Tɛla kɔ ndwokɔ mɔɔ ɩwɔ zʋ

Tɛla kɔ Ndwokɔ mɔɔ bɛhyɩhyɛ

BalanceFormcreative/iStock via Getty Images Plus

Kɛ Ɛkɛyɛ Na Wʋali Ankʋnamɩyɛlɛ Zʋ a?—Mɔɔ Bayɩbʋlʋ Yɩ Kã

Kɛ Ɛkɛyɛ Na Wʋali Ankʋnamɩyɛlɛ Zʋ a?—Mɔɔ Bayɩbʋlʋ Yɩ Kã

 Mmenii sʋ̃maa tɩ nɣanlɩ kɛɛ bɛyɛ ankʋnamɩ na ɩyɛ po a, benyia adwɩnɩ kɛɛ bɔlɔ́kʋla bɛkɛva abiyela ɔhɔnwʋ. Alɔkɩtamaa be kile kɛɛ sɛ ɛta bʋwa mmenii mvʋlɔ a, ɩáma ɛtɩ nɣanlɩ kɛɛ ɛyɛ ankʋnamɩ.

  •   “Sɛ yɛtɩ nɣanlɩ kɛɛ yɛyɛ ankʋnamɩ anzɛnyɩɩ yɛábɛ kɛɛ yebike mmenii mvʋlɔ, na sɛ yɛbʋwa bɛzabɛ mɔɔ behyinyia mmʋwalɩyɛ nɩ a, ɩma ɔzɔ nɣanlɩdɩlɛ nɩ zʋ tɩ.”—U.S. National Institutes of Health.

 Bayɩbʋlʋ yɩ ma yɛnwʋ mɔɔ yɛkɔhʋla yɛkɛyɛ yɛkɔwʋwa mmenii mvʋlɔ nɩ be. Sɛ yɛfa mɔɔ ɩkã nɩ yɛyɛ egyima a, ɩkɔwʋwa yɛ ma yekeli ankʋnamɩyɛlɛ zʋ.

Kila mɔɔ ɔkɔhʋla kɛyɛ nɩ be

 Da kunlumiba ali. Pɩbɛ ahʋanɩ azʋlɔtʋ mɔɔ okoluwa zʋlɔ ɛ nɩɩ mmenii mvʋlɔ kɔwɔ. Sa bɔkʋla beyiyia numɔ wɔ dɩka be anzɛnyɩɩ ɔkɔ bɛ awudo po. Nyia ɛpɛ kɛɛ ɛ nɩɩ mmenii mvʋlɔ kɛhyɛ mɔɔ ɛlɛ nɩ. Ɔzɔ mɔɔ ɛkɛyɛ nɩ kɛma bɛ anyɩ keleli wʋ nwʋ na ɩkɔhʋla ɩkɛma bɛkɛyɛ ɔhɔnwʋmmɔ po.

  •   Mɔɔ Bayɩbʋlʋ yɩ kã: “Bɛmá, na bɛama mʋnlʋmmɔ.”—Luuku 6:38.

 Yɛ debe bʋwa mmenii mvʋlɔ. Bɛzabɛ mɔɔ beyiyiaa ndwokɔzɩzɩbɛ nɩ, pɩbɛ ahʋanɩ mɔɔ ɔkɔhʋla kɔwʋwa bɛ. Eyi kile kɛɛ ɔzʋ̃ wʋ ahʋnlɩnɩ munwala nu kediye bɛ mmɩlɩ mɔ bɛtɩndɛɛ nɩ anzɛnyɩɩ ɛkɛyɛ nninyeni pɔkyɩɩ be kɔwʋwa bɛ ma bɛ ɔhawʋ zʋ kɛdɩ.

  •   Mɔɔ Bayɩbʋlʋ yɩ kã: “Ɔhɔnwʋ wɔ kɛnɩ kɛɛ ɩkɔwʋwa wɔ bʋwabɩlɛ bela nu.”—Ɛɣɛlɛwulɛ 17:17, Contemporary English Version.

 Sɛ ɛpɛ kɛɛ ɔnwʋ ndwokɔ sʋ̃maa mɔɔ ɩfalɩ kezimɔ ɛ nɩɩ mmenii mvʋlɔ bɔ ɔhɔnwʋvalɛ nu kɛyɛ sɩ nɩ nwʋ a, kɩnga odwokɔ mɔɔ ise “Sɛnea Yɛne Yɛn Abusuafo Ne Yɛn Nnamfo Ntam Bɛyɛ Kama.”