Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

Wulu kɔ nuninyɛne ne azo

Di Ewolebɔlɛ Nwo Ngyegyelɛ Zo Konim

Di Ewolebɔlɛ Nwo Ngyegyelɛ Zo Konim

“Mendele nganeɛ kɛ mevi anwuma mede aze. Ɛlɛbɔ wɔ ɛbɛla kɛnlɛma, arɛlevilɛ nu ala a debie biala ɛvi ɛ sa.”—MARK, * yebɔ ewole ɛvolɛ ko.

“Me hu nee raalɛ bie mɔɔ nee yɛ ra raalɛ ne ɛvolɛ le ko la lale. Mekɛ mɔɔ yɛbɔle ewole la, me nwo dɔle me kɛ ye ɛyavalɛ ne ɛvi me nwo zo la, noko eza mendele nganeɛ kɛ mebɔ anyiemgba yɛɛ meyɛ mgbane.”—EMMELINE, yebɔ ewole ɛvolɛ 17.

Menli bie mɔ bɔ ewole na bɛdwenle kɛ ɔbamaa bɛ ɛbɛlabɔlɛ ayɛ kpalɛ, bie mɔ noko kulo kɛ bɛtɛnla agyalɛ ne anwo noko bɛngola bɛnga kɛ bɛ bokavolɛ ne ɛdɛnla ɛkɛ. Noko akee, asɛɛ menli kɔsɔɔti mɔɔ ɛbɔ ewole la nwu kɛ saa bɛbɔ ewole a ɛbɛlabɔlɛ ne yɛ se kpalɛ tɛla kɛzi ɛnee bɛsuzu la. Nɔhalɛ nu, saa wɔbɔ ewole kenlensa ye a, ɛbanwu kɛ ɔle ninyɛne mɔɔ gyegye kpalɛ mɔɔ bado wɔ la anu ko. Ɛhye ati, ɔbayɛ kpalɛ kɛ ɛbazuzu folɛdulɛ kpalɛ bie mɔ mɔɔ wɔ Baebolo ne anu mɔɔ bahola aboa wɔ yeamaa wɔali ewolebɔlɛ nwo ngyegyelɛ zo konim la anwo.

NGYEGYELƐ 1: NYANELILƐ.

Ezukoa edwɛkɛ, ralɛtetelɛ nee anwokoonwuyɛlɛ nwo adwenledwenle kola yɛ se kpalɛ, na nganeɛdelɛ ne ɛnvi ɛkɛ ne ndɛndɛ. Adwenle nee nyɛleɛ nwo nrɛlɛbɛvolɛ Judith Wallerstein mɔɔ ɛha ɛleka bie la nwunle kɛ saa bie mɔ bɔ ewole a, ɛvolɛ dɔɔnwo anzi bɔbɔ bɛte nganeɛ kɛ bɛanli nɔhalɛ bɛammaa bɛ na bɛkpo bɛ, na bɛte nganeɛ kɛ “nzisi, arɛlebɔlɛ yɛɛ anwokoonwuyɛlɛ wɔ ɛbɛlabɔlɛ nu.”

MƆƆ ƐBAHOLA WƆAYƐ LA

  • Di mɔɔ ɛvi ɛ sa la anwo nyane. Bie a ɛ nwo dɔ ɛ gɔnwo ne mɔɔ ɛtɛkulo ye la. Saa ɛnee bɛ agyalɛ ne ɛnle  kpalɛ bɔbɔ a, ɛbali nyane ɔluakɛ wɔannyia anyelielɛ ne mɔɔ ɛnee ɛ nye la kɛ ɛbanyia wɔ agyalɛ nu la. (Mrɛlɛbulɛ 5:18) Mmase nyiane kɛ ɛbanyia mekɛ wɔava ‘wɔazu.’—Nolobɔvo ne 3:1, 4.

  • Koati kɛ ɔbaha ɛ ngomekye. Ɛ ngomekye ɛbahola wɔadɛnla wɔali nyane ɛdeɛ, noko nrɛlɛbɛ ɛnle nu kɛ ɛ ngomekye ɛbadɛnla ɛleka bie mekɛ tendenle. (Mrɛlɛbulɛ 18:1) Ɛ nee ɛ gɔnwo mɔ ɛlɛdi adwelie a ka edwɛkɛ mɔɔ maa anwosesebɛ la, ɔluakɛ saa ɛta ɛka wɔ bokavolɛ dɛba ne anwo edwɛkɛ a, saa ɔle edwɛkɛ kpalɛ bɔbɔ a ɔbamaa awie mɔ ahwe bɛ nwo avi ɛ nwo. Saa ewolebɔlɛ ne anzi ɔwɔ kɛ ɛsi kpɔkɛ bie mɔɔ hyia la a, maa awie mɔɔ ɛdie ye ɛdi la ɛva moalɛ kpalɛ ɛmaa wɔ.

  • Nea wɔ kpɔkɛdelɛ boɛ. Ewolebɔlɛ nwo adwenledwenle ta fa ngyegyelɛ le kɛ ahonlewule nee atimgbakyelɛ ba. Di aleɛ kpalɛ, kpundikpundi wɔ agbɔkɛ nu na nyia mekɛ dɔɔnwo fa da.—Ɛfɛsɛsema 5:29.

  • Ye ninyɛne mɔɔ maa ɛnyia wɔ bokavolɛ dɛba ne anwo ɛya anzɛɛ ɛngyia nwolɛ la fi ɛkɛ, noko fa ngɛlata mɔɔ hyia la sie. Saa ninyɛne le kɛ atɔfolɛlielɛ nwo nvoninli maa ɛdi nyane a, fa debie kyekye nwolɛ na fa sie maa ɛ mra ne mɔ.

  • Ko tia nyanelilɛ. Olga, mɔɔ nee ɔ hu bɔle ewole wɔ mekɛ mɔɔ ɔzɛkyele agyalɛ la hanle kɛ: “Ɛnee mekɔ zo mebiza me nwo kɛ, ‘Duzu a raalɛ ne lɛ mɔɔ menlɛ bie a?’” Noko nzinlii Olga nwunle ye kɛ, ɔkɔ zo ɔdi nyane a ɔnrɛhola “ɔ nwo sɔ.”—Mrɛlɛbulɛ 18:14.

    Menli dɔɔnwo ɛnwu kɛ bɛkɛlɛ mɔɔ bɛkɛzuzu la a ɔboa ɔmaa bɛnwu mɔɔ bɛlɛdwenle nwolɛ la na bɛkola bɛdi zolɛ. Saa ɛyɛ ɛhye a, bɔ mɔdenle kɛ ɛbanyia adwenle kpalɛ wɔava wɔazie dɛba ne mɔɔ ɛlɛko wɔatia la agyakɛ anu. (Ɛfɛsɛsema 4:23) Suzu neazo nwiɔ anwo:

    Dɛba: Nɔhalɛ mɔɔ me bokavolɛ ne anli la vi medame.

    Fofolɛ: Me sinlidɔlɛ ne ɛngile kɛ ɔwɔ kɛ me bokavolɛ ne sisi me.

    Dɛba: Menzɛkyele me mekɛ kpalɛ ne wɔ awie mɔɔ ɔnfɛta la anwo.

    Fofolɛ: Saa menea me nyunlu fɔɔnwo na meando me nye wɔ me nzi a me nye balie.

  • Bu ɛ nye gua edwɛkɛ mɔɔ yɛ nyane la azo. Agɔnwolɛ nee ɛ nwo amra mɔɔ dwenle ɛ nwo la baha edwɛkɛ mɔɔ yɛ nyane anzɛɛ mɔɔ ɔnle edwɛkɛ kpalɛ bɔbɔ la ahile wɔ kɛ: ‘Ɛnee ɔnfɛta wɔ’ anzɛɛ ‘Nyamenle kyi ewolebɔlɛ.’ * Adwenle kpalɛ bie ati, Baebolo ne tu folɛ kɛ: “Mmafa wɔ adwenle ɛkɔ edwɛkɛ kɔsɔɔti mɔɔ menli ka la azo.” (Nolobɔvo ne 7:21) Martina, mɔɔ ɛbɔ ewole ɛvolɛ nwiɔ la ka kɛ: “Kɛ anrɛɛ mebadwenle edwɛkɛ mɔɔ yɛ nyane anwo la, mebɔ mɔdenle mebu ninyɛne kɛmɔ Nyamenle bu ye la. Ye adwenle le kpole tɛla yɛ ɛdeɛ ne mɔ.”—Ayezaya 55:8, 9.

  • Sɛlɛ Nyamenle. Yemaa ye azonvolɛ anwosesebɛ kɛ “bɛva bɛ adwenleadwenle muala bɛgua ɔ nwo zo,” titile wɔ mekɛ mɔɔ bɛkɛhɔ anwongyelelɛ kpole nu la.—1 Pita 5:7.

SƆ ƐHYE NEA: Kɛlɛ Baebolo ngyehyɛnu bie mɔ mɔɔ boa la, na fa to ɛleka mɔɔ ɛbanwu ye dahuu la. Saa yɛye ngɛlɛlera mɔɔ yɛhile la yɛsie ahane a, menli dɔɔnwo mɔɔ ɛbɔ ewole la ɛnyia moalɛ ɛvi ngyehyɛnu ɛhye mɔ anu: Edwɛndolɛ 27:10; 34:18; Ayezaya 41:10; yɛɛ Wulomuma 8:38, 39.

Maa Nyamenle Edwɛkɛ ne ɛboa wɔ wɔ mekɛ mɔɔ yɛ se la anu

NGYEGYELƐ 2: Ɛ NEE WƆ BOKAVOLƐ DƐBA NE AVINLI EDWƐKƐ.

Juliana, mɔɔ gyale ɛvolɛ 11 la ka kɛ: “Memkpale me hu kyɛlɛ kɛ ɔmmakɔ. Noko, mekɛ mɔɔ ɔhɔle la, menvale ɔdaye nee raalɛ ne mɔɔ ɔ nee ye hɔdɛnlanle la anwo ɛya kpole.” Menli dɔɔnwo mɔɔ bɔ ewole la fa  bɛ bokavolɛ dɛba ne anwo ɛya kpole wɔ ɛvolɛ dɔɔnwo anu. Noko akee, saa bɛlɛ ngakula a ɔmaa bɛta bɛtendɛ.

MƆƆ ƐBAHOLA WƆAYƐ LA

  • Maa ɛbulɛ ɛdɛnla wɔ nee wɔ bokavolɛ dɛba ne avinli. Fa wɔ adwenle sie edwɛkɛ mɔɔ hyia la azo na ka ye sikalɛ. Menli dɔɔnwo ɛnwu kɛ bɛdua adenle sikalɛ ɛhye azo a ɔboa ɔmaa anzondwolɛ ba.—Wulomuma 12:18.

  • Koati edwɛkɛ mɔɔ fa ɛya ba la. Titile saa ɛte nganeɛ kɛ ɔlɛtendɛ yeatia wɔ a, Baebolo ne folɛdulɛ mɔɔ nrɛlɛbɛ wɔ nu la boa: “Sonla mɔɔ ɛndendɛ dɔɔnwo la lɛ adwenle.” (Mrɛlɛbulɛ 17:27) Saa adwelielilɛ ne ɛngɔ ye boɛ na ɛnrɛhola ɛnrɛyɛ ye boɛ a, ɛbahola wɔaha kɛ: “Ɔwɔ kɛ medwenle mɔɔ wɔha la anwo na nzinlii me nee wɔ adendɛ.”

  • Maa wɔ ninyɛne ɛyɛ ngakyile ɛvi wɔ bokavolɛ dɛba ne ɛdeɛ ne anwo kɛmɔ ɛkola la, ninyɛne ɛhye mɔ bie a le mɛla, ezukoa nee ayileyɛlɛ nwo edwɛkɛ.

SƆ ƐHYE NEA: Mekɛ bieko mɔɔ ɛ nee wɔ bokavolɛ dɛba ne kɛdendɛ la, nea sɛkɛlɛneɛ mɔɔ kile kɛ bɛ nuhua bie ɛlɛfa edwɛkɛ aye ɔ nloa anzɛɛ ɔlɛyɛ kyengye la. Saa ɔhyia a sɛlɛ ye adenle kɛ ɔmaa ɛhɔ anzɛɛ bɛlie bɛdo nu kɛ bɛbalua Intanɛte zo bɛazuzu edwɛkɛ ne anwo.—Mrɛlɛbulɛ 17:14.

NGYEGYELƐ 3: BOA Ɛ MRA MAA BƐGYINLA Ɔ NLOA.

Maria kakye kɛzi ɛnee ɔde wɔ mekɛ mɔɔ ɔbɔle ewole la kɛ: “Ɛnee me ra raalɛ ekyi ne su mekɛ biala na ɔbɔle ɔ bo kɛ ɔda yeabie bieko. Me ra raalɛ kpanyinli ne bɔle mɔdenle kɛ ɔnrɛmaa menrɛnwu kɛzi ɔte nganeɛ la ɛdeɛ, noko ɛnee mekola menwu ngakyile bie wɔ ye nu.” Ɔyɛ alɔbɔlɛ kɛ ɛbade nganeɛ kɛ ɛnlɛ alagye anzɛɛ anwosesebɛ mɔɔ ɛbava wɔaboa ɛ mra ne mɔ wɔ mekɛ mɔɔ bɛhyia ɛ nwo kpalɛ la.

MƆƆ ƐBAHOLA WƆAYƐ LA

  • Si ɛ mra ne mɔ adua kɛ bɛha kɛzi bɛte nganeɛ la bɛhile wɔ, saa bɔbɔ bɛ edwɛkɛ ne yɛ “mgbolehanlɛ” a.—Dwobu 6:2, 3.

  • Yɛ wɔ gyima. Bie a ɛbade nganeɛ kɛ ɛhyia moalɛ yɛɛ ɛ ra bayɛ kɛ ɔboa wɔ ɛdeɛ, noko ɔnle kpalɛ kɛ ɛbamaa ɛ ra ali mgbanyinli ngyegyelɛ nwo gyima. (1 Kɔlentema 13:11) Mmaka wɔ edwɛkɛ muala ɛkile ɛ ra anzɛɛ mmamaa ɔyɛ awie mɔɔ di akɔneaba wɔ ɛ nee wɔ bokavolɛ dɛba ne avinli a.

  • Nea kɛ ɛ ra ɛbɛlabɔlɛ ɛlɛkɔ zo kɛnlɛma. Saa bɛtɛnla ɛleka ko na bɛyɛ ninyɛne mɔɔ bɛyɛ ye dɛba la a ɔboa, noko mɔɔ hyia kpalɛ la a le kɛ bɛbayɛ ninyɛne mɔɔ boa wɔ sunsum nu mɔɔ le kɛ Baebolo ɛgengalɛ nee abusua ɛzonlenlɛ la.—Mɛla ne 6:6-9.

SƆ ƐHYE NEA: Nyia mekɛ bie wɔ dapɛne ɛhye anu, na ka kile ɛ mra ne mɔ kɛ ɛkulo bɛ edwɛkɛ na tɛ bɛdabɛ a bɛmanle ewolebɔlɛ ne rale a. Bua bɛ kpuyia biala, noko mmafa edwɛkɛ ne ɛto awovolɛ gyɛne ne anwo zo.

Ɛbɔ ewole a ɛbahola wɔahɔ zo wɔabɔ wɔ ɛbɛla. Melissa, mɔɔ bɛgyale ye ɛvolɛ 16 la, ka kɛ, “Mekɛ mɔɔ membɔle ewole la, menzuzule kɛ, ‘Tɛ kɛ mekulo kɛ me ɛbɛlabɔlɛ yɛ la ɛne.’” Noko akee, kɛkala, ɔnva nwo kɛ yebɔ ewole la, ɔ nye die. Ɔka kɛ, “Mekɛ mɔɔ mengyakyile kɛ mebahakyi mɔɔ ɛkpa nwo la, me nwo dɔle me.”

^ ɛden. 2 Bɛhakyi aluma bie mɔ wɔ edwɛkɛ ɛhye anu.

^ ɛden. 18 Nyamenle kyi ewolebɔlɛ mɔɔ gyi adalɛ nee mɛlɛbɛla zo la. Noko saa awie bokavolɛ bɔ adwɔmane a, Nyamenle maa bokavolɛ ne mɔɔ ɔtɛyɛle ɛhwee la adenle maa ɔsi kpɔkɛ kɛ saa ɔbabɔ ewole a. (Malakae 2:16; Mateyu 19:9) Nea edwɛkɛ ne mɔɔ se, “The Bible’s Viewpoint—What Kind of Divorcing Does God Hate?” mɔɔ wɔ February 8, 1994, Awake! mɔɔ Gyihova Alasevolɛ ɛyɛ anu la.

BIZA Ɛ NWO KƐ . . .

  • Asoo amgba melɛdi ewolebɔlɛ ne anwo nyane ɔ?

  • Kɛ ɔkɛyɛ na meaye me bokavolɛ dɛba ne anwo ɛya biala meavi me nu ɛ?