Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO NYƆŊMA KƐ ENYƆ

Ená Miishɛjemɔ Kɛjɛ E-Nyɔŋmɔ lɛ Ŋɔɔ

Ená Miishɛjemɔ Kɛjɛ E-Nyɔŋmɔ lɛ Ŋɔɔ

1, 2. Mɛni ba yɛ gbi ni sa kadimɔ waa yɛ Elia shihilɛ mli nɛɛ nɔ?

ELIA sha foi kɛyi nugbɔ ni nɛɔ lɛ nɔ beni ŋwɛi ni edĩ lɛ feɔ kabitii lɛ. Ebaafã gbɛ kakadaŋŋ dani ebaanyɛ eyashɛ Yezreel, ni ejeee oblanyo hu. Kɛlɛ, etee nɔ ejo foi ejaakɛ “Yehowa nine” yɛ enɔ. Enáko hewalɛ ni fa nɛkɛ pɛŋ yɛ ewala shihilɛ mli. Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, etsɛko tsɔ ni ekɛ foi ho okpɔŋɔi ni gbalaa maŋtsɛ shwiili ni Maŋtsɛ Ahab ta mli lɛ ahe!—Nyɛkanea 1 Maŋtsɛmɛi 18:46.

2 Amrɔ nɛɛ, gbɛ lɛ eja eha Elia agbɛnɛ. Feemɔ Elia he mfoniri okwɛ; ehiɛ foi yɛ nugbɔ lɛ nɔ, ni eetswa ehiŋmɛi kɛmiikpala nui ni shwieɔ nɔ lɛ, ni eesusu gbi ni sa kadimɔ waa yɛ eshihilɛ mli nɛɛ he. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, eji kunimyeli kple diɛŋtsɛ kɛha Yehowa, Elia Nyɔŋmɔ lɛ kɛ anɔkwa jamɔ hu. Kɛ́ Elia kwɛ esɛɛ lɛ, enaaa Karmel Gɔŋ lɛ dɔŋŋ ejaakɛ ekɛ jɛmɛ ejɛkɛ, ni nugbɔ ni nɛɔ waa kɛ ahum ni naa wa lɛ eha atatu lɛ edĩ; gɔŋ nɛɛ nɔ Yehowa ha Elia tsu naakpɛɛ nii wulu kɛtsɔɔ akɛ Baal jamɔ ji apasa jamɔ lɛ. Akpa Baal gbalɔi ohai komɛi ahe mama akɛ amɛji yiwalɔi amalelɔi, no hewɔ lɛ akpãta amɛhiɛ, ni enɛ ja. No sɛɛ lɛ, Elia sɔle eha Yehowa koni nuhɔmɔ ni plene shikpɔŋ lɛ afii etɛ kɛ fã lɛ sɛɛ afo. Nugbɔ lɛ nɛ!—1 Maŋ. 18:18-45.

3, 4. (a) Mɛni hewɔ ekolɛ Elia yakpa gbɛ akɛ nibii baatsake beni enyiɛ gbɛ kɛyaa Yezreel lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he?

3 Beni Elia hiɛ foi kɛnyiɛ nugbɔ lɛ nɔ kɛyaa Yezreel ni jɛkɛmɔ feɔ kilomitai 30 lɛ, ekolɛ eyakpa gbɛ akɛ nibii baatsake agbɛnɛ. Ekolɛ eyasusu akɛ, akɛni akpãta Baal gbalɔi lɛ ahiɛ hewɔ lɛ, nibii baatsake kwraa agbɛnɛ. Esa akɛ Ahab atsake! Nɔ ni Ahab kɛ ehiŋmɛi ena lɛ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, nɔ ko bɛ dɔŋŋ ni ebaafee ákɛ ja ekpa Baal jamɔ; ni eha emaŋnyɛ Yezebel akpa enifeemɔi gbohii lɛ; koni amɛkpa Yehowa tsuji lɛ ayiwaa hu.

‘Elia hiɛ foi kɛnyiɛ Ahab hiɛ aahu kɛtee Yezreel tɔ̃ɔ’

4 Kɛ́ ebalɛ akɛ nibii miiya lɛ bɔ pɛ ni wɔkpaa gbɛ lɛ, nɔ ni baa nɔŋŋ ji akɛ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ mli waa diɛŋtsɛ. Ekolɛ, wɔbaasusu akɛ wɔshihilɛ baaya nɔ ahi, ni wɔbaasusu po akɛ wɔnaagbai ni fe fɛɛ ni wɔkɛkpe be ko lɛ sɛɛ efo kwraa. Kɛ́ nakai Elia yasusu lɛ, ebɛ naakpɛɛ ejaakɛ ‘eji gbɔmɔ adesa ni yɔɔ henumɔi tamɔ wɔ nɔŋŋ.’ (Yak. 5:17) Anɔkwa sane ji akɛ, Elia kɛ naagbai babaoo baakpe lolo. Anɔkwa, ŋmɛlɛtswai fioo komɛi ni kã ehiɛ lɛ, Elia baashe gbeyei waa, ewerɛ baaho ehe waa, ni no baaha ekolɛ eshwe gbele po. Mɛni ji nɔ ni ba, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ eye ebua egbalɔ lɛ koni ehemɔkɛyeli mli awa ni ená ekãa? Ha wɔkwɛ.

Nɔ ko ni Akpaaa Gbɛ Ba

5. Beni Ahab na nibii fɛɛ ni tee nɔ yɛ Karmel Gɔŋ lɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, ani ekpɛ eyiŋ akɛ ebaabu Yehowa fe tsutsu lɛ, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ lɛ?

5 Beni Ahab yashɛ emaŋtsɛwe yɛ Yezreel lɛ, ani efee nɔ ko kɛtsɔɔ akɛ etsake? Wɔkaneɔ akɛ: ‘Ahab bagba Yezebel nibii fɛɛ ní Elia efee lɛ kɛ bɔ ni ekɛ klante gbe gbalɔi lɛ fɛɛ lɛ.’ (1 Maŋ. 19:1) Kadimɔ akɛ beni Ahab gbaa nibii ni tee nɔ yɛ gbi lɛ mli lɛ, etsĩii Yehowa, Elia Nyɔŋmɔ lɛ tã. Ahab jeee mumɔŋ gbɔmɔ, eyabu naakpɛɛ nibii fɛɛ ni tee nɔ yɛ gbi lɛ mli lɛ akɛ gbɔmɔ adesa nifeemɔ ko kɛkɛ—nibii ni “Elia diɛŋtsɛ tsu.” Eyɛ faŋŋ akɛ, Ahab ekpɛko eyiŋ akɛ ebaabu Yehowa Nyɔŋmɔ. Ni te eŋa ni tɔɔ owele lɛ hu nu he eha tɛŋŋ?

6. Mɛɛ shɛɛ Yezebel tsu akɛyaha Elia, ni te eshishi lɛ?

6 Yezebel mli wo la naakpa! Bɔ ni emli ewo la sɔŋŋ hewɔ lɛ, etsu akɛ shɛɛ nɛɛ yaha Elia akɛ: “Nyɔŋmɔi lɛ afee mi nɛkɛ kɛ nɛkɛ, kɛ́ wɔ benɛ yinɔ ní mihako osusuma atsɔ tamɔ amɛteŋ mɔ ko susuma fĩ!” (1 Maŋ. 19:2) Wala he gbeyeiwoo ni naa wa fe fɛɛ nɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, Yezebel miikã kitã akɛ, kɛ́ ehaaa agbe Elia yɛ gbi lɛ mli koni ekɛtɔ e-Baal gbalɔi lɛ ahe owele lɛ, no lɛ ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ewala tete baatse. Feemɔ Elia he mfoniri okwɛ; atsĩɛ lɛ kɛjɛ wɔ mli yɛ eshitoohe ni yɔɔ Yezreel yɛ nakai gbɛkɛ ni ahum miitswa, ni nugbɔ hu miinɛ waa lɛ—koni ebo hegbeyeiwoo wiemɔi ni maŋnyɛ lɛ tsulɔ lɛ hiɛ kɛba lɛ toi. Te Elia fee enii eha tɛŋŋ?

Enijiaŋ Je Wui, ni Eshe Gbeyei Naakpa

7. Te Yezebel gbeyeiwoo lɛ ná Elia nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ, ni mɛni Elia fee?

7 Kɛ́ Elia susumɔ ji akɛ ta ni ekɛ Baal jalɔi lɛ wuɔ lɛ eba naagbee kwraa lɛ, no lɛ etsɛŋ ni ebaana akɛ jeee nakai kwraa ji sane lɛ. Yezebel nijiaŋ ejeko wui kwraa. Yezebel eha akpãta Elia nanemɛi babaoo ni amɛhu amɛji gbalɔi anɔkwafoi lɛ ahiɛ momo, ni amrɔ nɛɛ, etamɔ nɔ ni Elia nɔ eshɛ. Te Yezebel gbeyeiwoo lɛ ná Elia nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ? Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Elia she gbeyei.” Ani Elia susu yiwalɛ gbele ni Yezebel ekpɛ mli eha lɛ lɛ he? Kɛ́ Elia kɛ ejwɛŋmɔ ma enɛ nɔ lɛ, belɛ no ha eshe gbeyei lɛ. Ekɔɔɔ he eko nɔ̃ susumɔ ni Elia ná lɛ, “ejo foi koni ehere esusuma yiwala.”—1 Maŋ. 18:4; 19:3, Ga Biblia hee.

Kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔhiɛ ekãa ni wɔyɔɔ lɛ mli lɛ, no lɛ esaaa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa nibii ni woɔ wɔhe gbeyei lɛ anɔ

8. (a) Petro naagba lɛ tamɔ Elia nɔ̃ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Elia kɛ Petro he?

8 Jeee Elia pɛ ji Nyɔŋmɔ anɔkwa tsulɔ ni gbeyeishemɔ ná enɔ hewalɛ. Fee sɛɛ kwraa lɛ, bɔfo Petro kɛ naagba ko tamɔ nakai kpe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yesu kɛɛ Petro abafata ehe kɛnyiɛ nu lɛ hiɛ lɛ, bɔfo lɛ bɔi ‘kɔɔyɔɔ ni miitswa waa lɛ kwɛmɔ.’ Eshe gbeyei, ni ebɔi shiumɔ. (Nyɛkanea Mateo 14:30.) Wɔkaseɔ nɔ ko kple yɛ Elia kɛ Petro nɔkwɛmɔnii nɛɛ amli. Kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔhiɛ ekãa ni wɔyɔɔ lɛ mli lɛ, no lɛ esaaa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa osharai ni woɔ wɔhe gbeyei lɛ anɔ. Esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama wɔhiɛnɔkamɔ kɛ wɔhewalɛ Jɛɛhe lɛ nɔ.

“Agbɛnɛ Efá!”

9. Tsɔɔmɔ gbɛ ni Elia fã lɛ, kɛ bɔ ni ekolɛ enuɔ he ehaa beni ejoɔ foi lɛ mli.

9 Gbeyei sɔŋŋ ni Elia she hewɔ lɛ, ejo foi aaafee kilomitai 150 kɛtsɔ wuoyi-anaigbɛ kɛtee Beersheba, maŋ ko ni bɛŋkɛ Yuda wuoyigbɛ husu lɛ mli. Ni eshi etsulɔ lɛ yɛ jɛmɛ, kɛkɛ ni ekome eyi mli kɛtee ŋa lɛ nɔ. Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɛ, Elia nyiɛ “gbi kome jenamɔ gbɛnyiɛmɔ.” No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, ekolɛ eje gbɛnyiɛmɔ lɛ shishi yɛ hulushitee mli ni ehiɛɛɛ niyenii loo hiamɔ nii ko kwraa. Bɔ ni ehao kɛ gbeyei ni emɔ lɛ sɔŋŋ hewɔ lɛ, etsomlo kɛnyiɛ ŋa sakasaka lɛ nɔ. Beni hulu lɛ nyɔɔ shi fiofio ni jenamɔ bɛŋkɛɔ lɛ, etɔ Elia aahu akɛ enyɛɛɛ etsa nyiɛmɔ lɛ nɔ dɔŋŋ. Akɛni etɔ lɛ bliboo hewɔ lɛ, eho eta tso kusuu ko shishi—no pɛ baanyɛ aha lɛ hɔŋ yɛ nakai ŋa kpataa lɛ nɔ.—1 Maŋ. 19:4.

10, 11. (a) Mɛɛ yiŋtoo hewɔ ni Elia sɔle kɛha Yehowa lɛ? (b) Okɛ ŋmalɛi ni atsɛ yisɛɛ lɛ atsu nii kɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa tsuji anɔkwafoi komɛi nu he amɛha beni amɛwerɛ ho amɛhe lɛ.

10 Elia kɛ hehiamɔ sɔle. Ebi koni aha egbo. Ekɛɛ: “Mihiii fe mitsɛmɛi lɛ!” Ele akɛ eblematsɛmɛi lɛ etsɔmɔ sũ, ni amɛwui ahe ekwakwao yɛ amɛbui amli, no ji akɛ amɛnyɛŋ amɛye amɛbua mɔ ko mɔ ko. (Jaj. 9:10) Elia nu he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ tamɔ amɛ nɔŋŋ. Efeee wɔ naakpɛɛ mɔ akɛ ekɛɛ: “Agbɛnɛ Efá!” Tamɔ akɛɔ lɛ, ‘Mɛni hewɔ po esa akɛ makã he mahi shi?’

11 Ani esa akɛ efee wɔ naakpɛɛ akɛ wɔbaale akɛ Nyɔŋmɔ gbɔmɔ ko werɛ baanyɛ aho ehe waa nakai? Esaaa akɛ efeɔ wɔ naakpɛɛ kwraa. Awie hii kɛ yei anɔkwafoi babaoo ahe yɛ Biblia lɛ mli akɛ, amɛwerɛ ho amɛhe aahu akɛ amɛshwe koni amɛgboi—amɛteaŋ mɛi komɛi ji Rebeka, Yakob, Mose, kɛ Hiob.—1 Mose 25:22; 37:35; 4 Mose 11:13-15; Hiob 14:13.

12. Be fɛɛ be ni owerɛ baaho ohe lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ otsɔ okase Elia nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

12 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔyɛ “jaramɔ bei” amli, no hewɔ lɛ ebɛ naakpɛɛ akɛ mɛi babaoo, ni Nyɔŋmɔ anɔkwa tsuji po fata he lɛ awerɛ hoɔ amɛhe bei komɛi. (2 Tim. 3:1) Kɛ́ oyaje shihilɛ ni jaraa nɛɛ eko mli lɛ, nyiɛmɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Elia fee nɛɛ sɛɛ: Fɔsemɔ otsuiŋ oshwie Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ sɔlemɔ mli. Ejaakɛ, Yehowa ji “miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ.” (Nyɛkanea 2 Korintobii 1:3, 4.) Ani Nyɔŋmɔ shɛje Elia mii?

Yehowa Ye Bua Egbalɔ Lɛ

13, 14. (a) Mɛni Yehowa tsɔ ŋwɛi bɔfo ko nɔ efee kɛye ebua egbalɔ ni ehao waa lɛ? (b) Mɛni hewɔ kɛ́ wɔle akɛ Yehowa le wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ hiamɔ nii kɛ wɔnyɛmɔi lɛ, ehaa wɔtsui nyɔɔ wɔmli lɛ?

13 Te osusuɔ akɛ Yehowa nu he ha tɛŋŋ beni ejɛ ŋwɛi ema eyi shi kɛkwɛ egbalɔ ni esumɔɔ esane waa lɛ kã nakai tso lɛ shishi yɛ ŋa kpataa lɛ nɔ, ni miikpa fai koni aha egbo lɛ? Ehe ehiaaa ni wɔshwie wɔyiŋ yɛ he. Beni wɔ ni tsii nyɔ Elia nɔ sɛɛ lɛ, Yehowa tsu ŋwɛi bɔfo ko kɛtee eŋɔɔ. Bɔfo lɛ ta Elia he blɛoo kɛtsĩɛ lɛ, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Tee shi ni oye nii!” Elia fee nakai, ejaakɛ no mli lɛ ŋwɛi bɔfo lɛ kɛ aboloo klakla kɛ nu eŋmɛ lɛ okpɔlɔ. Ani eda ŋwɛi bɔfo lɛ shi po? Nɔ pɛ ni amaniɛbɔɔ lɛ kɛɛ ji akɛ, gbalɔ lɛ ye ni enu ni esaa eho ekã shi ekoŋŋ. Ani no mli lɛ, ehao waa bɔ ni enyɛŋ ewie? Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, ŋwɛi bɔfo lɛ saa batsĩɛ lɛ nɔ ni ji shii enyɔ nɔ, ekolɛ maŋkɛ mli. Ekɛɛ Elia ekoŋŋ akɛ, “Tee shi ni oye nii,” ni ekɛ wiemɔi ni sa kadimɔ nɛɛ shi sɛɛ akɛ, “ejaakɛ gbɛ lɛ jɛkɛ tsɔ hao!”—1 Maŋ. 19:5-7.

14 Nyɔŋmɔ ha ŋwɛi bɔfo lɛ kɔ sane sɛɛ ni ená ele he ni Elia yaa. Ele hu akɛ gbɛ lɛ baajɛkɛ tsɔ fe bɔ ni Elia baanyɛ ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ehewalɛ aya. Kwɛ bɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli akɛ wɔbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ ko ni le otii ni mamɔ wɔhiɛ kɛ wɔnyɛmɔi jogbaŋŋ fe bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔ le lɛ! (Nyɛkanea Lala 103:13, 14.) Te Elia ná niyenii lɛ he sɛɛ eha tɛŋŋ?

15, 16. (a) Niyenii ni Yehowa kɛha Elia lɛ waje lɛ ni efee mɛni? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ asɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ewajeɔ etsuji ŋmɛnɛ lɛ?

15 Wɔkaneɔ akɛ: “Ete shi, ni eye ni enu, ni nakai niyenii lɛ mli hewalɛ naa lɛ enyiɛ shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ gbii nyɔŋmai-ejwɛ sɔŋŋ kɛtee Nyɔŋmɔ gɔŋ Horeb lɛ he.” (1 Maŋ. 19:8) Elia hi ŋmaa shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ gbii nyɔŋmai-ejwɛ sɔŋŋ taakɛ Mose ni hi shi afii ohai ekpaa dani Elia ba shihilɛ mli, kɛ Yesu ni hi shi aaafee afii akpe beni Elia gbo sɛɛ lɛ fee lɛ. (2 Mose 34:28; Luka 4:1, 2) Nakai shi kome niyenii lɛ ejieee Elia naagbai lɛ fɛɛ kɛyaaa, moŋ lɛ ewaje lɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Feemɔ nuumo Elia he mfoniri okwɛ; naa lɛ ni bɔ ni etɔ lɛ sɔŋŋ hewɔ lɛ, enyiɛ blɛoo yɛ ŋa kpataa ni agbako gbɛ ko kwraa yɛ nɔ lɛ nɔ gbii nyɔŋmai ejwɛ sɔŋŋ!

16 Yehowa wajeɔ etsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ nakai nɔŋŋ, jeee yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ kɛtsɔ heloonaa niyenii nɔ, moŋ lɛ etsɔɔ gbɛ ni he hiaa kwraa fe nakai nɔ. Ekɛ mumɔŋ niyenii haa etsuji. (Mat. 4:4) Nyɔŋmɔ he nii ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ asafo lɛ woji ni ajɛ Biblia lɛ mli aŋmalaa lɛ tamɔ niyenii ni wajeɔ wɔ koni wɔya nɔ wɔsɔmɔ lɛ. Nakai mumɔŋ niyenii ni wɔyeɔ lɛ nyɛŋ ajie wɔnaagbai lɛ fɛɛ kɛya, shi ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔkpee nibii komɛi ni kulɛ wɔnyɛŋ wɔkpee naa lɛ anaa. Ni ebaaha wɔná “naanɔ wala” hu.—Yoh. 17:3.

17. Nɛgbɛ Elia tee, ni mɛni hewɔ jɛmɛ sa kadimɔ waa lɛ?

17 Elia nyiɛ aaafee kilomitai 320 kɛyashi naagbee lɛ eyashɛ Horeb Gɔŋ lɛ he. Eji he ko ni hiɛ yinɔsane ko ni sa kadimɔ waa, ejaakɛ afii babaoo ni ho lɛ, Yehowa tsɔ ŋwɛi bɔfo ko nɔ ekɛ Mose wie yɛ ŋmei tso ko ni miitso lɛ he, ni jɛmɛ nɔŋŋ sɛɛ mli lɛ, Yehowa kɛ Israelbii lɛ fee Mla kpaŋmɔ lɛ yɛ. Elia ná tɛkplo ko eyawɔ mli.

Bɔ ni Yehowa Shɛje Egbalɔ lɛ Mii ni Ewo lɛ Hewalɛ

18, 19. (a) Mɛɛ sane ekolɛ Yehowa tsɔ ŋwɛi bɔfo ko nɔ ebi Elia, ni mɛɛ hetoo Elia kɛha? (b) Mɛɛ yiŋtoi etɛ Elia kɛha akɛ no hewɔ ni ewerɛ eho ehe lɛ?

18 Beni Elia yɔɔ Horeb lɛ, Yehowa “wiemɔ”—ni ekã shi faŋŋ akɛ etsɔ ŋwɛi bɔfo ko nɔ ekɛha lɛ lɛ—ba eŋɔɔ ni ebi lɛ sane kuku nɛɛ akɛ: “Mɛni ofeɔ yɛ biɛ, Elia?” Eeenyɛ efee akɛ jeee mlifu naa abi sane nɛɛ, ejaakɛ Elia ŋɔ lɛ akɛ eji hegbɛ ni ená ni ekɛaajie ehenumɔi akpo etsɔɔ. Ni lɛɛlɛŋ hu ejie ehenumɔi lɛ akpo etsɔɔ! Ekɛɛ akɛ: “Miye Yehowa, Zebaot Nyɔŋmɔ lɛ, he awuŋã; ejaakɛ Israelbii lɛ ekwa okpaŋmɔ lɛ, ni amɛwule ofɔleshãa latɛi lɛ, ni amɛgbe ogbalɔi lɛ hu kɛ klante; ni mi kome too pɛ eshwɛ, ni amɛmiitao misusuma hiɛ amɛkpãta.” (1 Maŋ. 19:9, 10) Kɛ́ hooo kwraa lɛ, Elia wiemɔi nɛɛ haa anaa nibii etɛ komɛi ahewɔ ni ewerɛ eho ehe lɛ.

19 Klɛŋklɛŋ lɛ, Elia nu he akɛ enitsumɔ lɛ efee yaka. Afii abɔ ni Elia kɛye awuŋa eha Yehowa yɛ esɔɔmɔ lɛ mli, kɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ ejamɔ ni ekɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ena akɛ etamɔ nɔ ni shihilɛ lɛ mli ewo wu kwraa fe tsutsu lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, gbɔmɛi lɛ náaa Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli ni amɛtse atua, ni nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛha apasa jamɔ gbɛ eshwã. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Elia nu he akɛ eshwɛ ekome too pɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mi kome too pɛ eshwɛ,” tamɔ akɛɛ ekome too pɛ eshwɛ yɛ maŋ lɛŋ ni miija Yehowa lolo. Nɔ ni ji etɛ lɛ, Elia yashe gbeyei. No mli lɛ, agbe mɛi ni ekɛsɔmɔɔ akɛ gbalɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo momo, ni enu he akɛ eshɛ enɔ agbɛnɛ. Ekolɛ, Elia eyanáaa lɛ mlɛo akɛ ebaajie nakai henumɔi lɛ akpo, shi ehaaa henɔwomɔ kɛ hiɛgbele atsĩ enaa koni ekajie henumɔi nɛɛ akpo. Elia tsɔ sɔlemɔ nɔ ejie ehenumɔi akpo etsɔɔ Nyɔŋmɔ, ni ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi eha anɔkwafoi fɛɛ.—Lala 62:9.

20, 21. (a) Tsɔɔmɔ nɔ ni Elia na beni edamɔ tɛkplo lɛ naa yɛ Horeb Gɔŋ lɛ he lɛ. (b) Mɛni Yehowa hewalɛi ni ejie amɛ kpo lɛ ha Elia kase?

20 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ etsu Elia gbeyeishemɔi kɛ enaagbai lɛ ahe nii? Bɔfo lɛ kɛɛ Elia adamɔ tɛkplo lɛ naa. Elia fee nakai, shi eleee nɔ ni nyiɛ gbɛ kɛbaa. Trukaa nɔŋŋ kɛkɛ ni ahum ni naa wa ko tswa! Ekolɛ, egbɛɛ waa, ejaakɛ enaa wa aahu akɛ egbala gɔji lɛ amli ni ejwara tɛsaai lɛ hu. Feemɔ Elia he mfoniri okwɛ; naa lɛ ni eebɔ mɔdɛŋ etsĩ ehiŋmɛi anɔ, ni nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ ehiɛ etade yuu ni tsii lɛ mli, ni ahum ni naa wa ko miitswa lɛ. Ni ehe bahia akɛ ebɔ mɔdɛŋ edamɔ shi shiŋŋ, ejaakɛ shikpɔŋ lɛ diɛŋtsɛ ni edamɔ nɔ lɛ miihoso—shikpɔŋhosomɔ ko ba kpokpaa lɛ nɔ! No sɛɛ etsɛɛɛ kɛkɛ ni la je, ni no ha Elia ku esɛɛ kɛtee tɛkplo lɛ mli koni la lɛ dɔlɛ lɛ akasa ehe.—1 Maŋ. 19:11, 12.

Yehowa kɛ ehewalɛ ni haa mɔ naa kpɛɔ ehe lɛ shɛje Elia mii ni ekɛwaje lɛ

21 Amaniɛbɔɔ lɛ haa wɔleɔ akɛ anaaa Yehowa yɛ adebɔɔ hewalɛi ni sa kadimɔ waa ni jie amɛhiɛ kpo lɛ eko kwraa mli. Elia le akɛ Yehowa jeee nyɔŋmɔ ko kɛkɛ ni yɔɔ adebɔɔ nɔ ko mli taakɛ Baal jálɔi lɛ babaoo hé amɛye akɛ Baal ji lɛ. Alaka Baal jalɔi lɛ ni amɛhé amɛye akɛ Baal ji mɔ ni kudɔɔ atatu lɛ loo mɔ ni haa nugbɔ nɛɔ. Yehowa ji hewalɛi fɛɛ ni yɔɔ adebɔɔ nibii amli lɛ Ajɛɛhe, kɛfata he lɛ, eyɛ hewalɛ kwraa fe nibii fɛɛ ni ebɔ lɛ. Ni ŋwɛi ni wɔnaa nɛɛ tete po nyɛɛɛ lɛ ato! (1 Maŋ. 8:27) Mɛɛ gbɛ nɔ nibii nɛɛ fɛɛ ye bua Elia? Kaimɔ nɔ ni no mli lɛ egbaa Elia naa lɛ. Akɛni Yehowa, Nyɔŋmɔ ni yɔɔ nakai hewalɛi kpelei lɛ fɛɛ ji mɔ ni yɔɔ Elia gbɛfaŋ hewɔ lɛ, Elia bɛ nɔ ko kwraa ni ebaadamɔ nɔ eshe Ahab kɛ Yezebel gbeyei dɔŋŋ!—Nyɛkanea Lala 118:6.

22. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ gbee ni Elia nu lɛ ma nɔ mi ekoŋŋ eha lɛ akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ lɛ lolo? (b) Gbee ni Elia nu lɛ baanyɛ afee namɔ gbee? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

22 La lɛ sɛɛ lɛ kɔɔyɔɔ ko tswa nyarakee, ni Elia nu gbee ko ni naa waaa tsɔ he. Ebi Elia sane, Elia ha lɛ hetoo ni ejie enaagbai lɛ akpo nɔ ji shii enyɔ nɔ. * Ekolɛ, no ha Elia tsui nyɔ emli jogbaŋŋ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ ekolɛ, nɔ ni gbee lɛ kɛɛ Elia sɛɛ mli lɛ ha etsui nyɔ emli kwraa fe tsutsu lɛ. Yehowa ma nɔ mi ekoŋŋ kɛha Elia akɛ, ehiɛ sɔɔ lɛ waa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nyɔŋmɔ ha ele nibii ni ebaafee wɔsɛɛ ni kɔɔ ta ni ebaafã eshi Baal jamɔ yɛ Israel lɛ he sane. Ekã shi faŋŋ akɛ, Elia nitsumɔ lɛ efeko yaka, ejaakɛ Nyɔŋmɔ baawu ashi Baal jamɔ lɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee. Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ baaya nɔ ekɛ Elia atsu nii akɛ gbalɔ yɛ nakai nitsumɔ lɛ mli, ejaakɛ Yehowa tsu lɛ koni eku esɛɛ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi krɛdɛɛ ko ayaha.—1 Maŋ. 19:12-17.

23. Beni Elia nu he akɛ lɛ pɛ eshwɛ lɛ, mɛɛ gbɛi enyɔ nɔ Yehowa tsɔ etsu he nii?

23 Ni bɔ ni Elia nu he akɛ ehe efee shoo loo eshwɛ lɛ pɛ lɛ hu? Yehowa fee nibii enyɔ yɛ he. Klɛŋklɛŋ lɛ, ekɛɛ Elia koni eyafɔ Elisha mu akɛ gbalɔ ni baaye enajiaŋ wɔsɛɛ. Oblanyo Elisha baatsɔ Elia naanyo nitsulɔ kɛ yelikɛbualɔ afii babaoo. Kwɛ bɔ ni enɛ baatsu Elia naagba lɛ he nii koni eha etsui anyɔ emli aha! Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa ha Elia le miishɛɛ sane nɛɛ: ‘Mishi mɛi akpei kpawo yɛ Israel; nakutsei fɛɛ ni kulako shi hako Baal, kɛ naabu fɛɛ naabu ni shɔko enaa!’ (1 Maŋ. 19:18) Asomoaŋ jeee Elia kome too pɛ eshwɛ. Ekolɛ, beni enu akɛ anɔkwafoi akpei komɛi yɛ ni kulako shi amɛjako Baal lɛ, etsui nyɔ emli waa. Anɔkwafoi nɛɛ ebasumɔŋ akɛ Elia baaŋmɛɛ enɔkwa sɔɔmɔ lɛ he, moŋ lɛ amɛbaasumɔ koni eya nɔ ekɛ anɔkwayeli asɔmɔ Yehowa yɛ nakai shihilɛi ni mli wawai lɛ amli koni ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi. Ekolɛ, beni Elia nu wiemɔi ni Yehowa kɛtsu bɔfo lɛ, etsui nyɔ emli naakpa.

Ŋmɛnɛ lɛ, Biblia lɛ baanyɛ afee tamɔ nakai gbee ni kɛ Elia wie lɛ, kɛ́ wɔha etsɔɔ wɔ gbɛ lɛ

24, 25. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛbo Yehowa gbee toi ŋmɛnɛ? (b) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Elia kpɛlɛ yelikɛbuamɔ ni Yehowa kɛha lɛ lɛ nɔ lɛ?

24 Taakɛ ebalɛ yɛ Elia gbɛfaŋ lɛ, hewalɛi kpelei ni adebɔɔ nibii jieɔ lɛ kpo lɛ baaha wɔnaa akpɛ wɔhe waa, ni eja gbɛ akɛ ebaa lɛ nakai. Adebɔɔ nibii jieɔ Adebɔlɔ lɛ hewalɛi lɛ akpo faŋŋ. (Rom. 1:20) Yehowa sumɔɔ akɛ ekɛ ehewalɛ kple lɛ aye abua enɔkwa tsuji lɛ lolo. (2 Kron. 16:9) Shi, wɔkaseɔ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ he nii babaoo po fe nakai kɛtsɔ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ nɔ. (Nyɛkanea Yesaia 30:21.) Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, Biblia lɛ baanyɛ afee tamɔ nakai gbee ni kɛ Elia wie lɛ, kɛ́ wɔha etsɔɔ wɔ gbɛ lɛ. Yehowa tsɔɔ Biblia lɛ nɔ etsɔɔ wɔ gbɛ, ejajeɔ wɔ, ewoɔ wɔ hewalɛ, ni ehaa wɔnáa nɔmimaa akɛ esumɔɔ wɔ.

25 Ani Elia kpɛlɛ yelikɛbuamɔ ni Yehowa kɛha lɛ yɛ Horeb Gɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ? Ŋwanejee ko kwraa bɛ he! Ejaakɛ, etsɛɛɛ kɛkɛ ni ekɛ ekãa bɔi Yehowa sɔɔmɔ akɛ gbalɔ anɔkwafo ni bɔɔ mɛi akɔkɔ akɛ amɛkpa apasa nyɔŋmɔi lɛ jamɔ. Kɛ́ wɔ hu wɔjwɛŋ Nyɔŋmɔ wiemɔi ni ajɛ mumɔŋ aŋmala, ni ji “ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ” lɛ anɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Elia hemɔkɛyeli lɛ.—Rom. 15:4.

^ kk. 22 Gbee ni anu lɛ baanyɛ afee ŋwɛi bɔfo lɛ nɔŋŋ ni aha ejaje “Yehowa wiemɔ” ni jeɔ kpo yɛ 1 Maŋtsɛmɛi 19:9 lɛ. Yɛ kuku 15 lɛ mli lɛ, awie ŋwɛi bɔfo nɛɛ he kɛkɛ akɛ “Yehowa.” Ekolɛ, enɛ baaha wɔkai bɔfo ni Yehowa kɛtsu nii kɛbu Israelbii lɛ ahe beni amɛyɔɔ ŋã lɛ nɔ lɛ; Nyɔŋmɔ wie bɔfo lɛ he ekɛɛ: “Migbɛi yɛ emli.” (2 Mose 23:21) Wɔnyɛŋ wɔma sane nɛɛ nɔ mi doo, kɛlɛ, esa akɛ wɔkadi akɛ dani Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ gbɔmɔ lɛ, esɔmɔ akɛ “Wiemɔ lɛ,” Yehowa Naawielɔ krɛdɛɛ kɛha etsuji lɛ.—Yoh. 1:1.