɩ ɖeyi ɖeyi yɔ. Pɩsɩnɩ pa-naalɛ pɛ-hɛkʋ taa na. Ɛlɛ ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩmaɣzɩ nɛ ɖɩna ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ taa kaalabɩ leleŋ se ɛ-Kɩbaɣlʋ fema nɛ pɩha-ɩ waɖɛ se ekpiɖi ɛ-kɩwɛɛkɩm yɔɔ ɛ-ɛzɩdaa yɔ. Ðɩɩpɩtɩɣ se Yesu kpaɣ nɛ ekpeɣ-i faaa. Ye Krɩstʋ tʋ nɔɔyʋ ɛlabɩ kɩwɛɛkɩm sɔnɔ yɔ, pɩwɛɛ se ɛtɔzɩ Pɩyɛɛrɩ tɔm yɔɔ. Ðɩtaamaɣzɩ kpa se Ɛsɔ ɛɛpɩzɩɣ nɛ ekpeɣ-ɖʋ ɖa-kɩwɛɛkɩm. Yesu wɛ ɛzɩ ɛ-Caa weyi “ɛsɩm kpeɣu pɩŋŋ” yɔ, ɖeyi ɖeyi.​—Iz. 55:7.

Yesu tasɩ wɩlʋʋ Pɩyɛɛrɩ se ɛkpaɣ nɛ ekpeɣ-i

24, 25. (a) Pɩyɛɛrɩ wobi piyuu lɔʋ Galilee teŋgu yɔɔ lɛ, ɛzɩma pɩɖɔma ɖoo ana a-taa? (b) Yesu labɩ maamaaci lakasɩ nzɩ tɛbɩyɛ nɖɩ ɖɩ-tɛɛ yɔ, siyeba nɛ Pɩyɛɛrɩ la we?

24 Yesu heyi apostoloowaa se powolo Galilee nɛ ɛnʋ tɩŋ pa-wayɩ peeɖe. Patalaa lɛ, Pɩyɛɛrɩ wolo kpakpasɩ kpaʋ. Pa-taa nabɛyɛ ɖɔɖɔ tɩŋ ɛ-wayɩ. Galilee teŋgu ŋgʋ, kɩ-taa Pɩyɛɛrɩ kaalabɩ tʋmɩyɛ nɛ pɩɖɛɛ. Ɛɛsɩm ɛzɩma kpɩyɩŋ ɖɔŋ nɛ pɩlakɩ yɔ, ɛzɩma lɩm kɔŋ nɛ pɩmakɩ kpɩyɩŋ nɛ pɩlakɩ yɔ nɛ ɛzɩma pɔɖɔkʋʋ piyiŋ nɛ pɩlakɩ ɛyʋ nesi taa yɔ. Patɩpɩzɩ nɛ pakpa kpakpasɩ ɖoo ana a-taa.​—Mat. 26:32; Yoh. 21:1-3.

Pɩyɛɛrɩ lɩnɩ kpɩyʋʋ taa nɛ ɛmaa, nɛ ɛya lɩm nɛ ɛlɩɩ kidiiliŋ yɔɔ

25 Tɛbɩyɛ tɛɛ lɛ, nɔɔyʋ yaa-wɛ nɛ teŋgu kidiiliŋ yɔɔ kiŋ nɛ eheyi-wɛ se pɔlɔ piyiŋ nɛ kpɩyʋʋ hɔɔlʋʋ lɛɛkʋ yɔɔ kiŋ. Palabɩ mbʋ lɛ, pakpa kpakpasɩ 153. Pɩyɛɛrɩ tɩlɩ weyi eheyi-wɛ se pala mbʋ yɔ. Ɛlɩɩ kpɩyʋʋ taa nɛ ɛya lɩm nɛ ɛtalɩ kidiiliŋ yɔɔ. Peeɖe Yesu hɔbɩ kpakpasɩ ɖasɩ yɔɔ nɛ ɛha ɛ-tɔmkpɛlɩkɩyaa. Nɛ pʋwayɩ lɛ, ɛpɩsɩnɩ Pɩyɛɛrɩ yɔɔ.​—Yoh. 21:4-14.

26, 27. (a) Yesu ha waɖɛ Pɩyɛɛrɩ tam nabudozo se ɛla we? (b) Ɛzɩma Yesu wɩlɩ Pɩyɛɛrɩ se ɛnʋ kpeɣ-i ɛ-kɩwɛɛkɩm?

26 Yesu pɔzɩ Pɩyɛɛrɩ se ɛsɔɔlɩ ɛ-Kɩbaɣlʋ nɛ pɩkɩlɩ “panɛ yɔ?” Kpakpasɩ nzɩ pakpa sakɩyɛ yɔ, sɩ-tɔm ɛyɔɔdaɣ. Ɛzɩ Pɩyɛɛrɩ sɔɔlɩ kpakpasɩ kpaʋ tʋmɩyɛ nɛ pɩkɩlɩ Yesu na? Eekizi ɛ-Kɩbaɣlʋ tam nabudozo; lɛɛlɛɛyɔ lɛ, ɛlɛ ha-ɩ waɖɛ e-koobiya ɛzɩdaa se ɛñɩɣ niye tam nabudozo se ɛsɔɔlɩ-ɩ. Ɛlakaɣ mbʋ lɛ, Yesu heyi-i ɛzɩma pɩwɛɛ se ɛwɩlɩ sɔɔlɩm mbʋ yɔ. Pɩwɛɛ se ɛsɩɩ fezuu taa tʋmɩyɛ kajalaɣ lone taa, eɖiyi, ɛcalɩ nɛ ɛkpazɩ Krɩstʋ ewiɖe yaa ɛ-tɔmkpɛlɩkɩyaa siɣsiɣ tɩnaa ɖoŋ.​—Lk. 22:32; Yoh. 21:15-17.

27 Yesu labɩ mbʋ se ɛwɩlɩ Pɩyɛɛrɩ se ɛkɛ ɛ nɛ Ɛsɔ pa-tʋmlaɖʋ kɩbanʋ. Pɩyɛɛrɩ kaɣ tʋmɩyɛ sɔsɔɖɛ naɖɩyɛ labʋ Krɩstʋ ɛgbɛyɛ taa. Pɩwɩlɩɣ kpayɩ kpayɩ se Yesu kaakpeɣ-i ɛ-kɩwɛɛkɩm. Pɩtʋʋ fɛyɩ se ɛzɩma Yesu na Pɩyɛɛrɩ pʋtɔdɩyɛ yɔ, pitukuni-i pɩdɩɩfɛyɩ nɛ pɩla ɛ-yɔɔ tʋmɩyɛ.

28. Ɛzɩma Pɩyɛɛrɩ wɩlaa se ɛkɛ kaaʋ toovenim taa?

28 Pɩyɛɛrɩ labɩ ɛ-tʋmɩyɛ camɩyɛ pɩnzɩ sakɩyɛ. Ɛzɩ Yesu kaaheyuu-i pʋcɔ nɛ ɛsɩkɩ yɔ, ɛkpazɩ e-koobiya ɖoŋ. Ɛkpaɣ laŋɩyɛ kɩbanɖɛ nɛ hɛɛɛ wɛtʋ nɛ eɖiyi nɛ ɛcalɩ Krɩstʋ tɔmkpɛlɩkɩyaa. Siimɔɔ caɣ wezuu ŋgʋ yɔ, kɩwɩlaa se Yesu kaawɛnɩ toovenim se ɛyaa-ɩ se Pɩyɛɛrɩ yaa Kaaʋ. E-tisuu kaakɔm nɛ pɩkpa ɖoŋ ɛzɩ kaaʋ yɔ nɛ ɛha kɩɖaʋ kɩbaŋʋ siŋŋ Krɩstʋ ɛgbɛyɛ taa. Takayɩsɩ kɩbanzɩ nzɩ ɛmawa nɛ sɩwɛɛ Bibl taa yɔ, sɩñɩkɩɣ niye tɔm ndʋ tɩ-yɔɔ. Takayɩsɩ nzɩ, sɩwɩlɩɣ ɖɔɖɔ se lɔŋ weyi Yesu kaatasɩ Pɩyɛɛrɩ kpaɣʋ nɛ kpeɣu yɔɔ yɔ, ɛtɩsɔɔ ɛ-yɔɔ kpa.​—Kalɩ 1 Pɩyɛɛrɩ 3:8, 9; 4:8.

29. Ɛzɩma ɖɩpɩzɩɣ ɖɩmaɣzɩnɩ Pɩyɛɛrɩ tisuu nɛ Yesu pʋtɔdɩyɛ naʋ?

29 Ða ɖɔɖɔ ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩkpɛlɩkɩ lɔŋ ɛnɩ. Ðitendiɣ Yehowa paa ɖooye se ɛkpaɣ ɖa-kɩwɛɛkɩm nɛ ekpeɣ-ɖʋ na? Pʋwayɩ lɛ, ɖitisiɣ se toovenim ɛkpaɣ ɖa-kɩwɛɛkɩm mbʋ nɛ ekpeɣ-ɖʋ se ɖɩwɛɛ kele kele ɛzɩdaa? Ðɩkpakɩɣ ɖɔɖɔ lalaa kɩwɛɛkɩm nɛ ɖikpeɣ-wɛ yaa we? Ye ɖɩlakɩ mbʋ yɔ, ɖɩmaɣzɩɣnɩ Pɩyɛɛrɩ tisuu nɛ Yesu pʋtɔdɩyɛ naʋ.