Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

MOALƐ MAA ABUSUA

Ka Nza Nwo Edwɛkɛ Kile Ɛ Mra

Ka Nza Nwo Edwɛkɛ Kile Ɛ Mra

 “Mekɛ mɔɔ limoa mɔɔ yɛ nee yɛ ra raalɛ ne zuzule nzanlonlɛ nwo la, ɛnee yeli ɛvolɛ nsia. Ɛnee ɔyɛ yɛ azibɛnwo kɛ ɔze nza nwo edwɛkɛ dɔɔnwo ɔtɛla kɛ mɔɔ yɛsuzu la.”​—Alexander.

 Mɔɔ ɔwɔ kɛ ɛnwu ye la

 Ɔhyia kɛ ɛka nza nwo edwɛkɛ ɛkile ngakula. Mmakendɛ ɛmaa ɛ ra ne nyia ɛvolɛ 13 kolaa. Khamit mɔɔ wɔ Russia la ka kɛ: “Me kunlu a anrɛɛ yɛhanle kɛzi bɛfa nza bɛdi gyima kpalɛ la anwo edwɛkɛ yɛhilele yɛ ra nrenyia ne wɔ ye ngakula nu. Mekanwu ɛhye la ɛnee yekpa nwo. Menwunle kɛ, me ra nrenyia ne no nza dahuu wɔ mekɛ mɔɔ ɛnee yenyia ɛvolɛ 13 la.”

 Duzu ati a ɔwɔ kɛ ɛmaa ɛhye kyia wɔ a?

  •   Bɛ gɔnwo mɔ sukuluma, gualilɛ nwo nolobɔlɛ yɛɛ TV zo gyimalilɛ bahola amaa ɛ ra anyia adwenle ngakyile wɔ nza nwo.

  •   U.S. Centers for Disease Control and Prevention ne kile a, wɔ United States amuala, nza dodo mɔɔ ngakula no la le ɛya ko ngyɛnu 11.

 Ɛhye ati a dɔketama tu awovolɛ folɛ kɛ, bɛmaa bɛ mra ɛnwu esiane mɔɔ wɔ nza nwo la wɔ bɛ ngakula nu la. Kɛ ɔkɛyɛ na wɔayɛ ɛhye ɛ?

 Mɔɔ ɛbahola wɔayɛ

 Siezie ɛ nwo maa ɛ ra ne kpuya ngakyile ne mɔ. Ngakula mɔɔ bɛtɛnyinli la kulo kpuya ɛbizalɛ, na ngakula mɔɔ anye ɛvi ekyi la ɛdeɛ, ɔbo zo. Yemɔti, ɔwɔ kɛ ɛsiezie ɛ nwo kpalɛ amaa wɔahola wɔabua bɛ kpuya ne mɔ. Kɛ neazo la:

  •   Saa ɛ ra kulo kɛ ɔnwu kɛzi nza mɔɔ anu yɛ se la fɛlɛko de a, ɛbahola wɔaha kɛ, ɔnyinyia ekyi, na beer ɛdeɛ ɔyɛ ɛnwonle.

  •   Saa ɛ ra kulo kɛ ɔsɔ bie ɔnea a, ɛbahola wɔaha kɛ, nza mɔɔ anu yɛ se la ɛnle kpalɛ ɛmmaa ngakula. Maa bɛnwu ngyegyelɛ mɔɔ wɔ nu la: Nza maa awie yɛ dii, noko saa awie no ye dɔɔnwo a, ɔmaa ɔ nye zo kyi ye, ɔyɛ ngoaseade yɛɛ ɔka edwɛkɛ mɔɔ nzinlii ɔbanlu ɔ nwo wɔ nwo la.​—Mrɛlɛbulɛ 23:29-35.

 Nwu ninyɛne bie mɔ. Baebolo ne ka kɛ: “Badwemafo fa adwenle yɛ ye debie biala.” (Mrɛlɛbulɛ 13:16) Sukoa kɛzi bɛfa nza bɛdi gyima kpalɛ yɛɛ ɛvolɛ mɔɔ wɔ maanle ne anu mɛla maa adenle kɛ awie di a ɔbahola yeanlo nza la anwo debie. Ɛhye baboa wɔ yeamaa wɔaboa ɛ ra ne.

 Ɛnee ye ɛzuzu edwɛkɛ ne anwo. Mark, selɛ bie mɔɔ wɔ Britain la ka kɛ, “nza ɛnlonlɛ nwo edwɛkɛ bahola ahye ngakula adwenle kpalɛ, membizale me ra nrenyia ne mɔɔ ɛnyia ɛvolɛ mɔtwɛ la kɛ, ɔnea a ɔle kpalɛ anzɛɛ ɛtane kɛ ɔbanlo nza mɔɔ anu yɛ se ɔ. Membizale ye wɔ agɔnwolɛvalɛ adenle zo na ɛhye boale ye maanle ɔhanle mɔɔ wɔ ye ahonle nu la.”

 Saa ɛta ɛka nza mɔɔ anu yɛ se la anwo edwɛkɛ ɛkile ɛ ra a, ɔbaboa ye kpalɛ. Nea ɛ ra ne ɛvolɛ na ɛ nee ye ɛzuzu ɛbɛlabɔlɛ nu edwɛkɛ le kɛ kale ɛhanlɛ nwo mɛla mɔɔ ɔwɔ kɛ bɛdi zo nee nla nwo edwɛkɛ noko anwo.

 Yɛ neazo. Ngakula le kɛ emiane​—bɛsukoa ninyɛne mɔɔ bɛnwu ye la​—na neɛleanu kile kɛ, awovolɛ kola nyia bɛ mra nwo zo tumi tɛla awie biala. Ɛhye kile kɛ, saa ɛfa nza mɔɔ anu yɛ se la a ɛdi wɔ adwenleadwenle nwo gyima a, ngakula ne mɔ noko bayɛ bie. Yemɔti yɛ neazo kpalɛ. Nea kɛ ɛbava nza wɔali gyima kpalɛ.

Ɛ mra bazukoa kɛzi ɛfa nza ɛdi gyima la