Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO ENUMƆ

Kpɔmɔnɔ Lɛ—Nyɔŋmɔ Nikeenii ni Fe Fɛɛ

Kpɔmɔnɔ Lɛ—Nyɔŋmɔ Nikeenii ni Fe Fɛɛ
  • Mɛni ji kpɔmɔnɔ lɛ?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ akɛha?

  • Mɛni ebaanyɛ etsɔɔ kɛha bo?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ otsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ kpɔmɔnɔ lɛ?

1, 2. (a) Mɛni haa nikeenii ko bafeɔ nɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha bo? (b) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ ji nikeenii ni fe fɛɛ ni onine baanyɛ ashɛ nɔ lɛ?

MƐNI ji nikeenii ni fe fɛɛ ni onine eshɛ nɔ pɛŋ? Jeee bɔ ni nikeenii ko jara wa ha lɛ haa ebafeɔ nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee shika fálɛ ni akɛhe nikeenii ko lɛ ji nɔ ni tsɔɔ doo akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, kɛji nikeenii ko ha oná miishɛɛ loo etsu hiamɔ nii ko he nii yɛ oshihilɛ mli eha bo lɛ, ebafeɔ nɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ babaoo kɛha bo.

2 Nikeenii ko yɛ ni fe nikeenii fɛɛ ni obaashwe akɛ onine aaashɛ nɔ. Eji nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ kɛha adesai. Yehowa eha wɔ nibii babaoo, shi nikeenii ni fe fɛɛ ni ekɛha wɔ lɛ ji e-Bi Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ. (Mateo 20:28) Taakɛ wɔbaana yɛ yitso nɛɛ mli lɛ, kpɔmɔnɔ lɛ ji nikeenii ko ni fe fɛɛ ni onine baanyɛ ashɛ nɔ, ejaakɛ ebaanyɛ eha oná miishɛɛ ni fa babaoo, ni ebaanyɛ etsu hiamɔ nii ni fe fɛɛ lɛ ahe nii eha bo. Kpɔmɔnɔ lɛ ji suɔmɔ ni mli kwɔ fe fɛɛ ni Yehowa yɔɔ kɛha bo lɛ kpojiemɔ lɛɛlɛŋ.

MƐNI JI KPƆMƆNƆ LƐ?

3. Mɛni ji kpɔmɔnɔ lɛ, ni mɛni kɛ́ wɔnu shishi jogbaŋŋ lɛ, no baaha wɔnu bɔ ni nikeenii nɛɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ waa ha lɛ shishi?

3 Kɛ́ wɔɔwie he yɛ gbɛ kuku nɔ lɛ, kpɔmɔnɔ lɛ ji gbɛ ni Yehowa tsɔ nɔ ekɛkpɔ̃ loo ekɛhere adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli. (Efesobii 1:7) Kɛ́ wɔɔnu Biblia mli tsɔɔmɔ nɛɛ shishi lɛ, no lɛ ehe baahia ni wɔsusu nɔ ni tee nɔ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ he. Kɛji wɔnu nɔ ni Adam laaje beni etɔ̃ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, no dani wɔbaanu nɔ hewɔ ni kpɔmɔnɔ lɛ ji nikeenii ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha wɔ lɛ shishi.

4. Mɛni adesa wala ni eye emuu lɛ tsɔɔ yɛ Adam gbɛfaŋ?

4 Beni Yehowa bɔ Adam lɛ, eha lɛ nɔ ko ni jara wa waa diɛŋtsɛ—adesa wala ni yeɔ emuu. Susumɔ nɔ ni enɛ tsɔɔ kɛha Adam lɛ he okwɛ. Akɛni abɔ lɛ kɛ gbɔmɔtso kɛ jwɛŋmɔ ni eye emuu hewɔ lɛ, hela mɔŋ lɛ, egbɔŋ, ni egboŋ hu kɔkɔɔkɔ. Ákɛ adesa ni eye emuu lɛ, ená ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa krɛdɛɛ ko mli ŋɔɔmɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ Adam ji “Nyɔŋmɔ bi.” (Luka 3:38; NW) No hewɔ lɛ, Adam ná ekɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii mli ŋɔɔmɔ taakɛ eji yɛ bi kɛ etsɛ ni yɔɔ suɔmɔ gbɛfaŋ lɛ. Yehowa kɛ Adam ni ji ebi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ gba sane, ekɛ nitsumɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli wo edɛŋ, ni eha ele nɔ ni ekpaa gbɛ yɛ edɛŋ.1 Mose 1:28-30; 2:16, 17.

5. Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ beni ekɛɛ akɛ abɔ Adam ‘yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ’ lɛ?

5 Abɔ Adam yɛ ‘Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ.’ (1 Mose 1:27) No etsɔɔɔ akɛ Adam je Nyɔŋmɔ. Taakɛ wɔkase yɛ wolo nɛɛ Yitso 1 lɛ mli lɛ, Yehowa ji mumɔ ni anaaa lɛ. (Yohane 4:24) No hewɔ lɛ, Yehowa bɛ heloo kɛ lá gbɔmɔtso. Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ ni abɔ Adam yɛ lɛ tsɔɔ ákɛ akɛ Nyɔŋmɔ sui bɔ lɛ, ni sui nɛɛ ekomɛi ji suɔmɔ, nilee, jalɛsaneyeli, kɛ hewalɛ. Adam tamɔ e-Tsɛ yɛ gbɛ kroko hu ni he hiaa nɔ, ejaakɛ ebaanyɛ ejɛ esuɔmɔ mli efee nɔ ni esumɔɔ. No hewɔ lɛ, Adam tamɔɔɔ tsɔne ko ni nɔ hewɔ ni afee loo nɔ ni ato he gbɛjianɔ akɛ etsu lɛ pɛ enyɛɔ etsuɔ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ebaanyɛ ekpɛ eyiŋ ni ehala nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii eha ehe. Eji ehala akɛ ebaabo Nyɔŋmɔ toi kulɛ, ebaahi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso mli yɛ shikpɔŋ nɔ.

6. Mɛni Adam ŋmɛɛ beni egbo Nyɔŋmɔ nɔ toi lɛ, ni enɛ sa eshwiei ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ beni Adam gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi ní abu lɛ gbele fɔ lɛ, elaaje nɔ ko wulu diɛŋtsɛ. Esha ni efee lɛ ha eŋmɛɛ nikeenii ni ji adesa wala ni eye emuu ni eyɔɔ lɛ kɛ emli jɔɔmɔi lɛ fɛɛ. (1 Mose 3:17-19) Dɔlɛ sane ji akɛ, jeee Adam pɛ wala ni eye emuu nɛɛ je edɛŋ, shi eha eŋmɛɛ eshwiei ni ebaafɔ́ wɔsɛɛ lɛ hu. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ kome [Adam] nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha lɛ.” (Romabii 5:12) Hɛɛ, wɔ fɛɛ wɔná esha kɛjɛ Adam mli. No hewɔ ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ ‘ehɔ̃ɔ’ ekɛ eshwiei fɛɛ akɛ nyɔji ewo esha kɛ gbele mli lɛ. (Romabii 7:14) Akɛni Adam kɛ Hawa jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛgbo Nyɔŋmɔ nɔ toi hewɔ lɛ, hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛha amɛ. Ni amɛshwiei, ni wɔ hu wɔfata he lɛ hu?

7, 8. Mɛɛ shishinumɔi titrii enyɔ wiemɔ ni ji kpɔmɔnɔ lɛ hiɛ?

7 Yehowa tsɔ kpɔmɔnɔ lɛ nɔ ekpɔ̃ adesai. Mɛni ji kpɔmɔnɔ? Wiemɔ ni ji kpɔmɔnɔ lɛ hiɛ shishinumɔi titrii enyɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, kpɔmɔnɔ ji nyɔmɔ ni awoɔ koni no aha aŋmɛɛ mɔ ko he loo ni akɛha enine ashɛ nɔ ko nɔ ekoŋŋ. Abaanyɛ akɛto nyɔmɔ ni awoɔ koni akɛha ta mli gboklɛfoi aná heyeli lɛ he. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kpɔmɔnɔ ji nyɔmɔ ni awoɔ kɛtoɔ nɔ ko najiaŋ loo akɛwoɔ nɔ ko he nyɔmɔ. Etamɔ nyɔmɔ ni awoɔ kɛtoɔ pilamɔ loo nifitemɔ ko najiaŋ lɛ nɔŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji akɛ mɔ ko ha oshara ko ba lɛ, ebaabi ni ewo nyɔmɔ ko ni kɛ nɔ ni efite lɛ yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ.

8 Te aaafee tɛŋŋ ato nii wulu ni Adam eha wɔŋmɛɛ lɛ najiaŋ ni wɔye wɔhe kɛjɛ esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli? Ha wɔsusu kpɔmɔnɔ ni Yehowa kɛha, kɛ nɔ ni enɛ baanyɛ atsɔɔ kɛha bo lɛ he wɔkwɛ.

GBƐ NƆ NI YEHOWA TSƆ EKƐ KPƆMƆNƆ LƐ HA

9. Mɛɛ kpɔmɔnɔ nɛkɛ ataoɔ?

9 Akɛni wala ni yeɔ emuu ŋmɛɛ adesai hewɔ lɛ, anyɛŋ akɛ adesa wala ko ni yeee emuu akpɔ̃ enɛ. (Lala 49:8, 9) Ehe miihia ni aná kpɔmɔnɔ ni kɛ nɔ ni aŋmɛɛ lɛ hiɛ jara kome. Enɛ kɛ jalɛsaneyeli ni tɔmɔ bɛ mli he shishitoo mla ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni kɛɔ akɛ: “Akɛ wala ato wala najiaŋ” lɛ kpãa gbee. (5 Mose 19:21) No hewɔ lɛ, mɛni akɛbaawo adesa wala ni yeɔ emuu ni Adam ŋmɛɛ lɛ he nyɔmɔ? Nɔ ni ataoɔ akɛ “kpɔmɔnɔ” ji adesa wala kroko ni yeɔ emuu.1 Timoteo 2:6.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ kpɔmɔnɔ lɛ ha?

10 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ kpɔmɔnɔ lɛ ha? Etsu emumɔŋ bii ni eye emuu lɛ ateŋ mɔ kome kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ. Shi, jeee mumɔŋ bɔɔ nɔ ko kɛkɛ Yehowa tsu lɛ. Etsu mɔ ni edɔɔ ehe waa ni ji e-Bi koome lɛ. (1 Yohane 4:9, 10) Bi nɛɛ jɛ esuɔmɔ mli eshi eŋwɛi shihilɛhe lɛ. (Filipibii 2:7) Taakɛ wɔkase yɛ wolo nɛɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ejie e-Bi lɛ wala kɛbawo Maria musuŋ. Atsɔ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ afɔ́ Yesu akɛ adesa ni yeɔ emuu ni esha he toigbalamɔ lɛ eko esaaa ehe.Luka 1:35.

Yehowa kɛ e-Bi koome lɛ hã ákɛ kpɔmɔnɔ kɛhã wɔ

11. Te aaafee tɛŋŋ ni gbɔmɔ kome aaatsɔ kpɔmɔnɔ kɛha mɛi akpekpei abɔ lɛ?

11 Te aaafee tɛŋŋ ni gbɔmɔ kome aaatsɔ kpɔmɔnɔ kɛha mɛi babaoo ni ji adesai akpekpei abɔ lɛ? Ojogbaŋŋ, klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, te fee tɛŋŋ ni adesai akpekpei abɔ batsɔmɔ eshafeelɔi lɛ? Kaimɔ akɛ Adam tsɔ eshafeemɔ nɔ eŋmɛɛ adesa wala ni yeɔ emuu ni nɔ bɛ lɛ. No hewɔ lɛ, enyɛɛɛ eshi enɛ eha eshwiei lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, nɔ pɛ ni enyɛ eshi eha amɛ ji esha kɛ gbele. Yesu, mɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ “naagbee Adam lɛ” eye emuu ni esha bɛ ehe. (1 Korintobii 15:45) Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, Yesu baye Adam najiaŋ koni ekɛhere wɔyiwala. Yesu tsɔ Nyɔŋmɔ toi ni ebo ni ekɛ ewala ni eye emuu lɛ shã afɔle lɛ nɔ ewo Adam esha lɛ he nyɔmɔ. Yesu tsɔ no nɔ eha Adam shwiei lɛ ná hiɛnɔkamɔ.Romabii 5:19; 1 Korintobii 15:21, 22.

12. Mɛni piŋmɔ ni ba Yesu nɔ lɛ ha ayɔse?

12 Biblia lɛ tsɔɔ piŋmɔ ni Yesu ŋmɛ etsui shi yɛ mli dani egbo lɛ mli fitsofitso. Ayi lɛ waa, akɛ yiwalɛ tsurɔ lɛ nii, ni ekɛ piŋmɔ ni naa wa gbo yɛ sɛŋmɔtso nɔ. (Yohane 19:1, 16-18, 30; Saji Krokomɛi ni Fata He ni yɔɔ baafa 204-206) Mɛni hewɔ ehe bahia ni Yesu apiŋ babaoo nakai? Wɔbaana yɛ wolo nɛɛ yitso ko ni wɔbaasusu he yɛ sɛɛ mli lɛ mli akɛ, Satan kɛɛ Yehowa naŋ etsuji ni ji adesai lɛ ateŋ mɔ ko aye lɛ anɔkwa yɛ kaa mli. Yesu tsɔ anɔkwayeli ni ekɛŋmɛ etsui shi yɛ piŋmɔ babaoo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ nɔ eha Satan wiemɔ lɛ hetoo yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. Yesu tsɔɔ akɛ, yɛ nɔ ni Abonsam fee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kulɛ adesa ni yeɔ emuu baanyɛ aye Yehowa anɔkwa kɛwula shi. Eka shi faŋŋ akɛ anɔkwa ni Yehowa suɔmɔ Bi lɛ ye lɛ lɛ ha emli fili lɛ waa!Abɛi 27:11.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ awo kpɔmɔnɔ lɛ?

13 Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ awo kpɔmɔnɔ lɛ? Yɛ Yudafoi anyɔŋ ni ji Nisan lɛ gbi 14 yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni agbe e-Bi ni yeɔ emuu ni esha ko bɛ ehe lɛ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛ ewala akɛ adesa ni yeɔ emuu lɛ shã afɔle “shikome nyɔŋlo.” (Hebribii 10:10) Beni Yesu egbo gbii etɛ sɛɛ lɛ, Yehowa tée lɛ shi kɛba wala mli ekoŋŋ. Yesu kɛ ewala akɛ adesa ni yeɔ emuu ni ekɛshã afɔle akɛ kpɔmɔnɔ kɛha Adam shwiei lɛ he jara lɛ yaha Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi. (Hebribii 9:24) Yehowa kpɛlɛ Yesu afɔleshaa lɛ he jara lɛ nɔ akɛ kpɔmɔnɔ ni sa kɛha adesai akpɔ̃mɔ kɛmiijɛ esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli.Romabii 3:23, 24.

BƆ NI KPƆMƆNƆ LƐ HE BAANYƐ ABA SƐƐNAMƆ KƐHA BO

14, 15. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔnine ashɛ “eshaifaa” nɔ?

14 Kpɔmɔnɔ lɛ baanyɛ aha wɔná jɔɔmɔi babaoo yɛ esha shihilɛ mli ni wɔyɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Ha wɔsusu sɛɛnamɔi ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ nikeenii ni fe fɛɛ nɛɛ mli amrɔ nɛɛ kɛ nɔ ni wɔnine baashɛ nɔ wɔsɛɛ lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛ.

15 Eshaifaa. Yɛ emuu ni ayeee ni wɔná akɛ gboshinii lɛ hewɔ lɛ, ewaa kɛhaa wɔ akɛ wɔɔfee nɔ ni ja. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ tɔ̃ɔ yɛ wiemɔ loo nifeemɔ mli. Shi kɛtsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ, wɔnine baanyɛ ashɛ “eshaifaa” nɔ. (Kolosebii 1:13, 14) Shi kɛlɛ, kɛ́ wɔnine baashɛ eshaifaa ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔfee mɛi ni eshwa amɛhe lɛɛlɛŋ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkɛ heshibaa akpa Yehowa fai, ni wɔjɛ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ e-Bi lɛ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ mli wɔbi edɛŋ eshaifaa.1 Yohane 1:8, 9.

16. Mɛni haa wɔnyɛɔ wɔkɛ henilee kpakpa jáa Nyɔŋmɔ, ni mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ henilee ni tamɔ nɛkɛ he?

16 Henilee kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Ewaaa akɛ henilee ni buɔ mɔ fɔ aaaha wɔhiɛnɔkamɔ atã, ní eha wɔnu he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ. Shi kɛlɛ, yɛ eshaifaa ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛtsɔ kpɔmɔnɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, Yehowa jɛɔ mlihilɛ mli ehaa wɔjáa lɛ kɛ henilee kpakpa yɛ emuu ni wɔyeee lɛ fɛɛ sɛɛ. (Hebribii 9:13, 14) Enɛ haa wɔnyɛɔ wɔkɛ Yehowa wieɔ be fɛɛ be ni wɔsumɔɔ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbɛŋkɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli be fɛɛ be. (Hebribii 4:14-16) Henilee kpakpa ni wɔkɛfeɔ nii lɛ haa wɔnáa jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ, bulɛ, kɛ miishɛɛ.

17. Mɛɛ jɔɔmɔi Yesu gbele lɛ baanyɛ aha wɔnine ashɛ nɔ?

17 Naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ he hiɛnɔkamɔ. Romabii 6:23 lɛ kɛɔ akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni.” Nakai kuku lɛ nɔŋŋ kɛfata he akɛ: “Shi Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ lɛ naanɔ walaŋ yɛ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ mli.” Wɔsusu shikpɔŋ nɔ paradeiso ni baa lɛ mli jɔɔmɔi lɛ ahe yɛ wolo nɛɛ Yitso 3 lɛ mli. (Kpojiemɔ 21:3, 4) Yesu gbele lɛ baanyɛ aha wɔnine ashɛ wɔsɛɛ be mli jɔɔmɔi ní eko ji shihilɛ mli ni wɔbaahi kɛya naanɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni yeɔ emuu mli lɛ nɔ. Kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔnine ashɛ nakai jɔɔmɔi lɛ anɔ lɛ, no lɛ ehe miihia ni wɔjie hiɛsɔɔ kpo yɛ nikeenii ni ji kpɔmɔnɔ lɛ he.

MƐƐ GBƐ NƆ OOOTSƆ OJIE HIƐSƆƆ KPO?

18. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔda Yehowa shi yɛ kpɔmɔnɔ ni ekɛha lɛ he lɛ?

18 Mɛni hewɔ esa akɛ wɔda Yehowa shi babaoo yɛ kpɔmɔnɔ lɛ he lɛ? Ojogbaŋŋ, kɛ́ mɔ ko kɛ ebe, ehewalɛ, loo eshika shã afɔle kɛke wɔ nii lɛ, ehaa wɔnáa nikeenii lɛ he miishɛɛ. Kɛ́ wɔna akɛ anɔkwa suɔmɔ ni nikelɔ lɛ yɔɔ kɛha wɔ lɛ mli ejɛ ni eke wɔ nii lɛ, ehaa wɔhiɛ sɔɔ waa. Kpɔmɔnɔ lɛ ji nikeenii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ fe nikeenii fɛɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kɛ nɔ ko wulu ni fe nibii fɛɛ ni akɛshã afɔle pɛŋ lɛ shã afɔle yɛ ekɛhamɔ mli. Yohane 3:16 lɛ kɛɔ akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha.” Kpɔmɔnɔ lɛ ji suɔmɔ ni Yehowa yɔɔ kɛha wɔ lɛ he odaseyeli ni fe fɛɛ. Eyeɔ suɔmɔ ni Yesu hu yɔɔ kɛha wɔ lɛ he odase, ejaakɛ ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala ha yɛ wɔ hewɔ. (Yohane 15:13) No hewɔ lɛ, esa akɛ nikeenii ni ji kpɔmɔnɔ lɛ aha wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛ e-Bi lɛ sumɔɔ wɔ akɛ aŋkroaŋkroi.Galatabii 2:20.

Yehowa he nii babaoo ni obaakase lɛ ji gbɛ kome ni obaatsɔ nɔ otsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ enikeenii ni ji kpɔmɔnɔ lɛ

19, 20. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ oootsɔ otsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ Nyɔŋmɔ nikeenii ni ji kpɔmɔnɔ lɛ?

19 Belɛ, te ooofee tɛŋŋ otsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ Nyɔŋmɔ nikeenii ni ji kpɔmɔnɔ lɛ? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, kasemɔ Yehowa ni ji Nihalɔ Kpeteŋkpele lɛ he nii babaoo. (Yohane 17:3) Wolo nɛɛ ni okɛaakase Biblia lɛ baaye abua bo koni ofee nakai. Beni Yehowa he nilee ni oyɔɔ lɛ yaa hiɛ lɛ, ebaaha suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli akwɔ. Ni nakai suɔmɔ lɛ hu baaha oná he miishɛɛ akɛ ooofee nɔ ni sa ehiɛ.1 Yohane 5:3.

20 Ná hemɔkɛyeli yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Mɔ ni heɔ bi lɛ nɔ yeɔ lɛ, eyɛ naanɔ wala.” (Yohane 3:36) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hemɔkɛyeli yɛ Yesu mli lɛ? Jeee wiemɔ folo kɛkɛ akɛtsɔɔ akɛ ayɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ. Yakobo 2:26 lɛ kɛɔ akɛ: “Hemɔkɛyeli ni nitsumɔi bɛ he lɛ ji hemɔkɛyeli gbonyo.” Hɛɛ, “nitsumɔi” akɛtsɔɔ akɛ ayɛ anɔkwa hemɔkɛyeli, ni tsɔɔ akɛ, kɛtsɔ wɔnifeemɔi anɔ. Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔyɛ Yesu mli hemɔkɛyeli ji ní wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ kɛkase lɛ, ni jeee yɛ wɔwiemɔi amli kɛkɛ, shi moŋ yɛ nibii ni wɔfeɔ lɛ hu amli.Yohane 13:15.

21, 22. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔya Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii ni ayeɔ daa afi lɛ shishi lɛ? (b) Mɛni abaatsɔɔ mli yɛ wolo nɛɛ Yitso 6 kɛ Yitso 7 lɛ mli?

21 Yaa Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii ni ayeɔ daa afi lɛ shishi. Yɛ Nisan 14 afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu to gbijurɔyeli krɛdɛɛ ko ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ “Nuŋtsɔ [lɛ gbɛkɛnaashi] niyenii” lɛ shishi. (1 Korintobii 11:20; Mateo 26:26-28) Atsɛɔ gbi jurɔ nɛɛ hu akɛ Kristo gbele lɛ Kaimɔ. Yesu to enɛ shishi koni ekɛye ebua ebɔfoi lɛ kɛ anɔkwa Kristofoi fɛɛ ni baaba yɛ amɛsɛɛ lɛ koni amɛha ehi amɛjwɛŋmɔ mli akɛ egbele akɛ adesa ni yeɔ emuu lɛ nɔ etsɔ ekɛ esusuma loo ewala ha akɛ kpɔmɔnɔ. Yesu kɛ fãmɔ ha yɛ gbijurɔyeli nɛɛ he akɛ: “Nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” (Luka 22:19) Kaimɔ lɛ yeli haa wɔkaiɔ suɔmɔ kpele ni Yehowa kɛ Yesu fɛɛ jie lɛ kpo yɛ kpɔmɔnɔ lɛ kɛhamɔ mli. Wɔbaanyɛ wɔjie hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha kpɔmɔnɔ lɛ kpo kɛtsɔ Yesu gbele lɛ Kaimɔ gbijurɔyeli lɛ shishi ni wɔbaahi daa afi lɛ nɔ. *

22 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kpɔmɔnɔ nɛɛ ni Yehowa kɛha lɛ ji nikeenii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ. (2 Korintobii 9:14, 15) Nɛkɛ nikeenii ni nɔ bɛ nɛɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha mɛi ni egboi lɛ po. Abaatsɔɔ bɔ ni abaafee aná enɛ he sɛɛ lɛ mli yɛ wolo nɛɛ Yitso 6Yitso 7 lɛ mli.

^ kk. 21 Kɛ́ ootao ole Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ he saji babaoo lɛ, no lɛ kwɛmɔ Saji Krokomɛi ni Fata He lɛ ni yɔɔ baafa 206-208 lɛ mli.