Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ Ni Biblia Lɛ Baanyɛ Aye Abua Bo Ni Onu Mɛi Krokomɛi Ashishi

Bɔ Ni Biblia Lɛ Baanyɛ Aye Abua Bo Ni Onu Mɛi Krokomɛi Ashishi

 “Ja mɛi nuɔ mɛi krokomɛi ashishi dani toiŋjɔlɛ baanyɛ ahi je lɛ mli.”​—UNESCO Declaration of Principles on Tolerance, 1995.

 Kɛ́ mɛi nuuu mɛi krokomɛi ashishi lɛ, ehãŋ mɛi abu mɛi krokomɛi, ni ebaahã mɛi ahe atsɛ̃ mɛi po. Bei pii lɛ, henumɔi ni tamɔ nɛkɛ ni mɛi náa lɛ hãa amɛwieɔ amɛshiɔ mɛi, amɛjieɔ nii amli, ni amɛfeɔ mɛi yiwalɛ nii.

 Shi mɛi hiɛ susumɔi srɔtoi yɛ nɔ ni atsɔɔ kɛ́ akɛɛ anu mɛi ashishi lɛ he. Mɛi komɛi susuɔ akɛ kɛ́ akɛɛ mɔ ko nuɔ nii ashishi lɛ, belɛ, esa akɛ mɔ lɛ akpɛlɛ mɛi krokomɛi anifeemɔi kɛ amɛjeŋbai fɛɛ anɔ. Mɛi komɛi hu fiɔ susumɔ kroko ni Biblia lɛ hiɛ yɛ enɛ he lɛ sɛɛ, no ji akɛ, kɛ́ mɔ ko nuɔ nii ashishi lɛ, esa akɛ ebu hegbɛ ni mɔ ko yɔɔ akɛ ebaanyɛ ehala bɔ ni esumɔɔ ni ehi shi ehã kɛ nibii ni esumɔɔ ni ehe eye, kɛ́ ekɛ mɛi lɛ kpãaa gbee po.

 Ani Biblia lɛ baanyɛ aye abua mɛi ni amɛnu mɛi krokomɛi ashishi lɛɛlɛŋ yɛ wɔbei nɛɛ amli?

Nɔ hewɔ ni Biblia lɛ biɔ ni wɔnu mɛi ashishi

 Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔnu mɛi ashishi. Ekɛɛ: “Nyɛhãa gbɔmɛi fɛɛ alea nyɛniiashishinumɔ lɛ.” (Filipibii 4:5) Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔmli ahi ahã mɛi, wɔbu amɛ, ni wɔkɛ amɛ aye jogbaŋŋ. Ekolɛ, mɛi ni kɛ ŋaawoo nɛɛ tsuɔ nii lɛ ehiŋ shi bɔ ni mɛi krokomɛi hiɔ shi lɛ loo amɛkɛ amɛ kpãŋ gbee yɛ nɔ ni amɛfeɔ lɛ he, shi amɛnyɛɛɛ mɛi lɛ anɔ ni amɛhi shi tamɔ amɛ.

 Shi Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ shishitoo mlai yɛ bɔ ni esa akɛ adesai ahi shi amɛhã lɛ he. Ekɛɛ: “Gbɔmɔ, [Nyɔŋmɔ] ekɛɛ bo nɔ ni hi.” (Mika 6:8) Ehãa wɔnaa gbɛtsɔɔmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhãa adesai koni eye ebua amɛ ni amɛná shihilɛ kpakpa.​—Yesaia 48:17, 18.

 Nyɔŋmɔ hãko wɔ hegbɛ ni wɔkojo mɛi krokomɛi. Biblia lɛ kɛɛ, “Mɔ kome pɛ ji Mlawolɔ kɛ Kojolɔ . . . Namɔ ji bo ni okojoɔ onyɛmi gbɔmɔ?” (Yakobo 4:12) Nyɔŋmɔ hãa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ hegbɛ ni ehala nɔ ni ebaasumɔ ni efee, shi wɔbaabu nibii ni wɔfeɔ lɛ he akɔntaa.​—5 Mose 30:19.

Nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ bulɛ loo woo he

 Biblia lɛ kɛɛ esa akɛ ‘wɔkɛ woo ahã gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ.’ (1 Petro 2:17) No hewɔ lɛ, mɛi ni halaa akɛ amɛbaahi shi yɛ Biblia shishitoo mlai anaa lɛ kɛ woo hãa mɛi fɛɛ, ekɔɔɔ he eko nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ loo bɔ ni amɛhiɔ shi amɛhãa. (Luka 6:31) Enɛ etsɔɔɔ akɛ mɛi ni hiɔ shi yɛ Biblia gbɛtsɔɔmɔi anaa lɛ baakpɛlɛ hemɔkɛyelii loo susumɔi fɛɛ ni mɛi krokomɛi hiɛ lɛ nɔ, loo amɛbaafi yiŋ fɛɛ yiŋ ni mɛi kpɛɔ lɛ sɛɛ. Amɛfeee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ kɛhã mɛi, moŋ lɛ amɛbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛbaanyɛ koni amɛkase bɔ ni Yesu kɛ mɛi ye hã lɛ, ni amɛ hu amɛkɛ mɛi aye jogbaŋŋ.

 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ Yesu kɛ yoo ko ni yɔɔ jamɔ ko ni Yesu ekpɛlɛɛɛ nɔ lɛ mli lɛ kpe. Agbɛnɛ hu, no mli lɛ yoo nɛɛ kɛ nuu ko ni jeee ewu yɔɔ​—ni eji nifeemɔ ko ni Yesu ekpɛlɛɛɛ nɔ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu kɛ yoo lɛ wie yɛ bulɛ mli.​—Yohane 4:9, 17-24.

 Taakɛ Yesu fee lɛ, Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ hu efee klalo akɛ amɛbaagbála amɛhemɔkɛyeli lɛ mli amɛtsɔɔ mɛi ni miisumɔ ni amɛbo toi lɛ, shi amɛfeɔ nakai kɛ “bulɛ ni mli kwɔ.” (1 Petro 3:15) Biblia lɛ fãa Kristofoi akɛ amɛkɛ amɛsusumɔi akafi mɛi krokomɛi anɔ. Ekɛɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔ lɛ, “esaaa akɛ enɔɔ, shi moŋ esa akɛ efee mɔ ni mli jɔ hã mɛi fɛɛ,” ni mɛi ni esoro amɛhemɔkɛyelii hu fata he.​—2 Timoteo 2:24.

Nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ hetsɛ̃ he

 Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Nyɛtiua nyɛkɛ mɛi fɛɛ ateŋ toiŋjɔlɛ sɛɛ.” (Hebribii 12:14) Mɔ ni tiuɔ toiŋjɔlɛ sɛɛ lɛ, ehe tsɛ̃ɛɛ mɛi. Eyɛ mli akɛ efeŋ nɔ ko ni teɔ shi ewoɔ esui kpakpai lɛ moŋ, shi ebɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni ebaanyɛ koni ekɛ mɛi ahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli. (Mateo 5:9) Anɔkwa, Biblia lɛ woɔ Kristofoi hewalɛ koni amɛsumɔ amɛhenyɛlɔi, ni tsɔɔ akɛ amɛkɛ mɛi ni kɛ amɛ yeee jogbaŋŋ lɛ aye yɛ mlihilɛ mli.​—Mateo 5:44.

 Eji anɔkwale akɛ, Biblia lɛ kɛɛ nifeemɔi ni tsɔɔ akɛ abɛ bulɛ kɛhã mɛi loo eyeɔ mɛi awui lɛ, Nyɔŋmɔ “nyɛɔ” loo “ehiɔ.” (Abɛi 6:16-19) Shi Biblia lɛ kɛ wiemɔ ni ji “nyɛɛ” lɛ tsuɔ nii kɛtsɔɔ nifeemɔi gbohii ni asumɔɔɔ kwraa. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ ni ekɛ mɛi ni miisumɔ ni amɛfee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛ mli ni amɛhi shi yɛ eshishitoo mlai lɛ anaa lɛ ahe ake amɛ ni eye ebua amɛ.​—Yesaia 55:7.

Biblia mli ŋmalɛi ni kɔɔ bɔ ni esa akɛ anu mɛi shishi ahã kɛ bulɛ he

 Tito 3:2: “Amɛfee mɛi ni nuɔ nii ashishi, amɛjie mlijɔlɛ kpo be fɛɛ be amɛtsɔɔ gbɔmɛi fɛɛ.”

 Mɔ ni nuɔ nii ashishi lɛ, kɛ́ mɛi hiɛ susumɔi srɔtoi po yɛ enɔ he lɛ, ekɛ amɛyeɔ yɛ mlijɔlɛ naa, ni ehãa mɛi naa bulɛ amɛhãa mɛi krokomɛi.

 Mateo 7:12: “Nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi afee ahã nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea nakai nɔŋŋ nyɛhãa amɛ.”

 Wɔ fɛɛ lɛ, kɛ́ mɛi jie bulɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ ni amɛhã wɔna akɛ amɛyɛ bulɛ kɛhã wɔsusumɔi kɛ bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa wɔ lɛ, wɔhiɛ sɔɔ waa. Kɛ́ ootao ole saji babaoo yɛ bɔ ni obaafee okɛ mla kpakpa nɛɛ ni Yesu tsɔɔ mɛi lɛ atsu nii lɛ he lɛ, kwɛmɔ sane ni ji, “What Is the Golden Rule?

 Yoshua 24:15: “Ŋmɛnɛ gbi nɛɛ, nyɛhalaa mɔ ni nyɛbaasɔmɔ.”

 Kɛ́ wɔbuɔ hegbɛi ni mɛi krokomɛi yɔɔ akɛ amɛbaanyɛ amɛhala nibii ni amɛsumɔɔ lɛ, ehãa toiŋjɔlɛ hiɔ wɔ kɛ mɛi ateŋ.

 Bɔfoi 10:34: “Nyɔŋmɔ kwɛɛɛ mɛi ahiɛiaŋ.”

 Nyɔŋmɔ damɔɔɔ wiemɔ ni mɔ ko wieɔ, nuu loo yoo ni eji, maŋ nɔ ni ejɛ, ehewolo nɔ su, loo shihilɛ mli ni ejɛ lɛ nɔ ekɛ lɛ yeee. Mɛi ni miisumɔ ni amɛkase Nyɔŋmɔ lɛ jieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ gbɔmɛi fɛɛ.

 Habakuk 1:12, 13: “[Nyɔŋmɔ nyɛŋ ekwɛ] ni efɔŋfeemɔ aya nɔ.”

 Nyɔŋmɔ nuɔ mɛi ashishi, shi eŋmɛɛɛ nɔ fɛɛ nɔ gbɛ kɛkɛ. Eŋmɛŋ gbɛ ni adesai aya nɔ afee efɔŋ kɛya naanɔ. Kɛ́ ootao ole enɛ he saji krokomɛi lɛ, kwɛmɔ vidio ni ji Mɛni Hewɔ Nyɔŋmɔ Ŋmɛɔ Piŋmɔ Gbɛ?

 Romabii 12:19: “Nyɛshia nyɛhãa [Nyɔŋmɔ] mlifu lɛ; ejaakɛ aŋma akɛ: “‘Minɔ ji oweletɔɔ lɛ; mi mato najiaŋ,’ Yehowa kɛɛ.” a

 Yehowa Nyɔŋmɔ biii ni mɔ ko atɔ ehe owele. Ebaakwɛ koni aye jalɛsane yɛ be ni lɛ diɛŋtsɛ eto lɛ mli. Kɛ́ ootao ole enɛ he saji krokomɛi lɛ, kanemɔ sane ni ji “Will the Cry for Justice Be Heard?

a Yehowa ji Nyɔŋmɔ gbɛ́i. (Lala 83:18) Kwɛmɔ sane ni ji “Namɔ Ji Yehowa?” lɛ.