Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

 SAK PIIGA

A teela tũudum hakɩkã ne raoodo

A teela tũudum hakɩkã ne raoodo

1, 2. a) Bõe n da namsd a Eli wakatẽ nebã? b) Ãnd dãmb n da kis a Eli?

A ELI yasa Karmell tãngã zug n get kʋʋngã. Tãngã rʋʋb meng yaa toog ne-ba. Baa ne zĩigã sẽn nan pa yẽeg sõma wã, a neeme tɩ naongã sɩd namsda nin-kãensã. Yʋʋm a tã la pʋɩ-sʋk masã la warã sẽn kaoosdã, la sɩd wʋm-b lame.

2 A Baal no-rɛɛsdb 450 n be nin-buiidã sʋka. Yaa zẽk-m-mens rãmb sẽn tolg n kis a Zeova no-rɛɛs a Eli. Na-pag a Zezabɛll kɩtame tɩ b kʋ a Zeova tʋm-tʋmdb wʋsgo, la a Eli yẽ ra ket n teenda tũudum hakɩkã ne raoodo. A na n tõog n kell n maana woto bɩ? Tõe t’a Baal maan-kʋʋdbã tagsame t’a Eli sẽn yaa a ye wã, a na n komsa raoodo. (1 Rĩm 18:4, 19, 20) Rĩm a Akaab zomba saar n tũ n kẽng Karmell tãngẽ wã. Yẽ me ra tolg n kisa a Eli wʋsgo.

3, 4. a) Bõe yĩng tɩ d tõe n yeel t’a Eli ra zoeta rabeem? b) Sogs-bʋs leoor la d na n paame?

3 Rũndã daarã na n yɩɩ daar sẽn pa wõnd a taaba. A Eli sẽn yasã, a miime tɩ ka la bilfu yel-kãseng n na n maane, yell sẽn zɩ n zĩndi. Wẽng ne sõmb na n zaba taaba. Rẽ yĩnga, a Eli yɛɛsdame bɩ? A sẽn da yaa “ninsaal wa tõndã,” a pa tõe n pa zoe rabeem ye. (Karm-y Zak 5:17.) D mii vẽeneg t’a Eli tagsame t’a yaa a yembre. Bala neb nins sẽn da be ne-a wã ra pa tũud a Zeova, b rĩmã yaa wẽn-kɩɩsda, tɩ b maan-kʋʋdbã me yaa nin-kʋʋdba.—1 Rĩm 18:22.

4 Sɩnga wãn tɩ Israyɛll nebã wa be yel-kãngã pʋgẽ? La bõe yĩng tɩ kiba-kãnga tog n pak yãmba? D ges a Eli sẽn wilg to-to t’a talla tẽebo, la rẽ sẽn tõe n sõng tõnd rũndã-rũndã.

Yellã wa n taa a zug tẽn-sʋka

5, 6. a) Bõe la Israyɛll neb wʋsg maan-yã? b) Bõe la rĩm a Akaab maan n beeg a Zeova?

5 Sẽn na maan yʋʋm wʋsg masã, a Eli neeme tɩ Israyɛll  nebã pa le maand bũmb ning sẽn tar yõod n yɩɩdã, tɩ namsd-a wʋsgo. Israyɛll neb wʋsg basa Wẽnnaam a Zeova tũubu, n pʋʋsd tẽn-yagsã bõn-naandse. A Eli wakatẽ wã, bõn-naandsã pʋʋsg ra paama pãng wʋsgo.

6 Rĩm a Akaab beega a Zeova hal wʋsgo. A kẽe kãadem ne a Zezabɛll sẽn yaa Sɩdõ rĩmã bi-puglã. A Zezabɛll ra yãka yam n na n kɩt tɩ Israyɛll nebã bas a Zeova tũubu, n tũ a Baal. Pa yã n kaoos la a Akaab sak a pagã sẽn datã fãa. A mee wẽn-doog la tẽn-kugr a Baal yĩnga. A pʋd n lʋɩɩ taoor n pʋʋs bõn-naandg kãngã.—1 Rĩm 16:30-33.

7. a) Bõe n kɩt t’a Baal tũudmã ra yaa wẽng wʋsgo? b) Bõe yĩng tɩ d tõe n kɩs sɩd tɩ Biiblã zĩis nins sẽn gomd a Eli wakatẽ warã yellã pa kɩɩsd taaba? (Ges-y  zĩ-gũbrã me.)

7 Bõe n kɩt t’a Baal tũudmã ra yaa wẽng wʋsgo? A Baal tũudmã belga Israyɛll nebã tɩ b bas a Zeova. Kɩtame tɩ nebã ra tʋmd tʋʋm-wẽns buud toor-toore. A Baal pʋʋsgã roogẽ, b ra yoodame, n tʋmd raglem tʋʋma, la b rɩkd b kambã n kõtẽ tɩ b maand maando. Rẽ sãama a Zeova sũur hal wʋsgo, t’a tʋm a Eli t’a tɩ togs a Akaab tɩ war n na n zĩndi, la tɩ warã pa na n sa tɩ pa tũ ne no-rɛɛsã noor ye. (1 Rĩm 17:1) Yʋʋm a wãn poore, a Eli kẽnga a Akaab nengẽ n yeel-a t’a tigim nin-buiidã ne Baal no-rɛɛsdbã Karmell tãngã zugu. *

Tʋʋm-wẽns nins a Baal tũudmã neb sẽn da tʋmdã bee rũndã-rũndã

8. Bõe yĩng t’a Baal kibarã pak tõnd rũndã-rũndã?

8 Bõe yĩng tɩ kiba-kãngã pak tõnd rũndã-rũndã? Tõe tɩ kẽer na n tagsame tɩ kibar sẽn gomd a Baal tũudmã yell pa pak tõnd ye. Bala Baal pʋʋsg rot la a tẽn-kug ka le be ye. La d pa segd n tags woto ye. (Rom 15:4) Gom-bil ning sẽn yaa “Baalã” võor yaa “soaala,” bɩ “zu-soaba.” Rũndã-rũndã, nebã basa Wẽnnaam, n tũud zu-soben-dãmb a taaba. B basame tɩ ligdã, tʋʋmã, yõ-noogrã, yoobã la yɛl a taab pak-b n yɩɩda, tɩ rẽ lebg b zu-soben-dãmba. (Mat. 6:24; karm-y Rom dãmb 6:16.) Dẽnd tʋʋm-wẽns nins a Baal tũudmã neb sẽn da tʋmdã bee rũndã-rũndã me. D sã n bʋgs kiba-kãngã zugu, tõe n sõnga tõnd tɩ d bãng n yãk d sẽn na n tũ a soabã.

 Wãn to la b yeeb ne yam a yiibu?

9. a) Bõe yĩng t’a Eli sẽn tɩ puk Baal nebã bãong Karmell tãngã zugã sɩd zemse? (Ges-y vẽnegrã sẽn be tẽngrã.) b) Bõe la a Eli yeel nin-buiidã?

9 Karmell tãngã sẽn yaa zãntlgã yĩnga, f sã n be be, f nee Israyɛll tẽngã, sẽn sɩng ne Kɩsõ longã n tãag Mog-kãsengã (bɩ Mediterane wã), hal baa Libã tãensã sẽn be rɩtgã. * A Eli wakatẽ wã, tẽngã ra pa lebd be ye. A ra pa le wõnd tẽn-noog ning a Zeova sẽn kõ a Abrahaam yagensã ye. Nin-buiidã kɩɩsgã kɩtame tɩ tẽngã tar sãoongo. Nin-buiidã sẽn wa n tigmã, a Eli kolgame n yeel woto: “Yaa wakat a wãn la yãmb na n yeeb ne yam a yiibu? Sã n yaa [“a Zeova,” MN] n yaa Wẽnnaam, bɩ y tũ bãmba, la sã n yaa Baal la Wẽnnaam, bɩ y tũ-a.”—1 Rĩm 18:21.

10. Wãn to la a Eli wakatẽ nebã ra ‘yeebd ne yam a yiibu,’ la bõe la nin-kãens yĩm-yã?

 10 A Eli sẽn yeel tɩ Israyɛll nebã ‘yeebda ne yam a yiibã’ rat n yeelame tɩ bõe? Israyɛll nebã pa sak n deeg tɩ b pa tõe n tũud a Zeova la b tũud a Baal me ye. B ra tagsdame tɩ b tõe n tũu b yiibã fãa, tɩ b tõe n sika a Baal sũur ne b tʋʋm-dẽgdã la b kell n paamd a Zeova barkã. Tõe tɩ b ra rat n pʋʋsda a Baal t’a ningd b koodã la b gʋʋlgã barka, tɩ zabr sasa bɩ b pʋʋs a Zeova sẽn yaa “saasẽ pãng soabã” t’a sõng-ba. (1 Sãm. 17:45) B yĩma bũmb a ye rũndã-rũndã neb wʋsg me sẽn yĩmi: Yaa t’a Zeova ratame tɩ d tũ yẽnda bala, la rẽ sɩd segdame. D sã n tũud a Zeova la d tũud bũmb a to me, pa tat a yam ye. D pʋd n beeg-a lame.—Karm-y Yikr 20:5.

11. A Eli sẽn yeel bũmb ning Karmell tãngã zugã tõe n sõng-d lame tɩ d maan bõe?

11 Israyɛll neb nins sẽn da “yeebd ne yam a yiibã” wõnda ned sẽn dat n kẽn soay a yiib zug wakat yɛnga. Rũndã-rũndã, neb wʋsg me maanda woto. B basame tɩ yɛl kẽer soog b vɩɩmã, tɩ b pa le tũud Wẽnnaam sõma ye. A Eli gomdã tõe n sõng-d lame tɩ d bao n bãng bũmb ning d sẽn lʋɩɩsd taoore, la d sã n ket n tũuda Wẽnnaam sõma.

B bãnga sẽn yaa-a Wẽnnaam sɩd-sɩdã

12, 13. a) Bõe la a Eli ra rat tɩ nebã maan tɩ b bãng sẽn yaa-a Wẽnnaam sɩd-sɩdã? b) Bõe la d tõe n maan n wilg tɩ d kɩsa a Zeova sɩd wa a Eli?

12 A Eli wilga a sẽn dat tɩ b maan n bãng sẽn yaa-a Wẽnnaam sɩd-sɩdã. Pa bũmb sẽn yaa toog ye. A Baal no-rɛɛsdbã na n mee tẽn-kugr n maan maoongo, la b pʋʋs b wẽnnaamã t’a kɩt tɩ bugum wa rɩ maoongã. A Eli me ra na n maana woto. A yeelame tɩ “wẽnnaam ninga sẽn na n leok ne bugma, yaa bãmb n yaa Wẽnnaam.” A Eli ra mii Wẽnnaam sɩd-sɩdã sẽn yaa a soaba. A tẽebã sẽn da tar pãngã yĩnga, a kõo a Baal nebã sor tɩ b maan bũmb nins fãa sẽn na n sõng t’a Baal leokã. A yeel-b lame tɩ b reng n sɩnge. B sɩd yãka loalg ning b sẽn datã n kʋ n kõ a Baal. *1 Rĩm 18:24, 25.

A Eli ra miime t’a Baal tũudmã ka võore, n da rat tɩ Wẽnnaam nin-buiidã bãng rẽ

13 Rũndã-rũndã, a Zeova pa le maand yel-soalem a woto  buud ye. La a pa toeem ye. Tõnd me tõe n kɩs-a-la sɩd wa a Eli. Wala makre, d sã n sõsd ne ned t’a kɩɩsd Biiblã sẽn yet bũmb ningã, bɩ d bas a soabã t’a reng n togs a sẽn tagsde. Wa a Eli, bɩ d bas a Zeova t’a leoke. Woto baoodame tɩ d tall Wẽnnaam Gomdã sẽn demsd nebã tagsa wã n leoke, la d ra teeg d meng ye.—2 Tɩm. 3:16.

14. Bõe la a Eli yeel n na n yaal a Baal no-rɛɛsdbã, la bõe yĩnga?

14 A Baal no-rɛɛsdbã sɩd maana b maoongã, la b sɩng n boond b wẽnnaamã, n yetẽ tɩ: “Baal, leok tõndo.” B bool-a lame n kaoose. La Biiblã yeelame tɩ “b ka wʋm koɛɛg tɩ b gomd leokr ye.” Wĩnto-sʋk sẽn ta, a Eli yaal-b lame n yeel tɩ tõe t’a Baal nan tagsdame wall a tʋmdame bɩ a toga sore, pa rẽ bɩ a gõeeme n na n neke. A yeel-b lame tɩ b “kelme.” Vẽenega, a Eli ra miime t’a Baal nebã pʋʋsgã ka võore, n da rat tɩ Wẽnnaam nin-buiidã bãng tɩ yaa belgr meng-menga.—1 Rĩm 18:26, 27.

15. A Baal maan-kʋʋdbã kibarã wilgda tõnd bõe?

15 A Baal maan-kʋʋdbã wa n lebga wa gãeemse. B “kelma ne koe-bɛd n maan b rog-n-mik la b wã b mens ne sʋʋse, la b kõs b mens ne kãn hal tɩ zɩɩm yi.” Ne rẽ fãa, pa yãk neng ye. “B ka wʋm koɛɛg tɩ b gomd leokr ye.” (1 Rĩm 18:28, 29) Baal meng pʋd n da kae ye. Yaa a Sʋɩtãan n da rat n tũnug ne rẽ n kɩt tɩ nebã bas a Zeova tũubu. Hakɩka, ned sã n yãk zu-soab a to tɩ ka a Zeova, a paamda sũ-sãams la yãnde.—Karm-y Yɩɩl Sõamyã 25:3; 115:4-8.

Sẽn yaa-a Wẽnnaam sɩd-sɩdã leokame

16. a) A Eli sẽn lebs n maneg a Zeova tẽn-kugrã to-to wã ra segd n tẽega Israyɛll nebã bõe? b) Bõe la a Eli maan n wilg t’a kɩsa Wẽnnaam sɩd zãng-zãnga?

16 La zaabr sẽn wa n ta, a Eli n sɩng masã. A manega a Zeova tẽn-kugrã tũudum hakɩkã bɛɛbã sẽn da sãamã. A yãka kug piig la a yiib n me tẽn-kugrã. Tõe tɩ yaa sẽn na yɩl n tẽeg Israyɛll buud piigã neb tɩ yaa tɩlae tɩ b tũ tõogã a Zeova sẽn da kõ Israyɛll buud piig la a yiibã. A sẽn kʋ maoongã n  sa, a kɩtame tɩ b wa kiig koom. Tõe tɩ yaa Mog-kãsengã koom. A tuu bok meng n gilg tẽn-kugrã, n pids bokã ne koom. A kõo a Baal nebã sor tɩ b maan bũmb nins fãa sẽn na n sõng t’a Baal leokã, n yaool n maan bũmb nins fãa sẽn wõnd na n kɩtame t’a Zeova pa tõogã. Ad a kɩsa a Wẽnnaamã sɩd zãng-zãnga.—1 Rĩm 18:30-35.

A Eli pʋʋsgã wilgame t’a ket n data a nebã neere, n dat ne a sũur fãa t’a Zeova ‘tek b yamã’

17. Bõe la a Eli pʋʋsgã wilg-yã, la wãn to la d tõe n dɩk a togs-n-taare?

17 A Eli sẽn wa n sa, a pʋʋsa a Zeova. A pʋʋsgã wilga bũmb ning sẽn da pak-a n yɩɩdã. Sẽn yɩɩd fãa, a ra ratame tɩ b bãng tɩ “Israyɛll Wẽnnaamã” yaa a Zeova, la ka a Baal ye. Yiib-n-soaba, a ra ratame tɩ nebã fãa bãng tɩ yẽ yaa a Zeova tʋm-tʋmda, la tɩ yaa a Zeova n so waoogr la ziir fãa. Sẽn na n baase, a wilgame t’a ket n data a nebã neere, n dat ne a sũur fãa t’a Zeova ‘tek b yamã.’ (1 Rĩm 18:36, 37) Baa ne b sẽn da pa le tar tẽebo, tɩ rẽ wa ne zu-loeesã, a Eli ra ket n nong-b lame. Tõnd me pʋʋsg pʋgẽ, d yɩ sik-m-mens rãmba, la d wilg t’a Zeova yʋʋrã sẽn na n paam waoogrã n pak-do, la d pʋʋs neb nins sẽn dat sõngrã yĩnga.

18, 19. a) Bõe la a Zeova maan n leok a Eli pʋʋsgã? b) Bõe la a Eli yeel nebã tɩ b maane, la bõe yĩng t’a Baal maan-kʋʋdbã ra pa tog ne nimbãan-zoeere?

18 Nand t’a Eli pʋʋse, tõe tɩ kʋʋngã ra sãmbdame t’a Zeova na n maana wa a Baal. La a Eli sẽn pʋʋs n sa, sãmbs le kae ye. Kibarã yetame tɩ “Zu-soabã bugum sigame n dɩ maoongã ne raadã la kugã ne tomã la koom ninga sẽn be bokã pʋgẽ wã.” (1 Rĩm 18:38) Ad yaa kaset t’a Zeova n yaa Wẽnnaam sɩd-sɩdã! La bõe la nin-buiidã maane?

‘A Zeova bugum sigame’

19 B fãa kelmame n yeel woto: “Yaa [a Zeova,” MN] n yaa Wẽnnaam. Yaa [“a Zeova,” MN] n yaa Wẽnnaam.” (1 Rĩm 18:39) Masã, b fãa bãngame t’a Zeova n yaa Wẽnnaam sɩd-sɩdã. La b yaool n nan pa wilg tɩ b tara tẽeb ye. Yaa sɩd tɩ b sak n deegame t’a Zeova n yaa Wẽnnaam sɩd-sɩdã, a sẽn kɩt tɩ bugum yi saasẽ n dɩ maoongã yĩnga. La rẽ bal pa wilgd tɩ b tara tẽeb ye. Yaa rẽ n so t’a Eli yeel-b  tɩ b maan bũmb b sẽn da segd n maan hal daar zãra. Rat n yeel tɩ b tũ a Zeova tõogã sẽn yeelã. Wẽnnaam tõogã ra yetame tɩ ziri no-rɛɛsdbã la bõn-naands pʋʋsdbã segda ne kũum. (Tõo. 13:6-10) A Baal maan-kʋʋdbã sẽn yaa a Zeova bɛɛbã maana b sẽn tõe n na n kɩɩs a raabã ne pʋ-toogo. Rẽ yĩnga, togame tɩ b zoe b nimbãaneg bɩ? Maan-kʋʋdbã sẽn wa n yõogd kambã n maan maand n kõt a Baalã, b zoee kambã nimbãaneg sɩda? (Karm-y Yelbũn 21:13; Zer. 19:5) Ayo! Dẽnd yaa vẽeneg tɩ nin-kãensã pa tog ne nimbãan-zoeer baa bilf ye. Rẽ n so t’a Eli yeel nebã tɩ b kʋ b fãa. La b sɩd maana woto.—1 Rĩm 18:40.

20. Sẽn yet-b t’a Baal maan-kʋʋdbã kʋʋbã pa zemsã yɛɛsda bõe, la bõe yĩng tɩ b ka bʋʋm?

20 Rũndã-rũndã, neb n yet tɩ b sẽn kʋ maan-kʋʋdbã pa zems ye. B yɛɛsda kẽer na n wa tik rẽ n maand tũudum a taab neb wẽnga. Sɩd me, neb wʋsg maanda woto rũndã-rũndã. A Eli yẽ sẽn maan bũmb ningã zemsame, bala yaa a Zeova meng n kõ noore. La kiris-neb hakɩkã miime tɩ b pa tog n kʋ nin-wẽnsã wa a Eli sẽn maanã ye. B sẽn yaa a Zezi karen-biisã, b tũuda a sẽn yeel a Pɩɛɛrã. A ra yeel-a-la woto: “Sui f sʋʋgã a wʋʋgẽ, tɩ bõe, neb nins fãa sẽn zãad sʋʋsã, yaa sʋʋg n na n kʋ-ba.” (Mat. 26:52) Ka la bilfu, a Zeova na n tʋma a Biigã t’a wa kao nin-wẽnsã bʋʋdo.

21. Wãn to la kiris-neb hakɩkã tõe n dɩk a Eli togs-n-taare?

21 Kiris-ned hakɩk segd n wilga a sẽn maanda fãa pʋgẽ t’a tara tẽebo. (Zã 3:16) A tõe n wilga rẽ, a sẽn na n dɩk wẽn-sakd a Eli togs-n-taare. A tũ a Zeova bala, la a sagl neb a taabã tɩ b maan woto. Ne raoodo, a sõnga nebã tɩ b bãng vẽeneg t’a Sʋɩtãan tũnugda ne Baal tũudmã n kɩtdẽ tɩ b basd a Zeova. A pa teeg a meng bãngre, bɩ n maan sẽn noom yẽ ye. A teega a Zeova, n da basd yɛlã fãa ne-a. A Eli teela tũudum hakɩkã ne raoodo. Bɩ d fãa modg n tall a tẽebã buudu!

^ sull 9 Karmell tãngã sẽn pẽ mogrã noor tɩ saagã niid be sõma wã, tɩɩsã ra pida beenẽ. Nebã sẽn da yet tɩ yaa a Baal n kɩtd tɩ saagã niidã yĩnga, Karmell tãngã ra yaa zĩig sẽn tar yõod wʋsg Baal tũudmã yĩnga. La tɩɩs sẽn da ka le be be t’a Eli tɩ puk a Baal nebã bãong be wã sɩd zemsame.

^ sull 12 D bãng t’a Eli yeel-b lame tɩ b “ra tugl bugum ye.” Biibl-mitb kẽer yeelame tɩ bõn-naands pʋʋsdbã ra mii n soos n tuu bok tẽn-kugrã tẽngre. B sã n maan maoongã, b ningda bugum be tɩ rɩ maoongã tɩ nebã tẽed tɩ yaa yel-solemde.