Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO KPAWO

‘Etee nɔ Eda yɛ Yehowa Hiɛ’

‘Etee nɔ Eda yɛ Yehowa Hiɛ’

1, 2. Mɛɛ shihilɛ mli Samuel kɛ Israelbii lɛ wie yɛ, ni mɛni hewɔ ehe bahia ni eye ebua amɛ koni amɛtsake amɛtsui lɛ?

SAMUEL kwɛkwɛɛ emaŋbii lɛ ahiɛ kɛkpe. Nuu anɔkwafo ni kɛ afii nyɔŋmai abɔ esɔmɔ akɛ gbalɔ kɛ kojolɔ nɛɛ efɔ̃ nine etsɛ maŋbii lɛ, ni amɛbabua amɛhe naa yɛ Gilgal maŋ lɛ mli. Eji wɔbe nɛɛ mli kulɛ, wɔbaakɛɛ Agbiɛnaa (May) loo Otukwajaŋ (June) beaŋ; ni eji hulutsoo be yɛ jɛmɛ niiaŋ. No mli lɛ, kpokpaa lɛ nɔ ŋmɔji amli ŋmaa lɛ egba futaa ni sa kpamɔ. Mɛi lɛ fɛɛ fee dioo. Te Samuel baafee tɛŋŋ eshɛ amɛtsuii ahe lɛ?

2 Gbɔmɛi lɛ leee hiɛdɔɔ ni yɔɔ shihilɛ mli ni amɛyaje lɛ he. Amɛkpɛ mli doo akɛ ja gbɔmɔ adesa ye amɛnɔ maŋtsɛ. Amɛnuuu shishi akɛ nɔ ni amɛbiɔ lɛ tsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ kome nɛkɛ po kɛha amɛ-Nyɔŋmɔ ni ji Yehowa, kɛ egbalɔ lɛ. Amɛnifeemɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ amɛmiikwa Yehowa akɛ ekaye amɛnɔ Maŋtsɛ! Te Samuel baafee tɛŋŋ eye ebua amɛ koni amɛtsake amɛtsui?

Bɔ ni Samuel hi shi beni eji gbekɛ lɛ haa wɔkaseɔ nibii babaoo ni tsɔɔ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔtswa wɔhemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli wɔma shi, ekɔɔɔ he eko nibii gbohii ni yaa nɔ

3, 4. (a) Mɛni hewɔ Samuel wie eblahiaŋ be lɛ he lɛ? (b) Mɛni hewɔ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnɔ ni Samuel fee lɛ he yɛ sɛɛnamɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

3 Samuel wie. Ekɛɛ mɛi ni ebabua amɛhe naa lɛ akɛ: “Migbɔ ni miyi eyɛ́.” Ewaŋ lɛ hu ha ana bɔ ni ewiemɔi lɛ ahe hiaa ha. No sɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Minyiɛ nyɛhiɛ kɛjɛ miblahiaŋ aahu kɛbashi ŋmɛnɛ.” (1 Sam. 11:14, 15; 12:2) Eyɛ mli akɛ Samuel egbɔ moŋ, shi ehiɛ kpako eblahiaŋ nɔ. Ekaiɔ nibii ni tee nɔ nakai beaŋ lɛ lolo. Yiŋ srɔtoi ni ekpɛ beni eji gbekɛ ni miida lɛ ha ená hemɔkɛyeli, ni etuu ehe eha akɛ ebaasɔmɔ e-Nyɔŋmɔ, ni ji Yehowa lɛ.

4 Eyɛ mli akɛ no mli lɛ, mɛi ni bɛ hemɔkɛyeli ni amɛyeee anɔkwa lɛ ateŋ Samuel yɔɔ moŋ, shi etee nɔ etswa ehemɔkɛyeli lɛ ema shi, ni ehiɛ mli be fɛɛ be. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ hu lɛ, wɔnaŋ lɛ mlɛo akɛ wɔbaatswa wɔhemɔkɛyeli lɛ wɔma shi, ejaakɛ wɔyɛ jeŋ ko ni mlibii lɛ bɛ hemɔkɛyeli, ni juu kɛ fɔ̃ eyi mli tɔ lɛ mli. (Nyɛkanea Luka 18:8.) Nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Samuel nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli; wɔbaaje shishi kɛ beni eji gbekɛ lɛ.

‘Esɔmɔ yɛ Yehowa Hiɛ Beni Eji Gbekɛ’

5, 6. Mɛɛ gbɛ nɔ Samuel gbekɛbiiashi yɔɔ srɔto kwraa, ni mɛni hewɔ efɔlɔi ná nɔmimaa akɛ abaakwɛ enɔ jogbaŋŋ lɛ?

5 Samuel gbekɛbiiashi yɛ srɔto kwraa. Beni atse lɛ fufɔ sɛɛ etsɛɛɛ, aaafee afii etɛ loo nɔ ni fe nakai lɛ, ebɔi sɔɔmɔ yɛ Yehowa sɔlemɔwe krɔŋkrɔŋ ni yɔɔ Shilo ni kɛ emaŋ Rama jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 32 lɛ. Elkana kɛ Hana, ni ji efɔlɔi lɛ jɔɔ amɛbinuu fioo nɛɛ nɔ amɛha Yehowa kɛha sɔɔmɔ krɛdɛɛ ko, no baaha esɔmɔ akɛ Nazirnyo ewala beaŋ fɛɛ. * Ani enɛ tsɔɔ akɛ Samuel fɔlɔi kpoo lɛ, ni tsɔɔ akɛ amɛsumɔɔɔ lɛ?

6 Jeee nakai kwraa! Amɛle akɛ abaakwɛ amɛbi lɛ nɔ jogbaŋŋ yɛ Shilo. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Osɔfonukpa Eli baakwɛ ni atsu enɛ he nii jogbaŋŋ, ejaakɛ ekɛ Samuel tsuɔ nii kpaakpa. Kɛfata he lɛ, yei komɛi yɛ ni yeɔ amɛbuaa kɛtsuɔ nibii srɔtoi yɛ kpeebuu lɛ shinaa lɛ shi, ni ekã shi faŋŋ akɛ ato amɛhe gbɛjianɔ jogbaŋŋ.—2 Mose 38:8; Koj. 11:34-40.

7, 8. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ daa afi lɛ, Samuel fɔlɔi yawoɔ lɛ hewalɛ ni suɔmɔ yɔɔ mli? (b) Mɛni fɔlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase kɛjɛ Samuel fɔlɔi lɛ adɛŋ?

7 Kɛfata he lɛ, Hana kɛ Elkana hiɛ kpaaa amɛkromɔbi ni amɛsumɔɔ esane waa nɛɛ nɔ kɔkɔɔkɔ; eji bi ni fɔmɔ bafee hetoo kɛha amɛsɔlemɔ ko. No mli lɛ, Hana ebi koni Nyɔŋmɔ aha lɛ binuu, ni ewo shi akɛ ebaajɔɔ binuu nɛɛ nɔ eha Nyɔŋmɔ kɛha sɔɔmɔ krɔŋŋ. Daa afi kɛ́ Hana miiba Samuel saramɔ lɛ, efeɔ atade hee ko ebahaa lɛ koni ekɛsɔmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, gbekɛ nuu fioo nɛɛ hiɛ sɔɔ saramɔi nɛɛ waa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ehiɛ sɔ hewalɛwoo kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni suɔmɔ yɔɔ mli ni efɔlɔi kɛhaa lɛ beni amɛtsɔɔ lɛ akɛ eji hegbɛ kpele akɛ ebaasɔmɔ Yehowa yɛ he ko ni nɔ bɛ, ni ji sɔlemɔwe lɛ.

8 Fɔlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase nibii babaoo kɛjɛ Hana kɛ Elkana dɛŋ. Efɔɔ kaa akɛ fɔlɔi kɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ maa amɛbii lɛ aheloonaa hiamɔnii anɔ, ni amɛkuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ wekukpãa ni esa akɛ ekã amɛbii lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ. Shi Samuel fɔlɔi ha amɛweku lɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpãa lɛ bafee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ, ni no titri ha Samuel da kɛbatsɔ mɔ ni ebatsɔ lɛ.—Nyɛkanea Abɛi 22:6.

9, 10. (a) Tsɔɔmɔ bɔ ni sɔlemɔwe lɛ yɔɔ kɛ bɔ ni oblanyo fioo Samuel na nakai hekrɔŋkrɔŋ lɛ eha. (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.) (b) Mɛɛ nitsumɔi komɛi ekolɛ Samuel tsu, ni mɛɛ gbɛ nɔ osusuɔ akɛ oblahii kɛ oblayei bibii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase lɛ?

9 Bo lɛ feemɔ ehe mfoniri okwɛ ni beni edaa lɛ, eeshara shi yɛ gɔji ni bɔle Shilo lɛ anɔ. Beni edamɔ gɔji lɛ anɔ ni ekwɛɔ maŋ lɛ shikãmɔ kɛ jɔɔi ni yɔɔ afã kome lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ emii baashɛ ehe waa kɛ́ ehiɛ yagba Yehowa sɔlemɔwe lɛ nɔ lɛ. Nakai sɔlemɔwe lɛ ji he ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛɛlɛŋ. * Ama sɔlemɔwe nɛɛ aaafee afii 400 ni tsɔ hiɛ lɛ, yɛ Mose diɛŋtsɛ gbɛtsɔɔmɔ shishi, ni no mli lɛ, eji Yehowa anɔkwa jamɔhe koome pɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ.

10 Oblanyo Samuel bada, ni esumɔɔ sɔlemɔwe lɛ. Wɔkaneɔ yɛ sane ni eŋma sɛɛ mli lɛ mli akɛ: “Samuel sɔmɔɔ yɛ Yehowa hiɛ; ni gbekɛ ji lɛ, ni akɛ klala efod efĩ emliteŋ.” (1 Sam. 2:18) Ekã shi faŋŋ akɛ, nakai atade ni Samuel wo lɛ tsɔɔ akɛ eyeɔ ebuaa osɔfoi lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ, Samuel jeee osɔfo moŋ, shi nitsumɔi ni etsuɔ lɛ ekomɛi ji, daa leebi lɛ egbeleɔ shinai ni atsɔɔ mli kɛyaa sɔlemɔwe lɛ kpo lɛ nɔ lɛ, ni eyeɔ ebuaa Eli ni eda yɛ afiiaŋ lɛ. Samuel nya hegbɛi ni eyɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ ahe, shi be ko bashɛ ni nɔ ko bɔi enaa gbamɔ. Nɔ ko eyaaa nɔ jogbaŋŋ kwraa yɛ Yehowa we lɛ.

Eba Ejeŋ Jogbaŋŋ yɛ Juu kɛ Fɔ̃ ni Yaa nɔ lɛ Fɛɛ Sɛɛ

11, 12. (a) Hofni kɛ Pinehas jie mɛɛ gbɔjɔmɔ titri kpo? (b) Mɛɛ yiwalɛ kɛ juu kɛ fɔ̃ nifeemɔi Hofni kɛ Pinehas kɛfee amɛsu yɛ sɔlemɔwe lɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.)

11 Beni Samuel ji gbekɛ beebe ni ekɛ ehiŋmɛi na yiwalɛ nifeemɔi diɛŋtsɛ kɛ juu kɛ fɔ̃ ni yaa nɔ lɛ. No mli lɛ, Eli yɛ bihii enyɔ, ni atsɛɔ amɛ Hofni kɛ Pinehas. Samuel amaniɛbɔɔ lɛ kaneɔ akɛ: “Eli bihii lɛ, yakagbɔmɛi ji amɛ; amɛbuuu Yehowa.” (1 Sam. 2:12) Tsakpãa yɛ saji enyɔ ni yɔɔ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ ateŋ. Hofni kɛ Pinehas lɛ “yakagbɔmɛi ji amɛ”—ni tsɔɔ akɛ amɛji “bihii ni sɛɛnamɔ ko bɛ amɛhe”—ejaakɛ amɛbuuu Yehowa. Amɛje gbɛ amɛku amɛhiɛ amɛshwie Yehowa jalɛ mlai lɛ kɛ etaomɔnii lɛ anɔ. Gbɔjɔmɔ kome nɛɛ hewɔ jɛ ni amɛkɛ amɛhe wo eshai krokomɛi ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ amli lɛ.

12 Nyɔŋmɔ Mla lɛ fee nitsumɔi ni osɔfoi lɛ baatsu kɛ bɔ ni esa akɛ amɛshã afɔle yɛ sɔlemɔwe lɛ faŋŋ. Yiŋtoo kpakpai ahewɔ Mla lɛ fee lɛ faŋŋ nakai lɛ. Nakai afɔlei lɛ damɔ shi kɛha gbɛjianɔi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ eto koni ekɛ eshai afa bɔni afee ni mɛi aná shidaamɔ kpakpa yɛ ehiɛ, koni ejɔɔ amɛ ni ebu amɛhe. Shi Hofni kɛ Pinehas eyajieee bulɛ kpo kwraa amɛtsɔɔɔ afɔlei lɛ, ni amɛha osɔfoi krokomɛi lɛ hu kase amɛ. *

13, 14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ nibii gbohii ni afee yɛ sɔlemɔwe lɛ ye anɔkwafoi ni baa jɛmɛ lɛ awui? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Eli eyatsuuu esɔ̃ ákɛ tsɛ kɛ osɔfonukpa lɛ he nii?

13 Feemɔ oblanyo fioo Samuel he mfoniri okwɛ; naa lɛ ni egbɛ ehiŋmɛiiaŋ kɛmiikwɛ nifeemɔi gbohii ni aŋmɛ gbɛ ni yaa nɔ nɛɛ. Kwɛmɔ mɛi abɔ sɔŋŋ ni Samuel na—ní ohiafoi, humii, kɛ nɔnalɔi fata he—ní baa sɔlemɔwe lɛ koni ashɛje amɛmii ni awo amɛ hewalɛ yɛ mumɔŋ, shi beni amɛshiɔ sɔlemɔwe lɛ aje amɛnijiaŋ wui, aye amɛ awui, loo afee amɛ niseniianii. Beni Samuel ná ele akɛ Hofni kɛ Pinehas bɛ bulɛ ko kwraa hu kɛha Yehowa mlai ni kɔɔ bɔlɛnamɔ jeŋba sha he, akɛni amɛkɛ yei ni batsuɔ nii yɛ kpeebuu lɛ shinaa lɛ shi lɛ ekomɛi náa bɔlɛ hewɔ lɛ, te enu he eha tɛŋŋ? (1 Sam. 2:22) Ekolɛ, egbɛkpamɔ ji akɛ Eli baafee nɔ ko kɛjaje shihilɛ nɛɛ.

Eeenyɛ efee akɛ, Eli bihii lɛ ayiwalɛ nifeemɔi lɛ hao Samuel waa

14 Eli ji mɔ ni sa jogbaŋŋ ni baanyɛ ajaje shihilɛ gbonyo ni kwɔɔ tso nɛɛ. Ákɛ osɔfonukpa lɛ, nibii ni yaa nɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ ahe sɔ̃ kã enɔ. Ákɛ tsɛ lɛ, eji esɔ̃ akɛ ejajeɔ ebihii lɛ. Ejaakɛ, amɛnifeemɔ lɛ miiye amɛ kɛ mɛi krokomɛi babaoo awui yɛ maŋ lɛŋ. Kɛlɛ, ákɛ tsɛ kɛ osɔfonukpa lɛ, Eli eyabɔɔɔ mɔdɛŋ kwraa yɛ nibii enyɔ nɛɛ fɛɛ mli. Ewo ebihii lɛ ŋaa eko kɛ eko kɛkɛ, ekɛ hiɛdɔɔ kãaa amɛ. (Nyɛkanea 1 Samuel 2:23-25.) Kulɛ esa akɛ ekɛ hiɛdɔɔ agbala amɛtoi. Ejaakɛ no mli lɛ, amɛmiifee esha ni sa gbele!

15. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ Yehowa tsu ni akɛyaha Eli, ni te Eli weku lɛ fee amɛnii yɛ kɔkɔbɔɔ lɛ he amɛha tɛŋŋ?

15 Shihilɛ lɛ mli bawo wu aahu akɛ, eshɛ he ko lɛ Yehowa tsu “Nyɔŋmɔ gbalɔ ko,” ni atsĩii egbɛ́i tã kɛtee Eli ŋɔɔ, koni ekɛ kojomɔ sane ko ni naa wa ayaha lɛ. Yehowa kɛɛ Eli akɛ: “Obuɔ obihii lɛ moŋ fe mi.” No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ gba akɛ Eli bihii gbohii lɛ baagboi gbi kome too, ni oshara wulu baashara Eli weku lɛ, ni osɔfoyeli gbɛnaa lɛ hu baaje weku lɛ dɛŋ. Ani kɔkɔbɔɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni mli wa nɛɛ kɛ tsakemɔ ko ba weku lɛ mli? Amaniɛbɔɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ Eli kɛ ebihii lɛ tsakeee amɛtsui.—1 Sam. 2:27–3:1.

16. (a) Mɛɛ amaniɛbɔi wɔkane ni kɔɔ oblanyo fioo Samuel nɔyaa he? (b) Ani omii shɛɔ nakai amaniɛbɔi lɛ ahe? Tsɔɔmɔ mli.

16 Te juu kɛ fɔ̃ nifeemɔi nɛɛ fɛɛ ná Samuel nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ? Yɛ amaniɛbɔɔ ni yɔɔ awerɛho nɛɛ mli lɛ, be kɛ beaŋ lɛ, wɔnaa miishɛɛ saji ni kɔɔ Samuel he, bɔ ni edaa kɛ bɔ ni eyaa nɔ ehaa. Kaimɔ akɛ wɔkane yɛ 1 Samuel 2:18 lɛ akɛ, Samuel kɛ anɔkwayeli ‘sɔmɔ yɛ Yehowa hiɛ beni eji gbekɛ lɛ.’ No beaŋ po lɛ, Samuel kɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ fee nɔ̃ titri ni he hiaa fe fɛɛ yɛ eshihilɛ mli. Yɛ 1 Samuel 2:21 lɛ, wɔkane nɔ ko ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli waa, ekaneɔ akɛ: ‘Gbekɛ Samuel lɛ tee nɔ eda yɛ Yehowa hiɛ.’ Beni edaa lɛ, wekukpãa ni kã ekɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ lɛ mli bawa. Ekã shi faŋŋ akɛ, mɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpãa gbagbalii tamɔ nɛkɛ lɛ bafeɔ hebuunɔ diɛŋtsɛ kɛjɛɔ jeŋba gbohii fɛɛ ahe.

17, 18. (a) Kɛ́ Kristofoi oblahii kɛ oblayei kɛ juu kɛ fɔ̃ nifeemɔi ahe kaa ko kpe lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ amɛbaatsɔ amɛkase Samuel nɔkwɛmɔnɔ lɛ? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Samuel kɔ gbɛ ni ja?

17 Kulɛ ewaaa kwraa akɛ Samuel baasusu akɛ kɛ́ osɔfonukpa lɛ kɛ ebihii lɛ baanyɛ aŋmɛɛ amɛhe amɛha esha lɛ, no lɛ lɛ hu ebaanyɛ efee nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ. Shi mɔ ko nyɛŋ ekɛ juu kɛ fɔ̃ nifeemɔi ni mɛi kɛ amɛhe woɔ mli, ni hiɛnyiɛlɔi tete fata he kɛfeɔ lɛ ajie enaa kɛfee esha. Kristofoi oblahii kɛ oblayei babaoo nyiɛɔ Samuel nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ ŋmɛnɛ, ni amɛyaa nɔ ‘amɛdaraa yɛ Yehowa hiɛ’—kɛ́ mɛi ateŋ ni amɛyɔɔ lɛ efeee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po.

18 Mɛni jɛ shihilɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ ni Samuel kɔ lɛ mli kɛba? Wɔkaneɔ akɛ: “Shi gbekɛ Samuel lɛ hiɛ dalɛ, ni esa Yehowa kɛ gbɔmɛi fɛɛ hiɛ hu.” (1 Sam. 2:26) Enɛ tsɔɔ akɛ, mɛi basumɔ Samuel sane jogbaŋŋ, kɛ́ hooo kwraa lɛ mɛi ni esa akɛ amɛsusumɔi ahe ahia lɛ waa lɛ. Yehowa diɛŋtsɛ hiɛ sɔ oblanyo fioo nɛɛ yɛ enɔkwayeli lɛ hewɔ. No mli lɛ, Samuel le akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, e-Nyɔŋmɔ lɛ baatsu nibii gbohii ni yaa nɔ yɛ Shilo lɛ he nii, kɛlɛ eleee be tuuntu ni enɛ baaba. Gbi ko maŋkɛ̃ hima lɛ, aha sanebimɔi nɛɛ ahetoo.

“Wiemɔ, shi Otsulɔ Miibo Toi!”

19, 20. (a) Tsɔɔmɔ nɔ ni ba Samuel nɔ maŋkɛ̃ hima ko yɛ sɔlemɔwe lɛ. (b) Te Samuel fee tɛŋŋ ele mɔ ni tsɛɔ lɛ lɛ, ni te ekɛ Eli ye eha tɛŋŋ?

19 No mli lɛ, je miihe atsɛre shi duŋ yɛ lolo; ni kpeebuu lɛ mli kanei lɛ nako agbo. Beni jeŋ ejɔ koŋŋ lɛ, Samuel nu ni gbee ko miitsɛ egbɛ́i. Eyasusu akɛ Eli ni egbɔ, ni ehiŋmɛii anɔ miihe aha lɛ ji mɔ ni tsɛɔ lɛ lɛ. Samuel te shi ni “esha foi” kɛtee nuumo lɛ ŋɔɔ. Feemɔ gbekɛ nuu lɛ he mfoniri okwɛ; naa lɛ ni ehiɛ enane folo, ni ewo foi kɛmiiya eyakwɛ nɔ ni Eli taoɔ! Bɔ ni Samuel jie bulɛ kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ Eli lɛ taa mɔ tsuiŋ waa. Eli tɔ̃mɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, no mli lɛ eesɔmɔ lolo akɛ Yehowa osɔfonukpa.—1 Sam. 3:2-5.

20 Samuel tsĩɛ Eli hiɛ ni ekɛɛ: “Naa mi, ejaakɛ otsɛ mi!” Shi Eli kɛɛ etsɛko lɛ, ni eha gbekɛ lɛ ku sɛɛ eyakã shi ekoŋŋ. Enɛ tee nɔ kɛtsara nɔ. Naagbee lɛ, Eli yɔse nɔ ni yaa nɔ lɛ. No beaŋ lɛ, ekpakpa ko dani Yehowa jieɔ ninaa ko loo gbalɛ ko kpo etsɔɔ ewebii lɛ, ni ewaaa kwraa akɛ abaana nɔ hewɔ ni ebalɛ nakai. Shi no mli lɛ, Eli le akɛ Yehowa miiwie ekoŋŋ—amrɔ nɛɛ, ekɛ gbekɛ nɛɛ miiwie. Eli kɛɛ Samuel ayakã shi, ni etsɔɔ lɛ bɔ ni sa akɛ ehere tsɛmɔ lɛ nɔ eha. Samuel bo toi. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni enu gbee lɛ miitsɛ akɛ: “Samuel, Samuel!” Gbekɛ lɛ here nɔ akɛ: “Wiemɔ, shi otsulɔ miibo toi!”—1 Sam. 3:1, 5-10.

21. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔbo Yehowa toi ŋmɛnɛ, ni mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔfee nakai lɛ?

21 Agbɛnɛ, Yehowa baná tsulɔ ko yɛ Shilo ni boɔ lɛ toi. Enɛ bafee Samuel shihilɛ gbɛ kɛjɛ kɛyaa fɛɛ. Ani nakai eji yɛ ogbɛfaŋ? Ehe ehiaaa ni gbee krɛdɛɛ ko kɛ wɔ awie maŋkɛ̃ hima dani wɔfee toi. Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, Nyɔŋmɔ gbee kɛ wɔ wieɔ daa ŋmɛnɛ. Gbee nɛɛ yɛ e-Wiemɔ ni aŋma agbe naa, ni ji Biblia lɛ mli. Babaoo ni wɔboɔ Nyɔŋmɔ toi ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ, babaoo ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa ji no. Nakai pɛ ji bɔ ni Samuel fee.

Eyɛ mli akɛ Samuel she gbeyei moŋ, shi ebɔ mɔdɛŋ ejaje Yehowa kojomɔ lɛ etsɔɔ Eli

22, 23. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ sane ni kulɛ Samuel she gbeyei akɛ ebaajaje lɛ tsɔ eba mli? (b) Samuel tee nɔ ená gbɛ́i kpakpa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

22 Nakai maŋkɛ̃ hima yɛ Shilo lɛ bafee be krɛdɛɛ ko yɛ Samuel shihilɛ mli, no beaŋ ebaná ekɛ Yehowa teŋ wekukpãa krɛdɛɛ ko, ni ebatsɔ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ gbalɔ kɛ enaawielɔ. Shishijee lɛ, gbekɛ lɛ she gbeyei akɛ ebaajaje sane ni Yehowa kɛtsu lɛ lɛ etsɔɔ Eli, ejaakɛ Yehowa ebua akɛ etsɛŋ ni gbalɛ ni agba ashi Eli weku lɛ baaba mli. Shi Samuel ná ekãa ni ejaje sane lɛ etsɔɔ—ni Eli jɛ heshibaa mli ekpɛlɛ Yehowa kojomɔ lɛ nɔ. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni nibii fɛɛ ni Yehowa wie lɛ ba mli: Israelbii lɛ tee amɛkɛ Filistibii lɛ yawu ta, agbe Hofni kɛ Pinehas fɛɛ nakai gbi kome too lɛ nɔŋŋ, ni beni Eli nu akɛ ashɔ̃ Yehowa Adeka krɔŋkrɔŋ lɛ, egbo.—1 Sam. 3:10-18; 4:1-18.

23 Kɛlɛ, Samuel tee nɔ ená gbɛ́i kpakpa akɛ gbalɔ anɔkwafo. Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa kɛ lɛ yɛ,” ni ekɛfata he akɛ Yehowa haaa Samuel gbalɛi lɛ ekome flo afee yaka.—Nyɛkanea 1 Samuel 3:19.

‘Samuel Sɔle Etsɛ Yehowa’

24. Beni be shwie mli lɛ, mɛɛ yiŋ Israelbii lɛ kpɛ, ni mɛni hewɔ ni eji tɔ̃mɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa lɛ?

24 Ani Israelbii lɛ kase Samuel nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa, ni amɛye lɛ anɔkwa? Dabi kwraa. Beni be shwie mli lɛ, Israelbii lɛ kpɛ mli akɛ amɛtaooo ni gbalɔ ko kɛkɛ akojo amɛ. Amɛtao koni amɛfee tamɔ maji krokomɛi lɛ, koni amɛná adesa aye amɛnɔ maŋtsɛ. Yɛ Yehowa famɔ naa lɛ, Samuel tsu amɛnibimɔ lɛ he nii. Shi ehe bahia ni eha Israelbii lɛ ale bɔ ni amɛtɔ̃mɔ lɛ yɔɔ hiɛdɔɔ waa ha. Jeee gbɔmɔ ko amɛkpoɔ lɛ, shi moŋ lɛ Yehowa diɛŋtsɛ! No hewɔ lɛ, eha maŋ lɛ naa bakpe shi yɛ Gilgal.

Samuel jɛ hemɔkɛyeli mli esɔle, ni Yehowa kɛ ŋwɛishiimɔ kɛ nugbɔnɛmɔ ha lɛ hetoo

25, 26. Yɛ naagbee lɛ, te Samuel fee tɛŋŋ eha ewebii lɛ na hiɛdɔɔ ni yɔɔ Yehowa nɔ ni amɛtɔ̃ lɛ he?

25 Ha wɔfata Samuel he ekoŋŋ kɛbo nɔ ni ebaakɛɛ Israelbii ni efee yeyeeye nɛɛ toi yɛ Gilgal. Jɛmɛ ji he ni nuumo Samuel ha Israelbii lɛ le bɔ ni etee nɔ ekɛ anɔkwayeli esɔmɔ. Wɔkaneɔ ekoŋŋ akɛ: ‘Samuel sɔle etsɛ Yehowa.’ Ebi koni Yehowa aha ŋwɛi ashimɔ, ni nugbɔ anɛ.—1 Sam. 12:17, 18.

26 Ŋwɛi ashimɔ, ni nugbɔ anɛ? Yɛ hulutsoo beaŋ? Nɔ hewɔ ji akɛ, anuko nakai sane daŋ! Kɛ́ no mli lɛ gbɔmɛi lɛ ayiŋ fee amɛ kɔshikɔshi loo amɛye ewiemɔ lɛ he fɛo po lɛ, esɛɛ etsɛɛɛ. Trukaa lɛ, atatui lɛ di tuŋŋ. Kɔɔyɔɔ bɔi ŋmaai lɛ tswaa yɛ ŋmɔji lɛ ashi. Ŋwɛi bɔi shiimɔ kɛ gbɛɛmɔi ni naa wala. Kɛkɛ ni nugbɔ lɛ nɛ. Te maŋ lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ? “Maŋ lɛ fɛɛ she Yehowa kɛ Samuel gbeyei naakpa.” Naagbee lɛ, amɛbana bɔ ni amɛtɔ̃mɔ lɛ yɔɔ hiɛdɔɔ ha.—1 Sam. 12:18, 19.

27. Te Yehowa naa mɛi ni jieɔ hemɔkɛyeli ni tamɔ Samuel nɔ lɛ kpo lɛ ehaa tɛŋŋ?

27 Jeee Samuel ji mɔ ni ná amɛtsuii ni ekpiliŋ lɛ anɔ hewalɛ lɛ, shi moŋ Yehowa, ni ji e-Nyɔŋmɔ lɛ. Samuel ná hemɔkɛyeli yɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ mli kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔ̃ɔ kɛyashi egbɔlɛ beaŋ. Ni Yehowa jɔɔ lɛ. Yehowa tsakeko kɛbashi ŋmɛnɛ. Ekã he eeye eebua mɛi ni jieɔ hemɔkɛyeli ni tamɔ Samuel nɔ lɛ kpo lɛ.

^ kk. 5 Nazirmɛi kãa kitã, ni nibii ni yɔɔ kitã nɛɛ mli lɛ eko ji amɛnuŋ dãa ni wa, ni amɛkuŋ amɛyi hu. Mɛi komɛi hiɔ kitã nɛɛ shishi kɛyashiɔ be ko, shi mɛi fioo komɛi, tamɔ Samson, Samuel, kɛ Yohane Baptisilɔ lɛ kɛ amɛwala bei abɔ fɛɛ sɔmɔ akɛ Nazirmɛi.

^ kk. 9 Sɔlemɔwe lɛ kɛlɛ ji ninetalɔi 43.7, ni elɛɛmɔ ji ninetalɔi 14.6, ni eji buu ni akɛ tso titri fee. Kɛlɛ, akɛ nibii kpakpai fe fɛɛ fee—nuŋgbee he woji, mamai fɛfɛji ni aló, kɛ tsei kpakpai ni akɛ shika kɛ jwiɛtɛi eha he. No mli lɛ, sɔlemɔwe lɛ ma kpo ko teŋ, ni afɔleshãa latɛ wulu fɛfɛo ko ni ashãa afɔlei yɛ nɔ lɛ ma kpo nɛɛ nɔ. Sɛɛ mli lɛ, ama tsũi krokomɛi hu yɛ sɔlemɔwe lɛ masɛi kɛha osɔfoi lɛ. Etamɔ nɔ ni Samuel wɔ tsũi nɛɛ eko mli.

^ kk. 12 Amaniɛbɔɔ lɛ haa wɔ nɔkwɛmɔnii enyɔ ni tsɔɔ bulɛ ni abɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, Mla lɛ tsɔɔ kooloi ni akɛbashãa afɔlei lɛ hei pɔtɛɛ ni sa akɛ akɛha osɔfoi lɛ. (5 Mose 18:3) Shi no mli lɛ, osɔfoi gbohii lɛ eto nɔ kroko kwraa ni amɛfeɔ. Amɛhaa amɛtsuji lɛ kɛ faka wulu ko bawoɔ dadesɛŋ ni ahoɔ loo yɛ mli lɛ mli, ni looi kpakpai fɛɛ ni faka lɛ baatsu lɛ amɛŋɔɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ mɛi kɛ amɛfɔlei lɛ ba koni ashã yɛ afɔleshãa latɛ lɛ nɔ lɛ, osɔfoi gbohii lɛ haa amɛtsuji lɛ nyɛɔ mɔ ni eba afɔleshãa lɛ nɔ ekãa naa yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni amɛŋɔɔ loo lɛ be mli ni anako ashã fɔ lɛ tete aha Yehowa.—3 Mose 3:3-5; 1 Sam. 2:13-17.