Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole?

Ani Ole?

Ani Yesu nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ “gbei abii” ahe lɛ ji jɛmɔ?

Gbekɛ ko ni hiɛ gbee bi. Greek loo Romabii atsobi henɔ ko (afee yɛ afi 100 D.Ŋ.B. kɛyashi 200 Ŋ.B.)

Be ko ni Yesu yɔɔ Roma maŋtiase ni ji Siria lɛ mli lɛ, Greekyoo ko babi lɛ yelikɛbuamɔ. Be ni Yesu jieɔ lɛ naa lɛ, ekɛ nɔkwɛmɔnɔ ko tsu nii, ni ekɛ mɛi ni jeee Yudafoi lɛ to “gbei abii” ahe. Yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ, abuɔ gbei afataa kooloi ni he tseee lɛ ahe. (3 Mose 11:27) Shi ani Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ koni ekɛjɛ Greekyoo lɛ kɛ mɛi ni jeee Yudafoi lɛ?

Dabi kwraa. Nɔ ni no mli lɛ Yesu kɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ tsɔɔ, ní egbala mli etsɔɔ ekaselɔi lɛ ji akɛ, nɔ ni kã etsui nɔ yɛ nakai beiaŋ ji ní eye ebua Yudafoi lɛ. No hewɔ lɛ, ekɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ tsu nii kɛgbala mli etsɔɔ yoo lɛ, ekɛɛ: “Ejaaa akɛ aŋɔɔ bii lɛ aboloo lɛ ashɛrɛɔ ashwieɔ gbei abii lɛ ahiɛ.” (Mateo 15:21-26; Marko 7:26) No beiaŋ lɛ, Greekbii lɛ kɛ Romabii lɛ sumɔɔ gbei asane waa, ni amɛhãa gbei lɛ hiɔ amɛshĩai amli, ni gbei lɛ kɛ gbekɛbii lɛ shwɛɔ. No hewɔ lɛ, wiemɔ ni ji “gbei abii” lɛ, baanyɛ ahã yoo lɛ jwɛŋmɔ aya naanyobɔɔ kɛ mɔhesusumɔ nɔ. Yoo lɛ damɔ Yesu wiemɔ lɛ nɔ ehã lɛ hetoo akɛ: “Nuŋtsɔ, nakai ni, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, gbei abii lɛ yeɔ fufuji ni jɛɔ amɛnuŋtsɔmɛi lɛ akpɔlɔ lɛ nɔ shwieɔ shi lɛ.” Yesu jie yoo lɛ yi yɛ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ, ni etsa ebiyoo lɛ ehã lɛ.​—Mateo 15:27, 28.

Ani nilee yɛ ŋaa ni Paulo wo akɛ atsi gbɛfãa lɛ ato sɛɛ fioo lɛ mli?

Meele ni akɛwoɔ jatsu (Afi 1 Ŋ.B. kɛyashi afi 100 Ŋ.B.)

Be ni bɔfo Paulo kɛ meele miifã gbɛ kɛya Italia lɛ, amɛshɛ he ko ní kɔɔyɔɔ lɛ bɔi amɛnaa gbamɔ waa. Be ni amɛná he ko amɛkpeleke lɛ, Paulo wo ŋaa koni atsi gbɛfãa lɛ ato sɛɛ fioo. (Bɔfoi 27:9-12) Ani nilee yɛ ŋaa ni ewo nɛɛ mli?

Amlakumɛi ni hi shi yɛ blema lɛ le jogbaŋŋ akɛ, kɛ́ fɛ̃i be shɛ lɛ, gbɛfãa yɛ Mediteranea Ŋshɔ lɛ hiɛ yɛ oshara waa. Kɛjɛ November teŋgbɛ kɛmiimɔ March teŋgbɛ lɛ, ŋshɔ lɛ feɔ oshara waa, no hewɔ lɛ, lɛji loo meelei efɔɔɔ hiɛ nyiɛmɔ. Shi no mli lɛ, gbɛfãa ni Paulo wieɔ he akɛ atsi ato nɛɛ baaya nɔ yɛ September loo October mli. Vegetius, ni eji Roma woloŋmalɔ ni hi shi aaafee afi 400 Ŋ.B. lɛ wie ŋshɔ hiɛ gbɛfãa he yɛ ewolo ko (Epitome of Military Science) mli akɛ: “Nyɔji komɛi yɛ ni gbɛfãa hi waa, ekomɛi hu yɛ oshara, ni nyɔji krokomɛi lɛ, ehiii ŋshɔ hiɛ nyiɛmɔ kwraa.” Vegetius tsɔɔ mli akɛ, nyɔji ni ŋshɔ hiɛ nyiɛmɔ bɛ oshara lɛ ji, kɛjɛ May 27 kɛyashi September 14; ni nyɔji amli ni eyɔɔ oshara loo ehiii ŋshɔ lɛ hiɛ nyiɛmɔ kwraa lɛ ji, kɛjɛ September 15 kɛyashi November 11, kɛ agbɛnɛ, kɛjɛ March 11 kɛyashi May 26. Akɛni Paulo fɔɔ gbɛfãa yɛ ŋshɔ hiɛ hewɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ ele saji nɛɛ jogbaŋŋ. Eeenyɛ efee akɛ meele kudɔlɔ lɛ kɛ meeletsɛ lɛ hu le saji nɛɛ, shi amɛtswa Paulo ŋaawoo lɛ amɛfɔ̃. Naagbee aahu lɛ, amɛkɛ meele lɛ yasha shi, ni fɛɛ jwara.​—Bɔfoi 27:13-44.