Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO NYƆŊMA KƐ NƐƐHU

Ebu Amɛhe, Ekwɛ Amɛtsiabo, Emia Ehiɛ

Ebu Amɛhe, Ekwɛ Amɛtsiabo, Emia Ehiɛ

1, 2. (a) Mɛɛ tsakemɔi ebabi ni Yosef kɛ eweku lɛ afee? (b) Mɛɛ sane fɔŋ ehe bahia ni Yosef aha eŋa ale?

YOSEF ŋɔ jatsu kroko hu efɔ̃ teji lɛ nɔ. Feemɔ Yosef he mfoniri okwɛ ni enyiɛ Betlehem akrowa lɛŋ beni duŋ ewo kpii, ni enyiɛ teji lɛ koŋ nɔ eegbála lɛ mai bibii. Ekã shi faŋŋ akɛ no mli lɛ, eesusu gbɛ kakadaŋŋ ni ebaafã kɛya Mizraim lɛ he! Maŋ kroko nɔ bii ji amɛ, esoro amɛwiemɔ, ni esoro amɛkusumii—te eweku bibioo lɛ baafee tɛŋŋ atsake amɛhe amɛwo shihilɛi nɛɛ amli lɛ?

2 Ewa kɛha Yosef akɛ ebaaha eŋa Maria ni esumɔɔ lɛ waa lɛ ale sane fɔŋ nɛɛ, shi emia ehiɛ ni efee nakai. Egba lɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔ bɔfo ko nɔ ekɛɛ lɛ yɛ lamɔ mli lɛ akɛ: Maŋtsɛ Herode miitao egbe amɛbinuu fioo lɛ! Ehe bahia ni amɛshi amrɔ nɔŋŋ. (Nyɛkanea Mateo 2:13, 14.) Sane lɛ gba Maria naa waa. Mɛni hewɔ mɔ ko taoɔ agbe ebinuu fioo ni efeko nɔ ko lɛ? Maria kɛ Yosef fɛɛ jwɛŋmɔ nyɛɛɛ akpele sane nɛɛ he. Shi amɛkɛ amɛhe fɔ̃ Yehowa nɔ, ni amɛto amɛnibii kɛha gbɛfãa lɛ.

3. Tsɔɔmɔ gbɛ nɔ ni Yosef kɛ eweku lɛ tsɔ amɛshi Betlehem lɛ. (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

3 Yosef kɛ Maria wo amɛbi Yesu kɛtsɔ duŋ kabitii lɛ mli kɛshi akrowa lɛŋ beni Betlehembii lɛ ewɔ, akɛni amɛleee yiŋ ni Herode ekpɛ lɛ hewɔ. Beni amɛkɛ amɛhiɛ tsɔɔ wuoyigbɛ ní hulu lɛ bɔi jee yɛ bokagbɛ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ Yosef susu shihilɛ ni amɛkɛbaakpe lɛ he. Te kapintafonyo ohiafo nɛɛ baafee tɛŋŋ ebu eweku lɛ he kɛjɛ Herode kɛ Satan he lɛ? Ani ebaanyɛ ekwɛ eweku lɛ daa? Ani ebaanyɛ emia ehiɛ etsu nitsumɔ ni tsii ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ akɛ ekwɛ gbekɛ krɛdɛɛ nɛɛ ní etsɔse lɛ lɛ? Naagbai wuji jwere Yosef hiɛ ni ekɛbaakpe. Beni wɔsusuɔ bɔ ni etsu naagbai nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko he nii lɛ eha lɛ he lɛ, wɔbaana nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni tsɛmɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ—kɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ—akase Yosef hemɔkɛyeli lɛ.

Yosef Bu Eweku lɛ He

4, 5. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yosef shihilɛ tsake kwraa? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ŋwɛi bɔfo ko wo Yosef hewalɛ koni eŋɔ nitsumɔ ko ni tsii fe fɛɛ lɛ?

4 Nyɔji komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ amli, beni Yosef yɔɔ emaŋ Nazaret lɛ, Heli biyoo lɛ he baa ni etsɛ lɛ ha eshihilɛ tsake kwraa. Yosef le Maria akɛ eji oblayoo anɔkwafo ni sumɔɔ Yehowa kɛ emlai lɛ. Shi ebaná ele akɛ Maria hiɛ musu! No hewɔ lɛ, eto eyiŋ akɛ ebaaŋmɛɛ ehe kpoo koni akabɔ lɛ ahora. * Shi ŋwɛi bɔfo ko kɛ lɛ wie yɛ lamɔ mli, ni eha ele akɛ hɔ ni Maria hiɛ lɛ jɛ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Ŋwɛi bɔfo lɛ kɛfata he akɛ binuu ni Maria baafɔ lɛ “baahere emaŋ lɛ yiwala kɛjɛ amɛhe eshai lɛ amli.” Ema nɔ mi eha Yosef akɛ: “Kaashe oŋa Maria lɛ ŋɔɔ gbeyei.”—Mat. 1:18-21.

5 Akɛni Yosef ji jalɔ ni eboɔ Nyɔŋmɔ toi hewɔ lɛ, efee bɔ pɛ ni bɔfo lɛ fã lɛ lɛ. Eŋɔ nitsumɔ ni tsii fe fɛɛ lɛ efɔ̃ enɔ: ebaatsɔse ní ekwɛ binuu ni jeee lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃, shi eji bi ko ni kã Nyɔŋmɔ tsui nɔ fe fɛɛ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Yosef ye maŋtsɛ lɛ akpɔ lɛ nɔ, ni ekɛ eŋa ni hiɛ musu lɛ tee Betlehem koni akane amɛ. Jɛmɛ afɔ gbekɛ lɛ yɛ.

6-8. (a) Mɛɛ shihilɛi kɛ tsakemɔ kroko ba Yosef kɛ eweku bibioo lɛ shihilɛ mli? (b) Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Satan ji mɔ ni tsu nɔ ni asusu akɛ eji ŋulami lɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.)

6 Yosef kɛ eweku lɛ ekuuu sɛɛ kɛyaaa Nazaret. Moŋ lɛ, amɛhi Betlehem ni kɛ Yerusalem jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 10 pɛ lɛ. Ohiafoi ji amɛ, shi Yosef mia ehiɛ waa kɛbu Maria kɛ Yesu he koni nɔ ko akahia amɛ ni amɛkapiŋ hu. Etsɛɛɛ ni amɛná shĩa pɛmpɛoo ko mli amɛhi. No sɛɛ beni Yesu jeee abifao dɔŋŋ shi moŋ eji gbekɛ nuu fioo ní ekolɛ eye fe afi lɛ, trukaa lɛ amɛshihilɛ tsake ekoŋŋ.

7 Hii komɛi ba jɛmɛ, amɛji ŋulamiiaŋkwɛlɔi ni jɛ Bokagbɛ, ekolɛ yɛ Babilon tɔ̃ɔ. Amɛnyiɛ nɔ ko ni amɛsusu akɛ eji ŋulami lɛ sɛɛ kɛtee Yosef kɛ Maria shĩa lɛ, ni amɛmiitao gbekɛ nuu ko ni baatsɔ Yudafoi lɛ amaŋtsɛ lɛ. Hii lɛ jie bulɛ kpo waa.

8 Ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ le jio, amɛleee jio lɛ, amɛkɛ gbekɛ Yesu ewo oshara mli diɛŋtsɛ. Nakai nɔ ni amɛsusu akɛ eji ŋulami ni amɛna lɛ kɛ amɛ baaa Betlehem tɛɛ, shi moŋ ekɛ amɛ yatsɔ Yerusalem klɛŋklɛŋ. * Beni amɛshɛ jɛmɛ lɛ, amɛkɛɛ Maŋtsɛ Herode ni yitsoŋ wa waa lɛ akɛ amɛmiitao abifao ni baatsɔ Yudafoi lɛ amaŋtsɛ lɛ. Enɛ tee awuŋayeli ní naa wa shi yɛ Herode mli.

9-11. (a) Mɛi komɛi yɛ ni he wala kwraa fe Herode loo Satan yɛ mɛɛ gbɛi anɔ? (b) Mɛɛ srɔtofeemɔ yɔɔ gbɛ ni Yosef kɛ eweku lɛ fã kɛtee Mizraim lɛ kɛ bɔ ni atsɔɔ yɛ saji ni afo atã lɛ teŋ?

9 Shi miishɛɛ sane ji akɛ, no mli lɛ mɛi komɛi yɛ ni he wala kwraa fe Herode loo Satan. Mɛɛ gbɛ nɔ? Ojogbaŋŋ, beni sralɔi lɛ yashɛ shĩa ni Yesu yɔɔ mli ni amɛna ekɛ enyɛ lɛ, sralɔi lɛ ke amɛ nii, ni amɛbiii koni ato amɛ najiaŋ. Kwɛ bɔ ni Yosef kɛ Maria naa baakpɛ amɛhe aha beni trukaa lɛ, abake amɛ “shika kɛ krɔbɔo kɛ mire”—nibii ni jara wala lɛ! Ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ to amɛyiŋ akɛ amɛbaaku amɛsɛɛ amɛyakɛɛ Maŋtsɛ Herode he tuuntu ni amɛyana gbekɛ ni amɛtao lɛ lɛ yɛ. Shi, Yehowa kɛ ehe wo sane lɛ mli. Etsɔ lamɔ nɔ ekɛɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ akɛ amɛtsɔ gbɛ kroko nɔ amɛku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ.—Nyɛkanea Mateo 2:1-12.

10 Beni ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ shi amɛtee nɔŋŋ lɛ, Yehowa bɔfo lɛ bɔ Yosef kɔkɔ akɛ: “Tee shi, ŋɔɔ abifao [loo gbekɛ fioo] lɛ kɛ enyɛ lɛ, ni ojo foi oya Mizraim, ni ohi jɛi kɛyashi beyinɔ ni makɛɛo; shi Herode baatao [gbekɛ fioo] lɛ ni egbe lɛ.” (Mat. 2:13) No hewɔ lɛ, Yosef tsu fãmɔ lɛ he nii oya nɔŋŋ, taakɛ wɔna yɛ shishijee gbɛ lɛ. Eha ebi lɛ wala kã etsui nɔ fe nɔ fɛɛ nɔ, ni ekɛ eweku lɛ shi kɛtee Mizraim. Akɛni ŋulamiiaŋkwɛlɔi wɔŋjalɔi lɛ ke Yosef weku lɛ nibii ni jara wala hewɔ lɛ, Yosef ná nibii ni baaye abua amɛ kɛha gbɛfãa lɛ kɛ jɛmɛ ni amɛbaahi lɛ.

Yosef tsu saji ahe nii oya, ni ekɛ ehe ha kwraa kɛbu ebi lɛ he

11 Saji ni afo atã kɛ nibii ni aŋmala woɔ gbɛfãa kɛmiiya Mizraim nɛɛ he, ni amɛtsɔɔ akɛ gbekɛ nuu fioo Yesu tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha gbɛfãa lɛ fee kuku, eha ojotswalɔi ahe jɔ, ni eha amitsrɔbi tsei po dɔrɔ amɛmli amɛha enyɛ koni etse amɛnɔ yibii lɛ. * Anɔkwa, eji tɔlɛ kɛ deŋme gbɛfãa kɛmiiya he ko shɔŋŋ ni amɛleee.

Yosef kɛ nibii ni baaha ená shihilɛ lɛ ogbɔjɔ lɛ shã afɔle yɛ eweku lɛ hewɔ

12. Mɛni fɔlɔi ni miitsɔse amɛbii yɛ jeŋ ni yɔɔ oshara waa nɛɛ mli lɛ baanyɛ akase kɛjɛ Yosef dɛŋ?

12 Fɔlɔi baanyɛ akase nibii pii kɛjɛ Yosef dɛŋ. Ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ enitsumɔ kɛ nibii ni baaha ená shihilɛ lɛ ogbɔjɔ lɛ shã afɔle koni ekɛbu eweku lɛ he kɛjɛ oshara he. Eyɛ faŋŋ akɛ, ebu eweku lɛ akɛ nɔ ko krɔŋkrɔŋ ni Yehowa etuu ewo edɛŋ. Ŋmɛnɛ lɛ, fɔlɔi tsɔseɔ amɛbii yɛ jeŋ ni mli yɔɔ oshara waa ni emli eyi tɔ kɛ nibii ni baanyɛ aye gbekɛbii awui loo ekpãta amɛhiɛ po lɛ mli. Kwɛ bɔ ni nyɛmɛi kɛ tsɛmɛi ni tsuɔ saji ahe nii oya tamɔ Yosef fee lɛ, ní amɛgboɔ deŋme kɛbuɔ amɛbii lɛ ahe kɛjɛɔ nibii ni yɔɔ oshara ahe lɛ sa yijiemɔ waa ha!

Yosef Kwɛ Eweku lɛ Tsiabo

13, 14. Te eba lɛ tɛŋŋ ni Yosef kɛ Maria weku lɛ yaje Nazaret lɛ?

13 Etamɔ nɔ ni weku lɛ sɛɛ eyatsɛɛɛ yɛ Mizraim, ejaakɛ etsɛɛɛ tsɔ ni ŋwɛi bɔfo lɛ kɛɛ Yosef akɛ Herode egbo. Yosef kɛ eweku lɛ ku sɛɛ kɛba amɛmaŋ. Gbalɛ ko ni agba kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ tsɔɔ akɛ “Mizraim” Yehowa baatsɛ e–Bi lɛ “kɛjɛ.” (Mat. 2:15) Yosef ye ebua ni gbalɛ lɛ ba mli, shi agbɛnɛ lɛ nɛgbɛ ekɛ eweku lɛ baaya?

14 Yosef kwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ. Eshe Herode sɛɛyelɔ Arkelao gbeyei, ni Yosef sane ja ejaakɛ Arkelao hu lɛ, yiwalɔ kɛ gbɔmɔgbelɔ ni. Yehowa gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ, Yosef kɛ eweku lɛ fã kɛshi Yerusalem kwraa kɛje amɛhenyɛlɔi lɛ ateŋ kɛtee kooyigbɛ yɛ emaŋ Nazaret ni yɔɔ Galilea lɛ. Jɛmɛ Yosef kɛ Maria weku lɛ yahi.—Nyɛkanea Mateo 2:19-23.

15, 16. Tsɔɔmɔ Yosef nitsumɔ lɛ mli, ni mɛɛ dɛŋdadei ekolɛ ekɛtsu nii?

15 Amɛha amɛshihilɛ fee mlɛo—ni kɛlɛ amɛnáaa nibii mlɛo. Biblia lɛ wie Yosef he akɛ eji kapintafonyo, ni wiemɔ ni akɛtsu nii nɛɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa gbɛi srɔtoi anɔ ní atsɔɔ akɛ tso tsuɔ nii lɛ anɔ; tamɔ tsei wuji afolɔmɔ kɛ shĩa baa, bɔ ni akaa tsei ni egbiɔ dani akɛkpɛɔ lɛji, akɛmamɔɔ tsũi, akɛfeɔ nu hiɛ agbai, shwiilii kɛ shwiilii naji, apãi, kɛ ŋmɔ mli nitsumɔ dadei krokomɛi lɛ. (Mat. 13:55) Eji nitsumɔ ni wa ni biɔ hewalɛ. Yɛ Biblia beaŋ lɛ, bei pii lɛ, kapintafonyo tsuɔ nii yɛ etsu pɛmpɛoo lɛ shinaa lɛ naa, loo yɛ agba ko ni bɛŋkɛ eshĩa lɛ masɛi.

16 Yosef kɛ dɛŋdadei srɔtoi tsu nii, ni eeenyɛ efee akɛ etsɛ ji mɔ ni kɛ dɛŋdadei nɛɛ ekomɛi ha lɛ. Ekolɛ ekɛ kulomulo, kpãa ni akɛfoɔ liamɔ, lema, saalai, hamlɛ, tso hamlɛ, pɛii, dade ni akɛ gbuɔ flɔ, amãi srɔtoi, kɛ ekolɛ plɛkooi kɛ dɛŋdadei krokomɛi tsu nii, eyɛ mli akɛ amɛjara wala moŋ.

17, 18. (a) Mɛni Yesu kase kɛjɛ etsɛ, ni ji nuu ni ŋɔ lɛ efee ebi lɛ dɛŋ? (b) Mɛni hewɔ ehe bahia koni Yosef atsu nii waa fe tsutsu lɛ?

17 Bo lɛ feemɔ gbekɛ nuu fioo Yesu he mfoniri okwɛ ni eekwɛ etsɛ, nuu ni ŋɔ lɛ fee ebi nɛɛ ni miitsu nii. Egbɛ ehiŋmɛiiaŋ eekwɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Yosef feɔ lɛ, ni ekolɛ ekã shi faŋŋ akɛ, bɔ ni Yosef tsitsi lɛɛ, ekpɔiaŋ wa, kɛ bɔ ni ehe esa, ní ŋaa yɔɔ ehiŋmɛiiaŋ lɛ fee lɛ fɛo waa. Ekolɛ, Yosef je shishi etsɔɔ ebinuu fioo lɛ nibii bibii komɛi tamɔ bɔ ni afeɔ akɛ loo he totoi ní egbĩ sháa tso ko hiɛ koni ehiɛ afee trotro. Ekolɛ, eha Yesu le srɔtofeemɔ ni yɔɔ tsei srɔtoi ní ekɛtsuɔ nii lɛ amli, tamɔ sikamore tso, odum tso, loo mu tso nɛkɛ.

Yosef tsɔse ebinuu lɛ koni ebatsɔ kapintafonyo

18 Yesu yɔse hu akɛ jeee akɛ etsɛ Yosef yɛ hewalɛ ni ekɛfolɔ tsei, ekɛgbala tsei wuji amli, ni ekɛtsara tsei kɛkɛ, shi ekɛ lɛ Yesu, enyɛ awo, kɛ enyɛmimɛi lɛ yeɔ yɛ suɔmɔ mli hu. Hɛɛ, Yosef kɛ Maria weku lɛ bada, ni kɛ́ hooo lɛ amɛbaná bii ekpaa kɛfata Yesu he. (Mat. 13:55, 56) Ehe bahia ni Yosef atsu nii waa fe tsutsu lɛ, kɛkwɛ eweku lɛ ní elɛ amɛ.

Yosef ná ele akɛ esa akɛ ekɛ eweku lɛ mumɔŋ hiamɔ nii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe

19. Te Yosef fee tɛŋŋ etsu eweku lɛ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii?

19 Kɛlɛ, Yosef ná ele akɛ esa akɛ ekɛ eweku lɛ mumɔŋ hiamɔ nii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe. No hewɔ lɛ, ehé be kɛtsɔɔ ebii lɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Emlai lɛ ahe nii. Yosef kɛ Maria kɛ gbekɛbii lɛ yaa kpeehe ni yɔɔ he ni amɛyɔɔ lɛ daa; akaneɔ Mla lɛ yɛ jɛmɛ, ni atsɔɔ mli hu. Eeenyɛ efee akɛ, kɛ́ ajɛ kpeehe lɛ aba lɛ, Yesu biɔ saji babaoo, ni Yosef bɔɔ mɔdɛŋ koni eha ebinuu ní miitao enu mumɔŋ nibii ashishi jogbaŋŋ lɛ saji lɛ ahetoo. Yosef kɛ eweku lɛ tee gbii juji ni ayeɔ yɛ Yerusalem lɛ hu daa afi. Ni eeenyɛ efee akɛ eheɔ weku lɛ otsii enyɔ kɛfãa gbɛ aaafee kilomitai 120 kɛyayeɔ daa afi Hehoo lɛ, ni no sɛɛ lɛ amɛkuɔ amɛsɛɛ.

Yosef kɛ eweku lɛ yajáa Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ be fɛɛ be

20. Te wekuyitsei ni ji Kristofoi lɛ baafee tɛŋŋ amɛnyiɛ Yosef nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ?

20 Ŋmɛnɛ lɛ, wekuyitsei ni ji Kristofoi lɛ hu feɔ nɔ ko tamɔ nakai nɔŋŋ. Amɛnáa be amɛhaa amɛbii, ni amɛkɛ mumɔŋ tsɔsemɔ ni esa akɛ amɛkɛha amɛ lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe, ni amɛkɛ nɔ fɛɛ nɔ kwraa, ní weku lɛ heloonaa hiamɔ nii fata he lɛ, yeɔ gbɛhe ni ji enyɔ. Amɛfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ koni amɛkɛ amɛweku lɛ afee weku jamɔ yɛ shĩa, ni amɛkɛ amɛbii lɛ yaa Kristofoi akpeei bibii kɛ kpeei wuji fɛɛ. Taakɛ eji yɛ Yosef gbɛfaŋ lɛ, amɛle akɛ nɔ kpakpa ko kwraa bɛ ni amɛbaafee amɛha amɛbii lɛ fe ní amɛbaatsɔɔ amɛ Yehowa he nii.

“Kɛ Tsuiyeli”

21. Te Yosef weku lɛ na Hehoo gbi jurɔ be lɛ amɛha tɛŋŋ, ni mɛɛ be Yosef kɛ Maria yɔse akɛ Yesu elaaje?

21 Beni Yesu ye afii 12 lɛ, Yosef kɛ eweku lɛ tee Yerusalem taakɛ amɛfɔɔ feemɔ lɛ. No mli lɛ, aaye Hehoo gbi jurɔ lɛ, eji miishɛɛ be, ni wekui babaoo feɔ ekome kɛfãa gbɛ yɛ kui amli, ni amɛtsɔɔ ŋmɔji ní efee frɔfrɔ amli. Beni amɛbɛŋkɛɔ kpokpai ni kɛ Yerusalem gɔŋ lɛ jɛkɛɛɛ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ amɛteŋ mɛi babaoo baalá nɔkwɔlɛi alala ni ale waa lɛ. (Lala 120-134) Eeenyɛ efee akɛ maŋ lɛ mli yi obɔ kɛ mɛi akpei ohai abɔ ní miiya kɛmiiba. Gbi jurɔ lɛ sɛɛ lɛ, wekui lɛ peleɔ shĩagbɛ. Ekolɛ, akɛni Yosef kɛ Maria nitsumɔ fa hewɔ lɛ, amɛsusu akɛ ekolɛ Yesu efata wekumɛi, loo gbɛfalɔi krokomɛi lɛ ahe kɛtee. Shi beni amɛshi Yerusalem kwraa aaafee gbi kome gbɛnyiɛmɔ lɛ, dani amɛhɛle shi akɛ Yesu elaaje!—Luka 2:41-44.

22, 23. Beni Yosef kɛ Maria yɔse akɛ amɛbinuu lɛ elaaje lɛ mɛni amɛfee, ni beni amɛna lɛ lɛ mɛni Maria kɛɛ?

22 Amɛhe tswa shi kɛtao Yesu yɛ he fɛɛ he aahu kɛku sɛɛ kɛtee Yerusalem ekoŋŋ. Bo lɛ feemɔ bɔ ni gbɛjegbɛi lɛ anɔ ejɔ lɛ he mfoniri okwɛ, nibii etsake kwraa agbɛnɛ, ni amɛnyiɛ gbɛjegbɛi lɛ anɔ amɛmiibolɔ kɛmiitsɛ amɛbi lɛ gbɛ́i. Nɛgbɛ kwraa gbekɛ nuu nɛɛ hɔ? Beni shɛ gbi ni ji etɛ nɔ ní amɛnako gbekɛ lɛ, ani Yosef nu he akɛ enine enyɛ shi akɛni enyɛɛɛ etsu nitsumɔ ni Yehowa kɛwo edɛŋ akɛ ekwɛ gbekɛ lɛ nɔ lɛ hewɔ? Naagbee lɛ, amɛtee sɔlemɔwe lɛ. Amɛtao lɛ yɛ jɛmɛ aahu kɛyashɛ pia agbo ko ni hii nilelɔi babaoo, ní le Mla lɛ ebua amɛhe naa yɛ mli lɛ mli—ni naa gbekɛ Yesu ta amɛteŋ! Kwɛ bɔ ni Yosef kɛ Maria tsui baanyɔ amɛmli aha!—Luka 2:45, 46.

23 No mli lɛ, Yesu ta shi eebo hii nilelɔi nɛɛ atoi, ni eebibii amɛ saji. Hii lɛ anaa kpɛ amɛhe yɛ gbekɛ lɛ nilee, kɛ hetoi ni ehaa lɛ hewɔ. Shi Maria kɛ Yosef he jɔ̃ amɛhe. Yɛ Biblia amaniɛbɔɔ lɛ mli lɛ, Yosef etswaaa esɛŋ. Shi nɔ ni Maria wie lɛ tsɔɔ bɔ ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nu he amɛha. Ekɛɛ akɛ: “Mibi, mɛɛba ofee wɔ nakai? Naa, mikɛ otsɛ etao o kɛ tsuiyeli.”—Luka 2:47, 48, Ga Biblia hee.

24. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ haa anaa bɔ ni bii akwɛmɔ yɔɔ diɛŋtsɛ?

24 Yɛ sane kuku nɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ haa anaa bɔ ni bii akwɛmɔ yɔɔ ha diɛŋtsɛ. Kɛ́ gbekɛ lɛ yeɔ emuu po lɛ, ebɛ mlɛo! Bii akwɛmɔ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ baanyɛ aha mɔ ‘tsui aye’ waa, shi le ni tsɛmɛi kɛ nyɛmɛi le akɛ Biblia lɛ po maa nɔ mi akɛ amɛnitsumɔ lɛ kãaa shi akɔɔɔ lɛ shɛjeɔ amɛmii.

25, 26. Te Yesu ha efɔlɔi lɛ hetoo eha tɛŋŋ, ni mɛɛ henumɔ ekolɛ Yosef ná yɛ Yesu wiemɔi lɛ ahe?

25 No mli lɛ, Yesu le akɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ, he ni eyɔɔ lɛ pɛ ji he ni ebaanyɛ ebɛŋkɛ eŋwɛi Tsɛ Yehowa kpaakpa, ni ekase nii waa yɛ. No hewɔ lɛ, ekɛ heshibaa bi efɔlɔi lɛ akɛ: “Mɛɛba ni nyɛtaoɔ mi? Ani nyɛleee akɛ esa mi akɛ mihiɔ shi yɛ nii ni ji mitsɛ nɔ lɛ mli?”—Luka 2:49.

26 Ekã shi faŋŋ akɛ Yosef jwɛŋ nakai wiemɔi lɛ anɔ shii abɔ. Ekolɛ, wiemɔi nɛɛ ha Yosef mli fili lɛ waa. Ejaakɛ egbo deŋme kɛtsɔse mɔ ni eŋɔ lɛ fee ebi lɛ, ni no eha ená suɔmɔ ni mli wa tamɔ nɛkɛ eha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ. Nakai beaŋ beni Yesu ji gbekɛ po lɛ, enu nɔ ni wiemɔ ni ji ‘tsɛ’ lɛ tsɔɔ lɛ shishi jogbaŋŋ—bɔ ni Yosef kɛ lɛ hi shi ha lɛ hu fata he ni eba lɛ nakai.

27. Ákɛ tsɛ lɛ, mɛɛ sɔ̃ kã onɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ okai Yosef nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

27 Ákɛ tsɛ lɛ, kɛ́ osumɔ obii lɛ ni obu amɛhe lɛ, no baaye abua amɛ koni amɛna Yehowa akɛ amɛŋwɛi Tsɛ, ni amɛle hu akɛ esumɔɔ amɛ ni ebuɔ amɛhe. Nakai nɔŋŋ kɛ́ oyɛ banumai loo mɛi ni oŋɔ amɛ akɛ obii lɛ, kaimɔ Yosef nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ní oyɔse akɛ esoro mɔ fɛɛ mɔ kɛ enyɛmɔ, ni obu amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ. Ye obua nakai gbekɛbii lɛ koni amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, amɛŋwɛi Tsɛ lɛ.Nyɛkanea  Efesobii 6:4.

Yosef Mia Ehiɛ Kɛyawula Shi

28, 29. (a) Mɛni wiemɔi ni aŋma yɛ Luka 2:51, 52 haa wɔleɔ yɛ Yosef he? (b) Mɛɛ gbɛfaŋnɔ Yosef tsu kɛye ebua ebi lɛ ni etee hiɛ yɛ nilee mli?

28 Enɛ sɛɛ lɛ, Yosef wala shihilɛ mli saji fioo pɛ Biblia lɛ wie he, shi kɛ́ wɔkase fioo nɛɛ jogbaŋŋ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa. Wɔkaneɔ akɛ Yesu tee nɔ “eba ehe shi eha amɛ,” ni ji efɔlɔi lɛ. Wɔnaa hu akɛ, “Yesu tee ehiɛ yɛ nilee kɛ dalɛ kɛ duromɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ahiɛ.” (Nyɛkanea Luka 2:51, 52.) Mɛni wiemɔi nɛɛ haa wɔleɔ yɛ Yosef he? Ehaa wɔleɔ nibii babaoo. Wɔkaseɔ akɛ Yosef tee nɔ enyiɛ eweku lɛ hiɛ, ejaakɛ ebi ni eye emuu lɛ bu hegbɛ ni etsɛ Yosef yɔɔ lɛ, ni etee nɔ eba ehe shi eha lɛ.

29 Wɔkaseɔ hu akɛ Yesu tee ehiɛ yɛ nilee mli. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yosef ye ebua ebi lɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ. Nakai beaŋ lɛ, Yudafoi lɛ yɛ blema abɛ ko ni amɛshwɛɛɛ he kwraa ni amɛbuɔ. Abɛ nɛɛ yɛ lolo, ni abaanyɛ akane ŋmɛnɛ. Abɛ lɛ tsɔɔ akɛ hii ni tsuuu nii ni shwɛɔ amɛhiɛ lɛ pɛ nyɛɔ amɛtsɔmɔɔ nilelɔi diɛŋtsɛ, shi hii ni tsuɔ ninenaa nitsumɔ tamɔ kapintafoi, okwaafoi, kɛ sɔlɔi “nyɛŋ akojo ní amɛye sane ni ja; ni abuuu amɛ ashiii mɛi ni buɔ abɛi anɔ.” Sɛɛ mli lɛ, Yesu ha efee faŋŋ akɛ nakai sane lɛ ji amale. Eyɛ mli akɛ Yosef ji kapintafonyo ohiafo moŋ, shi beni Yesu ji gbekɛ lɛ, enuɔ ni etsɛ ni ŋɔ lɛ fee ebi lɛ miitsɔɔ Yehowa ‘kojomɔ kɛ ejalɛsaneyeli’ lɛ he nii. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yosef fee nakai shii abɔ.

30. Mɛɛ gbɛ nɔ Yosef fee nɔkwɛmɔnɔ eha wekuyitsei ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ?

30 Wɔbaanyɛ wɔna hu akɛ Yosef kwɛ, ni elɛ Yesu ni eda jogbaŋŋ. Akɛni akwɛ Yesu ni alɛ lɛ jogbaŋŋ yɛ egbekɛbiiashi hewɔ lɛ, eda kɛbatsɔ nuu ni yɔɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ. Kɛfata he lɛ, Yosef tsɔse ebinuu lɛ koni ele eninenaa nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ. Ale Yesu akɛ eji tso he “ŋaalɔ” loo kapintafonyo shi jeee akɛ eji ŋaalɔ bi kɛkɛ. (Mar. 6:3) No hewɔ lɛ, tsɔsemɔ ni Yosef kɛha Yesu lɛ mɔ shi jogbaŋŋ. Nilee yɛ mli akɛ wekuyitsei baakase Yosef, ni amɛkwɛ koni amɛbii lɛ akase nitsumɔ bɔni afee ni wɔsɛɛ lɛ gbekɛbii lɛ anyɛ atsu nii kɛkwɛ amɛhe.

31. (a) Mɛni odaseyeli tsɔɔ yɛ be ni Yosef gbo lɛ he? (Okɛ  akrabatsa lɛ afata he.) (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yosef shi eha wɔ koni wɔkase?

31 Biblia mli amaniɛbɔɔ lɛ kɛ wɔ shɛ he ni abaptisi Yesu beni eye aaafee afii 30 lɛ, ni no sɛɛ lɛ atsĩii Yosef tã dɔŋŋ. Odaseyeli yɛ ni tsɔɔ akɛ beni Yesu bɔi esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, no mli lɛ Maria etsɔ okulafo. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Mɛɛ Be Yosef Gbo?” lɛ.) Kɛlɛ, Yosef fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi akɛ tsɛ—ebu eweku lɛ he, ekwɛ amɛtsiabo, ni emia ehiɛ kɛyawula shi. Esa akɛ tsɛmɛi, wekuyitsei, kɛ Kristofoi fɛɛ akase Yosef hemɔkɛyeli lɛ.

^ kk. 4 Yɛ nakai beaŋ lɛ, abuɔ yoo he baa ni atsɛɔ lɛ akɛ etamɔ gbalamlibotemɔ nɔŋŋ.

^ kk. 8 Nɔ ni asusu akɛ eji ŋulami lɛ jeee ŋulami diɛŋtsɛ ni wɔnaa yɛ ŋwɛi lɛ; ni jeee Nyɔŋmɔ tsu lɛ hu. Eyɛ faŋŋ akɛ Satan ji mɔ ni tsɔ ehewalɛ nɔ eha ana nakai nii lɛ; ni enɛ fata yiŋ sha ni ehiɛ akɛ ebaakpãta Yesu hiɛ lɛ he.

^ kk. 11 Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ abaptisi Yesu dani ‘eje okadii ni efee lɛ ashishi.’—Yoh. 2:1-11.