Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Namɔ ji yoo ni atsĩ etã yɛ Yesaia 60:1 lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ ‘eteɔ shi’ ni ‘ekpɛɔ’?

Yesaia 60:1 lɛ kaneɔ akɛ: “Bo yoo, tee shi ni okpɛ, ejaakɛ ola lɛ eba. Yehowa anunyam lɛ miikpɛ yɛ onɔ.” Saji krokomɛi ni awie yɛ Yesaia wolo lɛ mli lɛ hãa wɔnaa akɛ, “yoo” lɛ ji Zion, loo Yerusalem, ni ji Yuda maŋtiase yɛ nakai beiaŋ lɛ. a (Yes. 60:14; 62:​1, 2) Maŋ nɛɛ, ni ji Yerusalem lɛ, damɔ shi kɛhã Israel maŋ muu lɛ fɛɛ. Wɔbaahã sanebimɔi enyɔ ahetoo yɛ gbalɛ nɛɛ he. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji, mɛɛ be Yerusalem ‘te shi’ ni ‘ekpɛ,’ ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee nakai? Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ani gbalɛ nɛɛ miiba mli yɛ gbɛ ni da nɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli?

Mɛɛ be Yerusalem ‘te shi’ ni ‘ekpɛ,’ ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee nakai? Be ni aŋɔ Israelbii lɛ nom kɛtee Babilon afii 70 lɛ, Yerusalem kɛ sɔlemɔ shĩa ni yɔɔ jɛmɛ lɛ tsɔ amaŋfɔ. Shi be ni Mediabii lɛ kɛ Persiabii lɛ ye Babilon nɔ kunim lɛ, Israelbii ni yɔɔ Babilon Nɔyeli lɛ hei srɔtoi fɛɛ ná hegbɛ akɛ amɛbaaku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ ni amɛyato anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ. (Ezr. 1:​1-4) Kɛjɛ afi 537 D.Ŋ.B. kɛbaa lɛ, anɔkwafoi ni jɛ Israel wekui 12 lɛ fɛɛ amli ku amɛsɛɛ kɛba Yerusalem. (Yes. 60:4) Amɛbɔi afɔlei ni Yehowa efã akɛ ashã lɛ shãa, ni amɛye gbii juji ni Yehowa efã akɛ aye lɛ, ni amɛbɔi sɔlemɔ shĩa lɛ maa ekoŋŋ. (Ezr. 3:​1-4, 7-11; 6:​16-22) Enɛ hã Yehowa anunyam lɛ bɔi kpɛmɔ yɛ Yerusalem nɔ ekoŋŋ, no ji akɛ, enunyam lɛ bɔi kpɛmɔ yɛ ewebii lɛ anɔ. Ewebii lɛ hu batsɔ mfonirifeemɔŋ la ni miikpɛ kɛmiihã jeŋmaji ni leee Yehowa lɛ.

Shi Yesaia gbalɛi lɛ baaa mli kɛmɔɔɔ shi yɛ nakai beiaŋ, ejaakɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi pii eyaaa nɔ amɛbooo Nyɔŋmɔ toi. (Neh. 13:27; Mal. 1:​6-8; 2:​13, 14; Mat. 15:​7-9) Sɛɛ mli po lɛ, amɛhã agbe Yesu Kristo, ni ji Mesia lɛ. (Mat. 27:​1, 2) Yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, akpãtã Yerusalem kɛ sɔlemɔ shĩa lɛ hiɛ ekoŋŋ.

Nɛkɛ pɛpɛɛpɛ Yehowa gba akɛ nibii baaya lɛ. (Dan. 9:​24-27) No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, ejeee Yehowa yiŋtoo akɛ gbalɛi ni yɔɔ Yesaia yitso 60 lɛ fɛɛ aba mli kɛmɔ shi yɛ blema Yerusalem maŋ lɛ nɔ.

Ani Yesaia gbalɛ lɛ miiba mli yɛ gbɛ ni da nɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli? Hɛɛ, shi eeba mli yɛ mfonirifeemɔŋ yoo kroko gbɛfaŋ. Lɛ ji “Yerusalem ni yɔɔ ŋwɛi lɛ.” Bɔfo Paulo wie yɛ yoo nɛɛ he akɛ: “Lɛ ji wɔnyɛ.” (Gal. 4:26) Yerusalem ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ji Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, ni ji mumɔŋ bɔɔ nii anɔkwafoi lɛ. Yoo nɛɛ bii ji Yesu kɛ Kristofoi 144,000 ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ amɛ mu lɛ. Kristofoi nɛɛ, ni Paulo hu fata he lɛ, yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi. Mɛi 144,000 lɛ kɛ Yesu ni feɔ “jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ” ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.”—1 Pet. 2:9; Gal. 6:16.

Mɛɛ gbɛ nɔ Yerusalem ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ‘te shi’ ni ‘ekpɛ’? Efee nakai kɛtsɔ ebii ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ. Hã wɔkɛ nibii ni ba ebii lɛ anɔ lɛ ato gbalɛ ni yɔɔ Yesaia yitso 60 lɛ he wɔkwɛ.

Ehe bahia ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ‘ate shi,’ ejaakɛ yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ, mɛi ni ekwa anɔkwa jamɔ lɛ, ni ji mɛi ni akɛ amɛ to jwɛi lɛ he lɛ, ayi bafa kwraa fe amɛ ni efee tamɔ nɔ ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ebote mfonirifeemɔŋ duŋ mli. (Mat. 13:​37-43) Nɛkɛ beiaŋ Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji amale jamɔi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ, ŋɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ nom lɛ. Amɛhi nomŋɔɔ nɛɛ mli kɛyashi “je lɛ naagbee gbii lɛ” amli. Naagbee gbii nɛɛ je shishi yɛ afi 1914 mli. (Mat. 13:​39, 40) No sɛɛ etsɛɛɛ, yɛ afi 1919 mli lɛ, amɛye amɛhe. Be ni amɛye amɛhe lɛ, amɛbɔi kpɛmɔ amrɔ nɔŋŋ kɛtsɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ ni amɛshiɛ kɛ ekãa lɛ nɔ. b Kɛjɛ nakai afi lɛ nɔ kɛbaa nɛɛ, mɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli lɛ eba mfonirifeemɔŋ la lɛ he. Mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji “maŋtsɛmɛi” ni awie amɛhe yɛ Yesaia 60:3 lɛ, ni ji Nyɔŋmɔ Israel lɛ mli bii lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ.—Kpo. 5:​9, 10.

Wɔsɛɛ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baahã Yehowa la lɛ akpɛ waa fe bɔ ni amɛfeɔ bianɛ lɛ po. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛ́ atee amɛ shi kɛtee ŋwɛi lɛ, amɛbaayafata mɛi 144,000 ni kɛ Yesu baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi lɛ ateŋ mɛi ni etee ŋwɛi momo lɛ ahe. Biblia lɛ tsɛɔ mɛi nɛɛ akɛ, Kristo ayemforo lɛ, loo “Yerusalem Hee” lɛ.—Kpo. 14:1; 21:​1, 2, 24; 22:​3-5.

Yerusalem Hee lɛ baatsu nɔ ko ni he hiaa waa ni baahã gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 60:1 lɛ aba mli. (Okɛ Yesaia 60:​1, 3, 5, 11, 19, 20 lɛ, ato Kpojiemɔ 21:​2, 9-11, 22-26 lɛ he.) Yɛ blema Israel lɛ, Yerusalem ajɛɔ ayeɔ maŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Nakai nɔŋŋ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, Kristo kɛ Yerusalem Hee lɛ baaye nibii fɛɛ nɔ. Awie akɛ Yerusalem Hee lɛ ‘jɛɔ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ yɛ ŋwɛi ekpelekeɔ shi.’ Te enɛ tsɔɔ tɛŋŋ? Etsɔɔ akɛ Yerusalem Hee lɛ baatsu nɔ ko ni baasa mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe. Mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli lɛ “baanyiɛ yɛ ela lɛ mli,” ni esha kɛ gbele po naŋ amɛnɔ hewalɛ dɔŋŋ. (Kpo. 21:​3, 4, 24) Nɛkɛ be nɛɛ mli “abaasaa nibii fɛɛ,” tamɔ bɔ ni Yesaia kɛ gbalɔi krokomɛi gba lɛ. (Bɔf. 3:21) Nibii asaamɔ kpeteŋkpele nɛɛ je shishi be ni awó Kristo maŋtsɛ lɛ, ni ebaaba naagbee yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee.

aYesaia 60:1 lɛ, Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ lɛ kɛ wiemɔ ni ji “yoo” tsu nii moŋ fe ni ekɛ wiemɔ ni ji “Zion” loo “Yerusalem” lɛ baatsu nii. Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji, yɛ Hebri mli lɛ, akɛ wiemɔi ni atsɔɔ shishi akɛ “tee shi” kɛ ‘kpɛ’ lɛ tsuɔ nii ahãa yei; nakai nɔŋŋ eji yɛ wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “onɔ” lɛ gbɛfaŋ.

b Ezekiel 37:​1-14 lɛ, kɛ Kpojiemɔ 11:​7-12 lɛ hu wie jamɔ krɔŋŋ ni ato shishi ekoŋŋ yɛ afi 1919 lɛ he. Ezekiel gbalɛ lɛ kɔɔ Kristofoi fɛɛ ni afɔ amɛ mu lɛ ahe, ni ehãa wɔnaa akɛ, amɛbaaba wala mli ekoŋŋ yɛ mfonirifeemɔŋ gbɛ nɔ be ni aŋɔ amɛ nom afii pii. Gbalɛ ni yɔɔ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ kɔɔ nyɛmimɛi hii fioo ko ni afɔ amɛ mu ni nyiɛɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ ahiɛ lɛ ahe. Gbalɛ lɛ tsɔɔ akɛ, abaafolɔ nyɛmimɛi hii nɛɛ anaa ni awo amɛ tsuŋ, ni no baasa bɔ ni amɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ he be kukuoo ko. Yɛ afi 1919 lɛ, ahala amɛ koni akɛ kuu lɛ, amɛsɔmɔ akɛ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ.”—Mat. 24:45; kwɛmɔ Ato Yehowa Jamɔ Krɔŋŋ Shishi Ekoŋŋ Agbɛnɛ! wolo lɛ, bf. 118.