Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

KASEMƆ AMƐHEMƆKƐYELI LƐ | REBEKA

“Hɛɛ, Maya”

“Hɛɛ, Maya”

REBEKA wó ehiɛ nɔ ekwɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ yɔɔ dokoidokoi lɛ, be ni hulu lɛ nyɔɔ shi lɛ. Amrɔ nɛɛ amɛye otsii saŋŋ yɛ gbɛfãa lɛ mli, no hewɔ lɛ, bɔ ni yoma ni eta nɔ lɛ kɛ lɛ shimɔɔ shi lɛ jeee naagba tsɔ kɛhã lɛ dɔŋŋ. Amɛkɛ eshĩa ni yɔɔ Haran lɛ teŋ ejɛkɛ waa. Ebaanyɛ eba akɛ enaŋ eweku lɛ dɔŋŋ. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaabi ehe saji yɛ bɔ ni ewɔsɛɛ baaji ahã lɛ he​—titri lɛ akɛni amɛmiihe amɛshɛ he ni amɛyaa lɛ hewɔ.

Gbɛfalɔi lɛ enyiɛ saŋŋ, ni amrɔ nɛɛ amɛshɛ he ko ni atsɛɔ jɛmɛ Negeb. (1 Mose 24:62) Eeenyɛ efee akɛ Rebeka na tooi yɛ jɛmɛ. Ekolɛ bɔ ni jɛmɛ shikpɔŋ lɛ shikãmɔ yɔɔ hewɔ lɛ, anyɛŋ aye okwaa tsɔ yɛ jɛmɛ, shi jwɛi kwɛ̃ɔ yɛ jɛmɛ bɔ ni sa kɛhã kooloo lɛɛ. Maŋ nɛɛ ji he ko ni nuu ni hiɛ efã ni nyiɛ ehiɛ yɛ gbɛfãa lɛ mli lɛ le waa. Ehiɛ miishɛɛ sane kɛhã enuŋtsɔ lɛ​—akɛ Rebeka miiba ebatsɔ Isak ŋa! Ekolɛ Rebeka baasusu bɔ ni shihilɛ lɛ baaji yɛ he ni eyaa lɛ he. Te Isak, ni ji nuu ni eyaa ekɛyahi shi lɛ kɛ lɛ baaye ahã tɛŋŋ? Amɛkɛ amɛhe ekpeko po dã! Ani Isak baaná ehe miishɛɛ kɛ ena lɛ? Ni te lɛ hu ebaanu he ehã tɛŋŋ kɛ ena Isak?

Ŋmɛnɛ lɛ, yɛ je lɛŋ hei babaoo lɛ, kɛ́ amɛnu akɛ afeɔ gbãla ahãa mɔ lɛ, ekolɛ amɛhiɛ baafee amɛ yaa. Shi yɛ hei krokomɛi lɛ enɛ ji nɔ ko ni afeɔ waa. Ekɔɔɔ he ko he ni ojɛ lɛ, obaakpɛlɛ nɔ akɛ Rebeka miiya he ko ni eleee kwraa. Eyɛ faŋŋ akɛ eji yoo ni yɔɔ ekãa kɛ hemɔkɛyeli waa. Sui nɛɛ ahe baahia wɔ kɛ́ tsakemɔ ko ba yɛ wɔshihilɛ mli. Rebeka hemɔkɛyeli lɛ hã ana akɛ eyɛ sui kpakpai krokomɛi hu, ni enɛɛmɛi ji sui ni efɔɔɔ kaa.

‘MAYƐ NU LƐ EKO MAHÃ OYOMAI LƐ HU’

Tsakemɔ kpele ni ba Rebeka shihilɛ mli lɛ je shishi be ni efee nɔ ko ni ebuuu lɛ akɛ eji nɔ ko tsɔ lɛ. Eda yɛ Haran, ni ji maŋtiase ko ni yɔɔ Mesopotamia lɛ mli, loo he ko ni bɛŋkɛ jɛmɛ. Esoro efɔlɔi yɛ mɛi babaoo ni yɔɔ Haran lɛ he. Amɛjáaa nyɔŋtsere nyɔŋmɔ ni atsɛɔ lɛ Sin lɛ. Moŋ lɛ, Yehowa ji amɛ-Nyɔŋmɔ.​—1 Mose 24:50.

Rebeka ji oblayoo ni he yɔɔ fɛo waa, ni yɔɔ sui kpakpai. Esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni ebaa ejeŋ jogbaŋŋ. Eweku lɛ yɛ nii bɔ ni sa, hewɔ lɛ amɛyɛ tsuji, shi ahiɛɛɛ lɛ fɔfɔɔle; atsɔse lɛ ni etsu nii waa. Taakɛ yei pii ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ feɔ lɛ, Rebeka tsu nitsumɔi ni wa, tamɔ nu ni eyafoɔ ehãa eweku lɛ nɛkɛ. Kɛ́ gbɛkɛnaashi shɛ pɛ, ewo gbɛ́ ema ekɔŋ nɔ eeya nubu lɛ naa eyayɛ nu.​—1 Mose 24:11, 15, 16.

Gbi ko gbɛkɛnaashi be ni ewo egbɛ́ lɛ obɔ lɛ, nuu ko ni hiɛ efã sha foi kɛyanina lɛ. Nuu lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Miikpao fai ni oha manu ogbɛ́ lɛ mli nu lɛ fioo!” Eyɛ mli akɛ nɔ ni nuu lɛ bi lɛ ji nɔ ko fioo moŋ, shi ejɛ heshibaa mli efee nakai! Rebeka na akɛ nuu lɛ efã gbɛ kakadaŋŋ. No hewɔ lɛ, oya nɔŋŋ kɛkɛ ni eba egbɛ́ lɛ shi kɛje ekɔŋ nɔ, ni ehã nuu lɛ nu nu ni mli ejɔ lɛ eko. Ena akɛ nuu lɛ hiɛ yomai nyɔŋma ní bumɔ shi yɛ he ko ni bɛŋkɛ he ni amɛdamɔ lɛ, shi nu bɛ amɛnunumɔnɔ lɛ mli. Rebeka yɔse akɛ nuu lɛ miikwɛ lɛ waa, ni lɛ hu eesumɔ ni efee nuu lɛ ejurɔ bɔ ni eeenyɛ. No hewɔ lɛ ekɛɛ nuu lɛ akɛ: “Mayɛ eko maha oyomai lɛ hu kɛyashi beyinɔ ni amɛaanu amɛgbe naa.”​—1 Mose 24:17-19.

Kadimɔ akɛ Rebeka ekɛɛɛ akɛ ebaahã yomai nyɔŋma lɛ nu kɛkɛ ni amɛnu, shi ekɛɛ ebaahã amɛ kɛyashi amɛaanu amɛgbe naa. Kɛ́ kumai miiye yoma waa lɛ, ebaanyɛ enu nu fe galɔŋi 21 (litai 95)! Kɛ́ kumai miiye yomai nyɔŋma lɛ fɛɛ waa lɛ, belɛ Rebeka eyatao ehe sane. Shi bɔ ni nibii anaa yakpa lɛ hãa wɔnaa akɛ, enyɛŋ eba lɛ akɛ kumai miiye yomai lɛ waa. * Shi ani Rebeka le lɛ nakai dani ekɛɛ ebaahã yomai lɛ nu lɛ? Dabi. Eeshwe waa ni efee nuu ni hiɛ efã ni eleee lɛ nɛɛ gbɔ, ekɔɔɔ he eko kɛ́ no baabi ni etsu nii waa. Nuu lɛ kpɛlɛ Rebeka nibimɔ lɛ nɔ. Kɛkɛ ni nuu lɛ ta gãa ebɔi lɛ kwɛmɔ, be ni ekɛ egbɛ́ lɛ yayɛɔ nu kɛbawoɔ nunumɔnɔ lɛ mli shii abɔ lɛ.​—1 Mose 24:20, 21.

Rebeka tsuɔ nii waa, ni efeɔ gbɔ

Ŋmɛnɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko ni sa waa kɛjɛ Rebeka nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli. Wɔyɛ be ko ni ŋkomeŋfa ehe shi waa mli. Taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ, mɛi etsɔmɔ “hesuɔlɔi,” ni amɛsumɔɔɔ ni amɛfeɔ nibii kɛyeɔ amɛbuaa mɛi krokomɛi. (2 Timoteo 3:1-5) Kristofoi ni sumɔɔɔ ni nakai su lɛ náa amɛnɔ hewalɛ lɛ baanyɛ asusu Biblia mli sane ni kɔɔ nakai blema oblayoo ní tee nubu lɛ naa shii abɔ eyanu lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he.

Eka shi faŋŋ akɛ, Rebeka na akɛ nuu lɛ miikwɛ lɛ. Shi jwɛŋmɔ fɔŋ ko bɛ kwɛmɔ ni ekwɛɔ lɛ lɛ sɛɛ; etsɔɔ bɔ ni enaa ekpɛ ehe, kɛ bɔ ni emii eshɛ ehe kɛkɛ. Be ni Rebeka gbe naa lɛ, nuu lɛ ke lɛ nii​—jwinei ni jara wala! Kɛkɛ ni nuu lɛ bi lɛ akɛ: “Namɔ bi jio? kɛɛmɔ mi ko! Ani wɔɔná gbɛ yɛ otsɛ we lɛ ni wɔyato jɛi?” Be ni egba nuu lɛ eweku lɛ he sane lɛ, nuu lɛ miishɛɛ lɛ teke nɔ. Ekolɛ akɛni lɛ hu emii eshɛ ehe hewɔ lɛ, ekɛfata he akɛ: “Wɔyɛ jwɛi kɛ kooloi aniyenii pii, ni gbɛ hu yɛ ni aaato jɛi”​—enɛ ji nɔ ko ni sa waa, ejaakɛ no mli lɛ nuu lɛ kɛ mɛi krokomɛi nyiɛ. Kɛkɛ ni Rebeka sha foi ni eyagba enyɛ nibii ni tee nɔ lɛ fɛɛ.​—1 Mose 24:22-28, 32.

Eyɛ faŋŋ akɛ, akɛ gbɔfeemɔ tsɔse Rebeka. Enɛ hu ji su ko ni miilaaje kwraa yɛ wɔbei nɛɛ amli​—ni eji yiŋtoo kroko hu hewɔ ni esa akɛ wɔkase oblayoo ni mli jɔ nɛɛ hemɔkɛyeli lɛ. Esa akɛ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ ahã wɔfee mɛi gbɔ. Yehowa feɔ gbɔ, ejaakɛ emli hi hã mɔ fɛɛ mɔ, ni eesumɔ ni ejálɔi akase lɛ. Kɛ́ wɔfee mɛi gbɔ lɛ, wɔŋwɛi Tsɛ lɛ náa he miishɛɛ, kɛ́ ekolɛ mɛi lɛ nyɛɛɛ ato wɔ najiaŋ po.​—Mateo 5:44-46; 1 Petro 4:9.

‘YAAŊƆ YOO OBAHÃ MIBINUU LƐ’

Namɔ ji nuu ni Rebeka kɛkpe yɛ nubu lɛ he lɛ? Eji Abraham tsulɔ, ni Abraham ji Rebeka nii nyɛminuu. No hewɔ lɛ, ahere nuu nɛɛ hiɛmɛɛ yɛ Rebeka tsɛ Betuel shĩa lɛ. Eeenyɛ efee akɛ atsɛɔ tsulɔ nɛɛ Eliezer. * Ahã lɛ niyenii, shi ekpoo akɛ ebaaye, ejaakɛ eesumɔ ni etsu yiŋtoo hewɔ ni etee lɛ he nii dã. (1 Mose 24:31-33) Susumɔ bɔ ni Eliezer kɛ miishɛ baawie ehã, akɛni ena odaseyeli ni yɔɔ faŋŋ akɛ, Yehowa E-Nyɔŋmɔ miijɔɔ lɛ yɛ nitsumɔ ni he hiaa waa nɛɛ mli lɛ hewɔ. Mɛni hewɔ wɔwieɔ nakai?

Bo lɛ feemɔ bɔ ni Rebeka tsɛ Betuel, kɛ Laban, ni ji Rebeka nyɛminuu lɛ eka amɛtoi ni amɛmiibo Eliezer toi lɛ he mfoniri okwɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ Yehowa ejɔɔ Abraham waa yɛ Kanaan, ni akɛ, Abraham kɛ Sara efɔ binuu, Isak, mɔ ni baafee Abraham gboshiniyelɔ lɛ. Abraham kɛ nitsumɔ ko ni he hiaa waa ewo etsulɔ nɛɛ dɛŋ, no ji: Eyatao ŋa yɛ Abraham wekumɛi ni yɔɔ Haran lɛ ateŋ ebahã Isak.​—1 Mose 24:34-38.

Abraham hã Eliezer kã lɛ kitã akɛ eŋɔŋ Kanaan yoo ko ehãŋ Isak. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Kanaanbii lɛ ebuuu Yehowa Nyɔŋmɔ, ni asaŋ amɛjáaa lɛ. Abraham le akɛ, Yehowa eto akɛ ebaakpãtã Kanaanbii lɛ ahiɛ yɛ amɛnifɔjianii lɛ hewɔ. Abraham sumɔɔɔ ni ebinuu Isak, ni esumɔɔ lɛ waa lɛ kɛ Kanaanbii lɛ sharaa loo ekaseɔ amɛjeŋba ni ekpɔtɔ lɛ. Ele hu akɛ ebi lɛ baatsu yiŋtoo pɔtɛɛ ko he nii koni Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ aba mli.​—1 Mose 15:16; 17:19; 24:2-4.

Eliezer tee nɔ egba Betuel kɛ Laban akɛ, be ni eshɛ nubu ni bɛŋkɛ Haran lɛ he lɛ, esɔle ehã Yehowa Nyɔŋmɔ. Ni tsɔɔ akɛ ebi Yehowa koni lɛ ehala yoo ehã Isak akɛ eŋa. Yɛɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Eliezer bi Nyɔŋmɔ koni ehã yoo ni Lɛ etaoɔ akɛ etsɔ Isak ŋa lɛ aba nubu lɛ he. Ni efee mɔ ni kɛ́ ebi lɛ nu lɛ, ebaajɛ esumɔ mli ehã lɛ kɛ eyomai lɛ fɛɛ. (1 Mose 24:12-14) Ni mɛɛ yoo fee nakai? Rebeka! Bo lɛ susumɔ bɔ ni Rebeka baanu he ehã kɛji nɔ ni Eliezer kɛɔ eshĩabii lɛ fo etoi naa lɛ he okwɛ!

Betuel kɛ Laban fɛɛ nya Eliezer sane lɛ he waa. Amɛkɛɛ akɛ: “Yehowa ŋɔɔ sane nɛɛ jɛ.” Taakɛ eji yɛ amɛkusum naa lɛ, amɛfee kpaŋmɔ kɛma nɔ mi akɛ, amɛkpɛlɛ nɔ akɛ amɛkɛ Rebeka baahã Isak gbãla. (1 Mose 24:50-54) Shi ani no tsɔɔ akɛ Rebeka bɛ naabu yɛ sane lɛ mli?

Otsii komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ, Eliezer kɛ Abraham gba enɛ he sane, ni ebi lɛ akɛ: “Ni kɛ́ yoo lɛ sumɔɔɔ ni ekɛ mi aba hu?” Ni Abraham kɛɛ lɛ akɛ: “No lɛ obaaye ohe kɛje kitã ni okã mi lɛ shishi.” (1 Mose 24:39, 41, NWT) Yɛ Betuel shĩa lɛ hu lɛ, oblayoo lɛ yɛ hegbɛ ni etsɔɔ esusumɔ. Be ni Eliezer na akɛ nibii etee lɛ jogbaŋŋ lɛ, emii shɛ ehe aahu akɛ ebi koni ahã ekɛ Rebeka ashi kɛya Kanaan enɔ jetsɛremɔ nɔŋŋ. Shi Rebeka wekumɛi lɛ hu miitao ni ekɛ amɛ ahi shi gbii nyɔŋma ko dã. Naagbee lɛ, amɛmu sane lɛ naa amɛkɛɛ: “Wɔtsɛ oblayoo lɛ, ni wɔbi edaaŋ gbee.”​—1 Mose 24:57.

Be eshɛ ni Rebeka kɛbaakpɛ yiŋ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ eshihilɛ mli. Mɛni ebaakɛɛ? Ani ekɛ nɔ ni etsɛ kɛ enyɛmi nuu lɛ wie lɛ baajie enaa koni akɛ lɛ akaya he ko ni eleee? Aloo ebaabu enɛ akɛ hegbɛ ni ená ni ekɛbaafĩ Yehowa yiŋtoo sɛɛ? Hetoo ni ehã lɛ hã ana bɔ ni enaa tsakemɔ kpele ni baaba eshihilɛ mli lɛ ehãa. Ekɛɛ akɛ: “Hɛɛ, maya.”​—1 Mose 24:58 NWT.

Mɛɛ su kpakpa po nɛ! Ekolɛ esoro bɔ ni atoɔ gbalashihilɛ he gbɛjianɔ yɛ he ni wɔyɔɔ lɛ moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔkase nibii babaoo yɛ nɔ ni Rebeka fee lɛ mli. Nɔ titri ni kã etsui nɔ ji, ni efee nɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ sumɔɔ, shi jeee nɔ ni lɛ esumɔɔ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni fe fɛɛ yɛ gbalashihilɛ he lɛ hãa​—etsɔɔ bɔ abaafee aná hefatalɔ kpakpa kɛ bɔ ni abaafee atsɔ wu loo ŋa kpakpa. (2 Korintobii 6:14, 15; Efesobii 5:28-33) Ehi jogbaŋŋ akɛ wɔbaakase Rebeka nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ni wɔfee nibii ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ.

‘MƐƐ NUU NYIƐ JƐMƐ LƐ?’

Betuel weku lɛ jɔɔ Rebeka ní amɛsumɔɔ esane waa lɛ. Kɛkɛ ni Debora, ni ji yoo ni kwɛ lɛ yɛ egbekɛbiiashi lɛ, kɛ tsuji yei komɛi fata ehe ni amɛ kɛ Eliezer kɛ emɛi lɛ yiŋ amɛtee. (1 Mose 24:59-61; 35:8) Onaa kɛ onaaa nɛɛ nɔŋŋ lɛ, amɛtswa Haran amɛfɔ̃ amɛsɛɛ momo. Gbɛ lɛ jekɛ waa, aaafee kilomitai 800 loo nɔ, ni ehe amɛ aaafee otsii etɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, amɛnáaa gbɛfãa lɛ mlɛo. Rebeka ena yomai aahu, shi wɔnyɛŋ wɔkɛɛ akɛ eta yoma nɔ shii abɔ. Biblia lɛ wieɔ eweku lɛ he akɛ amɛji tookwɛlɔi, shi jeee jarayelɔi ni taa yomai anɔ kɛfãa gbɛ. (1 Mose 29:10) Bei pii lɛ, kɛ́ mɛi ni efɔɔɔ yoma nɔ tamɔ lɛ yata eko nɔ be kukuoo po lɛ, amɛwieɔ akɛ amɛhe ejɔɔɔ amɛ!

Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji hã lɛ, Rebeka gbalaaa ejwɛŋmɔ kɛyaaa nibii ni eshi yɛ sɛɛ lɛ anɔ, ni eka shi faŋŋ akɛ ebi Eliezer nibii babaoo ni kɔɔ Isak kɛ eweku lɛ he. Bo lɛ feemɔ nuumo nɛɛ ní ekɛ Rebeka ta la he gbɛkɛ, ní eegba lɛ shi ni Yehowa ewo Abraham lɛ he mfoniri okwɛ. Nyɔŋmɔ baatsɔ mɔ ko ni jɛ Abraham weku lɛ mli lɛ nɔ ejɔɔ adesai fɛɛ. Susumɔ miishɛɛ ni Rebeka baaná be ni eyɔse akɛ Yehowa shiwoo lɛ baaba mli kɛtsɔ Isak, ni ji mɔ ni baatsɔ ewu lɛ nɔ​—ni tsɔɔ akɛ kɛtsɔ lɛ hu enɔ​—lɛ he okwɛ!​—1 Mose 22:15-18.

Rebeka jie heshibaa ni ekaaa ni nɔ bɛ kpo

Naagbee lɛ, gbi ni sane ni wɔwie he yɛ shishijee lɛ bashɛ. Be ni amɛshɛ Negeb, ni duŋ bɔi woo lɛ, Rebeka na nuu ko nyiɛ ŋa lɛ nɔ. Etamɔ mɔ ko ni miishwie eyiŋ. Ŋmalɛ lɛ hãa wɔleɔ akɛ, ‘Rebeka je yoma lɛ nɔ eyi shi oya,’​—ekolɛ emɛɛɛ po ni yoma lɛ akoto shi dã​—kɛkɛ ni ebi mɔ ni kɛ lɛ nyiɛ lɛ akɛ: ‘Mɛɛ nuu nyiɛ ŋa lɛŋ ekɛ wɔ abakpe nɛɛ?’ Be ni ená ele akɛ Isak ni lɛ, ekɛ ehiɛhaanɔ lɛ ha ehiɛ. (1 Mose 24:62-65) Mɛni hewɔ? Eka shi faŋŋ akɛ no tsɔɔ bulɛ ni eyɔɔ kɛhã mɔ ni baatsɔ ewu lɛ. Ekolɛ mɛi komɛi baasusu akɛ blema ni mɛi baa amɛhe shi nakai. Shi hii kɛ yei fɛɛ baanyɛ akase Rebeka heshibaa lɛ, ejaakɛ nakai su lɛ he miihia wɔ fɛɛ.

Isak, ni no mli lɛ eye aaafee afii 40 lɛ, miiye enyɛ Sara ní gbo aaafee afii etɛ lɛ gbele lɛ he awerɛho lolo. Belɛ wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ, Isak ji nuu ni sumɔɔ gbɔmɔ. Mɛɛ jɔɔmɔ po eji nɛkɛ akɛ akɛ yoo ni tsuɔ nii waa, ni le gbɔfeemɔ, ni baa ehe shi lɛ baahã nuu ni tamɔ nɛkɛ! Te nibii tee lɛ tɛŋŋ kɛhã amɛyi enyɔ lɛ? Biblia lɛ fo lɛ kuku akɛ: “[Isak] sumɔ lɛ.”​—1 Mose 24:67; 26:8.

Eyɛ mli akɛ sane nɛɛ ba aaafee afii 3,900 moŋ nɛ, shi ewaaa akɛ wɔ hu wɔbaasumɔ Rebeka sane. Kɛ́ wɔsusu ekãa ni eyɔɔ, bɔ ni etsuɔ nii waa, bɔ ni efeɔ gbɔ, kɛ bɔ ni ebaa ehe shi lɛ he lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe waa! Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ​—gbekebii kɛ onukpai, hii kɛ yei, gbalashihilɛ mli bii kɛ oshijafoi fɛɛ​—abɔ mɔdɛŋ akase ehemɔkɛyeli lɛ!

^ kk. 10 No mli lɛ je miihe ana momo. Nɔ ko bɛ amaniɛbɔɔ lɛ mli ni tsɔɔ akɛ nitsumɔ lɛ hã Rebeka ye ŋmɛlɛtswai abɔ yɛ nubu lɛ he. Nɔ ko hu etsɔɔɔ akɛ be ni egbeɔ naa lɛ eweku lɛ ewɔ, loo akɛ, mɔ ko ba ebakwɛ akɛ mɛni hewɔ ni etsɛ waa nakai lɛ.

^ kk. 15 Atsĩii Eliezer gbɛ́i ta yɛ biɛ, shi eeenyɛ efee akɛ lɛ ji tsulɔ ni awieɔ ehe lɛ. Be ko lɛ, kulɛ Abraham to akɛ kɛ́ eba lɛ akɛ efɔɔɔ lɛ, ekɛ egboshinii fɛɛ baahã Eliezer, no hewɔ lɛ eyɛ faŋŋ akɛ lɛ ji Abraham tsuji lɛ fɛɛ anukpa kɛ mɔ ni emuɔ efɔ̃ɔ enɔ waa. Ni nakai ji bɔ ni awie tsulɔ ni yɔɔ amaniɛbɔɔ nɛɛ mli lɛ he.​—1 Mose 15:2; 24:2-4.