Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Bõe la b maan a Zeova Kaset rãmbã, Nazi-rãmbã sẽn wa n kʋʋd Zʋɩf-rãmbã sasa wã?

Bõe la b maan a Zeova Kaset rãmbã, Nazi-rãmbã sẽn wa n kʋʋd Zʋɩf-rãmbã sasa wã?

 Alemayn tẽngã n paas tẽns nins Nazi-rãmbã sẽn da so wã pʋsẽ, a Zeova Kaset rãmb ra taa bãmb tus pis-tã la a nu. B sʋkã, neb tusr la kobs-nu n ki, Nazi-rãmbã sẽn wa n kʋʋd Zʋɩf-rãmbã sasa wã. D pa mi b fãa kũumã sẽn yɩ to-to wã ye. Bãngdbã sẽn ket n maand vaeesgã, tõe tɩ d wa bãng sẽn ki-bã sõor takɩ, la yɛl a taab b kũumã wɛɛngẽ.

 Bõe n kʋ-ba?

  • Gɩyotin Nazi-rãmbã sẽn da tar n fiuusd nebã zutu

      B kʋʋ kẽere: Alemayn tẽngã n paas tẽns nins Nazi-rãmbã sẽn da so wã pʋsẽ, yaa na maan a Zeova Kaset rãmb kobs-naas la b kʋ-yã. B fãa la bal yɩɩ b sẽn kao b bʋʋd n yeel tɩ b segda ne kũum, n fiuus b zutã. B tãoo kẽer ne bʋg-raoog wall b luul-ba, n pa kaoo b bʋʋd meng ye.

  •   Sãnda kii bãensã roog toolem yĩnga: A Zeova Kaset rãmb tusr la zak n ki Nazi-rãmbã kã de kõnsãntrasiyõ-rãmbã pʋsẽ la b bãensã rotẽ. Yaa tʋʋmã n loog-b tɩ b ki, wall b kii nams-toaag yĩnga, kom, waoodo, bãag wall b sẽn pa paam tɩbsg yĩnga. Dũni gill zabrã yiib-n-soabã sẽn wa n sa wã, b yiisa a Zeova Kaset rãmbã. La bãensã roogẽ nams-toaagã yĩnga, b yiibã poor bilf bala, kẽer kiime.

  •   Kẽer kii bũmb a taab yĩnga: A Zeova Kaset rãmb la b kẽes rot pʋsẽ n pak gaaz tɩ b ki. B rɩka kẽer n kõo logtoɛɛmb sẽn na yɩl tɩ b mak tɩt b sẽn nan maan n na ges sã n yaa sõma, tɩ b ki. B vʋdga a Zeova Kaset rãmb sãnda me n kʋ.

 Bõe yĩng tɩ b nams-ba?

 B namsa a Zeova Kaset rãmbã, b sẽn tũud bũmb ning sẽn be Biiblã pʋgẽ wã yĩnga. Nazi-rãmbã sã n da rat t’a Zeova Kaset rãmbã maan bũmb sẽn kɩɩsd Biiblã sẽn yetã, b zãgsda fasɩ. B yãka yam n sak Wẽnnaam, bala “Wẽnnaam la naab ning tõnd sẽn segd n sakã, pa ninsaalbã ye.” (Tʋʋma 5:29) D ges bũmb a yiib wɛɛngẽ b sẽn yãk yam n maan woto.

  1.   B pa kẽes b toog politik yɛlẽ ye. Rũndã-rũndã, a Zeova Kaset rãmbã pa kẽed politik yɛlẽ ye. Sẽn da vɩ-b Nazi-rãmbã wakatẽ wã me ra maanda woto. (Zã 18:36) Rẽ n so tɩ b zãgs

  2.   B kell tʋma b tũudmã tʋʋma. Baa b sẽn da gɩdg a Zeova Kaset rãmbã tũudmã

 A Robert Gerwarth sẽn yaa porfesɛɛrã yeelame tɩ “neb sul nins b sẽn nams Nazi-rãmbã naam sasa wã sʋka, yaa a Zeova Kaset rãmbã bal la b nams b tũudmã yĩng bala.” a A Zeova Kaset rãmbã sẽn gãd b tẽebã kãn-kãe wã kɩtame tɩ neb a taab b sẽn da yõg n kẽes kã de kõnsãntrasiyõ-rãmb pʋsẽ wã ra nand-ba. Otris rao a ye sẽn da be kã de kõnsãntrasiyõ pʋg yeelame: “B pa kẽngd zabr ye. B saka b na kʋ bãmb lakae, pa bãmb na kʋ ned ye.”

 Yɛ la b ki-yã?

  •   Kã de kõnsãntrasiyõ-rãmb pʋsẽ: A Zeova Kaset rãmbã wʋsg kii kã de kõnsãntrasiyõ-rãmb pʋsẽ. Ad kã de kõnsãntrasiyõ-rãmb kẽer yʋya: Auschwitz, Buchenwald, Dachau, Flossenbürg, Mauthausen, Neuengamme, Niederhagen, Ravensbrück, la Sachsenhausen. Sachsenhausen kã de kõnsãntrasiyõ wã pʋgẽ wã yen-ye, na maan a Zeova Kaset rãmb kobs-yi n ki tɩ b mi rẽ vẽenega.

  •   Bãens rot pʋsẽ: B namsa a Zeova Kaset rãmb kẽer bãens rotẽ, hal tɩ b maan yõore. Sãnda la b nams b sẽn wa n sogsd-b sogsgã hal tɩ b pogle, tɩ rẽ yɩ sabab tɩ b wa ki.

  •   Zĩis b sẽn da yãk n kʋʋd neb pʋsẽ: Sẽn yɩɩd fãa, yɩɩ Berlin-Plötzensee bãensã roogẽ, Brandenburg la Halle-sur-Saale bãensã rotẽ la b kʋ a Zeova Kaset rãmba. Zĩ-kãens sẽn yãk b toogo, sɛbã pʋsẽ b sõdga na maan zĩis 70 a taab pʋsẽ b sẽn kʋ a Zeova Kaset rãmba.

 B sẽn kʋ b rãmbã kẽere

  •  Yʋʋrã: A Helene Gotthold

     Kʋʋbã zĩiga: Berlin-Plötzensee

     A Helene ra kẽe kãadem n tar kamb a yiibu. B yõk-a-la naoor wʋsgo. Yʋʋmd 1937 wã, daar a ye b nams-a-la wʋsg b sẽn wa n sogsd-a sogsgã hal t’a pʋgã sãame. Yʋʋmd 1944 yʋʋm-sar kiuug rasem a 8 wã, b fiuuga a zugã Berlin-Plötzensee bãensã roogẽ, ne bũmb b sẽn boond tɩ gɩyotin.

  •  Yʋʋrã: A Gerhard Liebold

     Kʋʋbã zĩiga: Brandenburg

     Yʋʋmd 1943 sig-noy kiuug rasem a 6, b fiuuga a Gerhard zugã. A ra tara yʋʋm pisi. Yʋʋm a yiib sẽn deng rẽ, b fiuuga a ba wã me zug bãens ro-kãng pʋgẽ. Nand tɩ b kʋ a Gerhard, a gʋlsa lɛtr n tool a zakã rãmba, la a sẽn da na n kẽ kãadem ne pʋg-sad ningã, n yeele: “Zu-soabã sã n da pa kõ maam pãnga, m da pa na n tõog n yals kãn-kãe ye.”

  •  Yʋʋrã: A Rudolf Auschner

     Kʋʋbã zĩiga: Halle-sur-Saale

     B sẽn wa n na n fiuug a Rudolf zugã t’a tara yʋʋm 17. Yɩɩ yʋʋmd 1944, bõn-bɩʋʋng kiuug rasem 22 wã. Nand tɩ b kʋ-a wã, a toola a ma wã lɛtr n yeel-a yaa: “Saam-biis wʋsg tõoga toog yel-kãngã taoore. Ma-me na n tõogame.”

a Hitler’s Hangman: The Life of Heydrich, seb-neng 105.