Wolo ɖenɖe tɔm wɛɛ yɔ

Wolo tɔm ñʋŋ ɖeɖe

Masɔrɛɛtɩwaa ñaɣ pana nɛ paɖaɣnɩ maʋ Ɛsɔtɔm takayɩsɩ camɩyɛ

TAKAYAƔ HUYUU YƆƆ TƆM | BIBL​—KƖWABƖ KALA SAKƖYƐ

Bibl wabɩ mba pañɩnaɣ se pɛlɛɣzɩ kɩ-tɔm yɔ

Bibl wabɩ mba pañɩnaɣ se pɛlɛɣzɩ kɩ-tɔm yɔ

KAÐƐ: Mba pataasɔɔlɩ se Bibl ɛtɔyɩ yɔ, nɛ mbʋ pɩpɩzaɣ se pɩwɛɛkɩ kɩ-takayɩsɩ yɔ, pɩ-tɩŋa pɩ-taa nabʋyʋ tɩpɩzɩ nɛ pɩcamɩ-kʋ. Ɛlɛ mba paɖaɣnɩ Bibl maʋ se kɩtɔyɩ yɔ, pa-taa nabɛyɛ ñaɣ pana se pɛlɛɣzɩ kɩ-tɔm. Ðoŋ ɖoŋ lɛ, pañaɣ pana se pɛlɛɣzɩ Bibl tɔm nɛ kɩla nɔɔ kʋɖʋmaɣ nɛ pɛ-Ɛsɔ sɛtʋ ɛgbɛyɛ wɩlɩtʋ nɛ peyele ndʋ Bibl maɣmaɣ wɩlɩɣ yɔ. Ðɩyɔɔdɩ kɩɖaŋ nɩɩyɩ tɔm.

  • Ɛsɔ sɛtʋ lone: Kpaɣnɩ pɩnzɩ ɛzɩ 300 P.P.Y. nɛ puwolo pɩnzɩ 100 P.P.Y. mbʋ yɔ lɛ, Samaarɩɩ ñɩma mba paɖaɣnɩ maʋ Moyizi takayɩsɩ kagbanzɩ nzɩ payaɣ se Pentateuque yɔ, pama Egipiti Lɩʋ 20:17 nɛ pɩtɛ lɛ, posuyi se: “Aargaareezem taa. Nɛ peeɖe ŋkaɣ maʋ Altaaru.” Samaarɩɩ ñɩma labɩ mbʋ se pɩwɩlɩ se pamaʋ pɛ-Ɛsɔ sɛtʋ lone “Aargaareezem” yaa “Gerizim Pʋʋ” yɔɔ yɔ, pɩlabɩ nɔɔ kʋɖʋmaɣ nɛ Ɛsɔtɔm.

  • Trinita wɩlɩtʋ: Pama Bibl nɛ pɩsaɣ pazɩ se pɩla pɩnzɩ 300 lɛ, mba petisiɣ Trinita wɩlɩtʋ yɔɔ yɔ, pa-taa nɔɔyʋ suyi 1 Yohanɛɛsɩ 5:7 tɔm yɔɔ se: “Ɛsɔdaa lɛ, Caa, Tɔm nɛ Fezuu Kiɖeɖeu: nɛ pa-naadozo pɛkɛ kʋɖʋm.” Tɔm ndʋ tɩtaawɛɛ kajalaɣ Bibl takayɩsɩ taa. Bibl taa tazɩyʋ weyi payaɣ se Bruce Metzger yɔ, ɛyɔɔdaa se: “Kpaɣnɩ pɩnzɩ ɛzɩ taŋga waa nɛ ŋkɔŋ lɛ, Bibl takayɩsɩ kɩbɩnzɩ nzɩ pama-sɩ Latin kʋnʋŋ kɩbɩnʋʋ taa, nɛ Vulgate taa yɔ sɩ-taa, papaɣzɩ naʋ tɔm ndʋ ɖoŋ ɖoŋ.”

  • Ɛsɔ hɩɖɛ: Sɔɔndʋ ndʋ Yuda mba kaawɛnɩ Ɛsɔ hɩɖɛ yɔɔ yɔ tɩ-yɔɔ lɛ, Bibl tɔm ɖɛzɩyaa nabɛyɛ kpaɣ lɩmaɣza se palɩzɩɣ Ɛsɔ hɩɖɛ, Ɛsɔtɔm takayaɣ taa. Peeɖe pɛlɛɣzɩ hɩɖɛ nɖɩ nɛ hɩla kɩsɛsɛna ɛzɩ “Ɛsɔ” yaa “Kɩbaɣlʋ” mbʋ yɔ. Ɛlɛ hɩla ana, Bibl taa lɛ, pɩtɩkɛ wondu kpeekpe Lɩzɩyʋ ɖeke payaɣ-yɛ; halɩ ɛyaa, mbʋ palakɩnɩ tʋmɩyɛ cɛtɩm Ɛsɔ sɛtʋ taa yɔ, nɛ pɩkpɛndɩnɩ Sataŋ maɣmaɣ, payaɣ-wɛ nɛ hɩla kɩsɛsɛna ana.—Yohanɛɛsɩ 10:34, 35; 1 Kɔrɛntɩ 8:5, 6; 2 Kɔrɛntɩ 4:4. *

ƐZƖMA BIBL LƖ KAÐƐ NÐƖ ÐƖ-TAA YƆ: Kajalaɣ lɛ, paa mba paɖaɣnɩ Bibl maʋ yɔ, pa-taa nabɛyɛ ɩtaamaɣ pɔ-tɔm camɩyɛ yaa paalɛɣzaɣ-tʋ faɖaɖa yɔ, pa-taa sakɩyɛ kaaɖaɣnɩ maʋ Bibl takayɩsɩ camɩyɛ nɛ patɩlɛɣzɩ sɩ-taa tɔm. Ebree Masɩ takayɩsɩ kɩbɩnzɩ nzɩ Masɔrɛɛtɩwaa ɖaɣnɩ maʋ kpaɣnɩ pɩnaɣ taŋga nɛ ŋwolo pɩnzɩ taŋga nɛ nasidozo waa taa yɔ, payaɣ se Masɔrɛɛtɩwaa masɩ. Alɩwaatʋ ndʋ paaɖaɣnaɣ maʋ kajalaɣ Bibl takayɩsɩ yɔ, paakalɩ sɩ-taa tɔm pee se pitaacoɖi-wɛ nɛ pamaa naɖɩyɛ yɔɔ. Ye pɩlakɩ-wɛ ɛzɩ hɔɔlʋʋ nakʋyʋ tɩla nɔɔ kʋɖʋmaɣ camɩyɛ nɛ kiɖe tɛɛ masɩ yɔ, palakɩ yʋsaɣ hɔɔlʋʋ ŋgʋ kɩ-cɔlɔ. Masɔrɛɛtɩwaa taasɔɔlɩ kaaʋ se Bibl tɔm ɛlɛɣzɩ. Wɩlɩyʋ sɔsɔɔ Moshe Goshen-Gottstein mawa se: Masɔrɛɛtɩwaa lɩmaɣza taa lɛ, “ye nɔɔyʋ ɛɖʋwa faɖaɖa nɛ ɛlɛɣzɩ Bibl taa tɔm natʋyʋ yɔ, pɩkɛɣnɩ kɩdɛkɛdɩm mbʋ pɩ-wayɩ fɛyɩ yɔ.”

Nabʋlɛ lɛ, Bibl takayɩsɩ kɩbɩnzɩ nzɩ pɔñɔɔzɩ-sɩ nɛ pasɩɩ yɔ, sɩsɩɣnɩ Bibl taa tazɩyaa se patɩlɩ hɔɔlɩŋ weyi ɩtɩtʋʋzɩ yɔ. Ðɩkpaɣ kɩɖaʋ kʋnɛ: Ɛsɔ sɛtʋ ñʋndɩnaa wɩlɩ pɩnzɩ mɩnɩŋ sakɩyɛ se Ɛsɔtɔm takayɩsɩ nzɩ pɛwɛnɩ-sɩ Latin taa yɔ, si-ɖeke sɩ-taa tɔm tʋʋzɩnɩ ɖeyi ɖeyi nɛ pɩkpaɖɩ. Ɛlɛ takayɩsɩ nzɩ sɩ-taa posuyi 1 Yohanɛɛsɩ 5:7 taa, tɔm ndʋ ɖɩɩtɛm tɩ-tɔm yɔɔdʋʋ yɔ. Halɩ posuyi tɔm ndʋ ɖɔɖɔ mayaɣ ŋga ka-taa, Bible du roi Jacques taa. Ɛlɛ pɔkɔm nɛ palɩɩ Bibl takayɩsɩ kɩbɩnzɩ yɔɔ lɛ, ɛbɛ panawa? Bruce Metzger mawa se: “Tɔm ndʋ [1 Yohanɛɛsɩ 5:7], tɩfɛyɩ Bibl takayɩsɩ kɩbɩnzɩ lɛɛsɩ taa (ɛzɩ Syriaque, Copte, Armenii, Etiyoopii, Araabii nɛ Slave kʋnʋmɩŋ taa). Bibl takayɩsɩ kɩbɩnzɩ nzɩ sɩwɛ Latin taa yɔ, sɩ-taa ɖeke tɩwɛɛ.” Mbʋ yebina nɛ pɔkɔm nɛ paɖaɣnɩ ñɔɔzʋʋ Bible du roi Jacques lɛ, patɩtasɩ hɔɔlɩŋ ɛnɩ ɖʋʋ kɩ-taa.

Chester Beatty P46, Bibl takayaɣ ŋga pama papyrus waa yɔɔ yɔ, pɩnzɩ 200 waa taa

Bibl takayɩsɩ kɩbɩnzɩ wɩlɩɣ se Bibl tɔm tɩlɛɣzɩ yaa we? Pɩnaɣ 1947 taa, palɩ Teŋgu Kɩsɩbʋʋ taa takayɩsɩ yɔɔ lɛ, pɩsɩnɩ Bibl taa tazɩyaa se pakpaɣ Bibl masɩ nzɩ Masɔrɛɛtɩwaa mawa yɔ, nɛ pamaɣzɩnɩ Bibl takayɩsɩ kɩbɩnzɩ nzɩ paatɛm-sɩ maʋ pɩcɛzɩ pɩnzɩ kudoku pʋcɔ nɛ pɩtakɩ Masɔrɛɛtɩwaa mba pa-alɩwaatʋ yɔ. Teŋgu Kɩsɩbʋʋ taa takayɩsɩ yɔɔ tɔm mayʋ nɔɔyʋ tɔm se paa takayɩsɩ nzɩ sɩ-taa kʋɖʋmaɣ ɖeke ŋkpaɣaɣ yɔ, kawɩlɩɣ kpayɩ kpayɩ se pɩtɩŋnɩ Yuda ñɩma mba paɖaɣnɩ Bibl takayɩsɩ maʋ camɩyɛ yɔ, pɔ-yɔɔ lɛ, Bibl taa tɔm tɩlɛɣzɩ, alɩwaatʋ ndʋ tɩcɛzɩ pɩnzɩ kudoku yɔ, tɩ-taa.

Takayɩsɩ ɖɩzɩyɛ nɖɩ ɖɩwɛ Dublin, Irɩlandɩ ɛjaɖɛ taa nɛ payaɣ-ɖɩ se Chester Beatty yɔ, ɖɩwɩlɩɣ Grɛɛkɩ Masɩ nzɩ paama papyrus waa yɔɔ yɔ, sɩ-taa sakɩyɛ, halɩ pɩkpɛndɩnɩ nzɩ pama-sɩ kpaɣnɩ pɩnaɣ mɩnʋʋ wayɩ yɔ. Pʋ-tɔbʋʋ lɛ se pɛtɛm Bibl maʋ nɛ pɩtɩlabɩtɩ pɩnzɩ mɩnʋʋ lɛ. Takayaɣ nakɛyɛ ñɔyɔɔdaa ɖɔɖɔ se: “Pɩtasɩna se papyrus waa yeba nɛ ɖɩtɩlɩ masɩ hɔɔlɩŋ sakɩyɛ yɔɔ tɔm lɛ, pawɩlɩɣ ɖɔɖɔ se kpaɣnɩ ɖooo alɩwaatʋ ndʋ pacalɩ Bibl maʋ nɛ pɩkɔɔ pɩtalɩ sɔnɔ yɔ, Bibl tɔm tɩlɛɣzɩ.”

“Papɩzɩɣ nɛ pɔyɔɔdɩnɩ laŋɩyɛ kpayɩ se caanaʋ taa takayɩsɩ taa payɩ lɛ, masɩ nzɩ si-ɖeke sɩtalɩnɩ-ɖʋ nɛ sɩ-taa tɔm tɩlɛɣzɩ”

MBƲ PƖLƖ PƖ-TAA YƆ: Bibl takayɩsɩ nzɩ paɖaɣnɩ maʋ yɔ sɩɖɔwa nɛ sɩ-tɔm leɖaa ɖɔɖɔ, ɛlɛ pitiyele se Bibl tɔm ɛlɛɣzɩ, ɛlɛ pɩñɔɔzɩ-tʋ kɩñɔɔzʋ. Lɔŋsɩnɖʋ Frederic Kenyon yɔɔdɩ Grɛɛkɩ Masɩ yɔɔ se: “Takayaɣ kɩbɩnaɣ nakɛyɛ fɛyɩ ɛzɩ masɩ nzɩ yɔ, nɛ kɛwɛɛnɩ aseɣɖe tɔm sakɩyɛ nɛ tɩwɩlɩɣ se kɔ-tɔm tɩlɛɣzɩ. Nɛ Bibl tɔm yɔɔ lɔŋsɩnɖʋ weyi ɛwɛ toovenim yɔ, etisiɣ se Bibl takayɩsɩ nzɩ ɖɩwɛnɩ-sɩ sɔnɔ yɔ, sɩ-taa tɔm tɩlɛɣzɩ.” Bibl taa tazɩyʋ weyi payaɣ se William Henry Green yɔ, ɛlɛ ñɔyɔɔdɩ Ebree Masɩ yɔɔ se: “Papɩzɩɣ nɛ pɔyɔɔdɩnɩ laŋɩyɛ kpayɩ se caanaʋ taa takayɩsɩ taa payɩ lɛ, masɩ nzɩ si-ɖeke sɩtalɩnɩ-ɖʋ nɛ sɩ-taa tɔm tɩlɛɣzɩ.”

^ tay. 6 Wolo appendices A4A5, New World Translation of the Holy Scriptures ŋgʋ kɩwɛ www.pr418.com yɔɔ yɔ, nɛ ŋtasɩ kpɛlɩkʋʋ ñʋʋ kʋnɛ kɩ-yɔɔ tɔm lɛɛtʋ.