Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

MÁSODIK FEJEZET

„Az igaz Istennel járt”

„Az igaz Istennel járt”

1–2. Min fáradozik Noé és a családja, és milyen nehézséggel néznek szembe?

NOÉ megpihen egy percre, megnyújtja a hátát és fáradt tagjait, majd leül egy széles fagerendára, és körbenéz. A levegőt a kátrány átható szaga és a szerszámok zaja tölti be. A fiai a bárka hatalmas faszerkezetének egy-egy pontján szorgoskodnak. Noé, a felesége, a fiai és a menyei évtizedekkel ezelőtt láttak neki a munkának. Szépen haladnak, de még bőven van mit tenniük.

2 Az emberek viszont bolondnak gondolják őket, gúnyolódnak rajtuk. Képtelenségnek, ostobaságnak tartják, hogy bekövetkezzen a katasztrófa, amelyről Noé szüntelen beszél, nem hiszik el, hogy a földet víz fogja elborítani. Fel nem foghatják, hogyan fecsérelheti el valaki a saját és a családja életét ilyen butaságra. Jehovának azonban egészen más a véleménye Noéról.

3. Mit jelent az, hogy Noé Istennel járt?

3 Isten Szava kijelenti, hogy „Noé az igaz Istennel járt”. (Olvassátok fel: 1Mózes 6:9.) Mit jelent ez? Nem azt, hogy Isten lejött a földre, vagy hogy Noé valamiképp felment az égbe. Azt jelenti, hogy Noé szorosan követte Jehova útmutatásait, és nagyon szerette őt, ezért Jehova a barátjának tartotta. Több ezer évvel később a Bibliában azt jegyezték fel Noéról, hogy „[a hite] által elítélte a világot” (Héb 11:7). Vajon hogyan? Mit tanulhatunk a példájából?

Becsületesen élt egy gonosz világban

4–5. Miért lett egyre züllöttebb a világ Noé idejében?

4 Noé idejében rohamosan romlott a világ állapota. Már a dédapjának, Énóknak a napjaiban is nagy volt a gonoszság. Énók, aki szintén igaz ember volt, és Istennel járt, megjövendölte, hogy Isten ítélete fogja sújtani a hitetlen embereket. Noé életében még nagyobb méreteket öltött a gonoszság. Jehova úgy ítélte meg, hogy az emberi társadalom teljesen lezüllött, a föld megtelt erőszakkal (1Móz 5:22; 6:11; Júd 14, 15). Mi okozta mindezt?

5 A szellembirodalomban szörnyű események bontakoztak ki. Annak idején Isten egyik szellemfia, azaz angyala fellázadt, megrágalmazta Istent, bűnre csábította Ádámot és Évát, így Sátánná, az Ördöggé lett. Noé napjaiban más angyalok is az oldalára álltak, elhagyták az Isten által kijelölt helyüket az égben, a földre jöttek, emberi testet öltöttek, és szép nőket vettek feleségül. Ezek a büszke, önző és lázadó angyalok nagyon rossz hatással voltak az emberekre (1Móz 6:1, 2; Júd 6, 7).

6. Milyen hatással voltak a nefilek az emberekre, és mit határozott el Jehova?

6 Ráadásul a testet öltött angyalok és a földi nők közötti természetellenes kapcsolatból szokatlanul nagy termetű és roppant erős „hibrid” utódok születtek. A Biblia nefileknek nevezi őket, ami szó szerint azt jelenti, hogy ’elbuktatók’, vagyis olyanok, akik mások elbukását okozzák. Durva és kegyetlen viselkedésük csak tovább rontotta a világ állapotát. Nem csoda, hogy Jehova ezt mondta: „rendkívül nagy az ember gonoszsága a földön, és . . . szíve gondolatának minden hajlama szüntelen csak rossz.” Ezért elhatározta, hogy 120 év múlva eltörli a gonosz emberi társadalmat. (Olvassátok fel: 1Mózes 6:3–5.)

7. Mitől kellett megvédenie a fiait Noénak és a feleségének?

7 Képzelhetjük, milyen nehéz lehetett abban a világban gyermeket nevelni! Noé is családapa volt, és a felesége szintén istenfélő asszony volt. Miután Noé elmúlt 500 éves, három fia született: Sém, Hám és Jáfet. * Sok ártalmas befolyástól kellett megóvniuk a gyermekeiket. A nefilek hatalmasak és híresek voltak, épp olyanok, akikre a kisfiúk általában csodálattal tekintenek. Noé és a felesége nem zárhatták el gyermekeiket a külvilágtól, így a fiaik biztosan hallottak a nefilek gaztetteiről. Azt viszont megtaníthatták nekik, hogy Jehova kedves Isten, és gyűlöli a gonoszságot. Segíteniük kellett nekik megérteni, hogy Jehovát nagyon bántja, hogy az emberek fellázadtak ellene és erőszakosak (1Móz 6:6).

Noénak és a feleségének sok ártalmas befolyástól kellett megóvnia a gyermekeit

8. Hogyan követhetik a szülők Noénak és feleségének a példáját?

8 A szülők biztosan át tudják érezni, milyen lehetett Noénak és a feleségének, hiszen a világot ma is erőszak és lázadás hatja át. A városokat szinte ellepik a lázadó fiatalokból álló bandák, és még a gyermekeknek szánt szórakozási lehetőségeket is az erőszak jellemzi. A bölcs szülők ezért minden erejükkel azon vannak, hogy ellensúlyozzák a világ ártalmas befolyását. Megismertetik a gyermekeikkel Jehovát, a béke Istenét, aki a jövőben megszünteti az erőszak minden formáját (Zsolt 11:5; 37:10, 11). Nem lehetetlen helyes értékeket nevelni a gyermekekbe, hiszen Noénak és a feleségének is sikerült. A fiaikból jó emberek lettek, és mind a hárman olyan feleséget választottak, akiknek szintén az igaz Isten, Jehova imádata volt a legfontosabb.

„Készíts magadnak bárkát”

9–10. a) Milyen feladattal bízta meg Jehova Noét? b) Mit mondott Jehova Noénak a bárkáról?

9 Egy nap Noé élete végérvényesen megváltozott. Jehova feltárta kedves szolgájának, hogy véget fog vetni az akkori világnak, és ezt az utasítást adta neki: „Készíts magadnak bárkát gyanta tartalmú fából” (1Móz 6:14).

10 A bárka nem hajó volt, ahogy azt sokan gondolják. Nem keskenyedett el az eleje és a hátulja, és nem volt gerince meg kormánya. Olyan volt, mint egy nagy láda. Jehova meghatározta a méreteit, megadott néhány részletet a szerkezetéről, és meghagyta, hogy kívül-belül be kell vonni kátránnyal. Azt is feltárta Noénak, miért kell megépítenie: „vízözönt hozok a földre . . . Minden elvész, ami a földön van.” Noéval azonban szövetséget, vagyis megállapodást kötött. Ezt mondta neki: „menj be a bárkába, te és a fiaid, a feleséged és fiaidnak a feleségei”. Noénak ezenkívül mindenfajta állatból be kellett vinnie néhányat a bárkába. Csak az élhette túl a közelgő özönvizet, aki a bárkában volt (1Móz 6:17–20).

Noé és a családja azon fáradozott, hogy teljesítse Isten parancsát

11–12. Milyen óriási munka várt Noéra, és hogyan állt hozzá a feladathoz?

11 Noéra roppant nagy feladat várt. A bárka méretei óriásiak voltak: 133 méter hosszúnak, 22 méter szélesnek és 13 méter magasnak kellett lennie. Nagyobb volt, mint egy futballpálya. Vajon Noé meghátrált, panaszkodott, vagy eltért az utasításoktól, hogy megkönnyítse a dolgát? A Biblia szerint „mindent úgy tett, ahogyan Isten parancsolta neki. Pontosan úgy cselekedett” (1Móz 6:22).

12 A munka évtizedekig, talán 40-50 évig is tartott. Kivágták és a helyszínre szállították a fákat, a rönkökből megfelelő méretű gerendákat készítettek, és egymáshoz illesztették őket. A bárkában három szintet és számos helyiséget alakítottak ki, az egyik oldalára pedig ajtót készítettek. A bárka teteje valószínűleg enyhén lejtett, hogy lefolyjon róla a víz, és a tető alatt körben nyilvánvalóan ablaknyílások voltak (1Móz 6:14–16).

13. a) Mi lehetett még a bárka építésénél is nehezebb? b) Hogyan fogadták az emberek a figyelmeztetést?

13 Az évek múlásával a bárka lassanként formát öltött. Noé biztosan hálás volt a családtagjainak, hogy támogatják. De a megbízatásuknak volt egy olyan része, amely még a bárkaépítésnél is nehezebb lehetett. A Bibliából megtudjuk, hogy Noé az igazságosság prédikálója volt. (Olvassátok fel: 2Péter 2:5.) Vagyis bátran, töretlenül figyelmeztette a gonosz, istentelen embereket a közelgő pusztulásra. Hogyan fogadták a szavait? Jézus Krisztus később azt mondta a Noé korában élt emberekről, hogy „semmit nem vettek észre”. Annyira lekötötték őket a mindennapi tevékenységek, az evés-ivás és a házasodás, hogy nem vették komolyan Noét (Máté 24:37–39). Sokan biztosan kigúnyolták őt és a családját, sőt olyanok is lehettek, akik megfenyegették, bántalmazták Noét, vagy megpróbálták leállítani az építkezést.

Bár egyértelmű volt, hogy Isten áldása van Noén, az emberek kigúnyolták és semmibe vették az üzenetét

14. Mit tanulhatnak a keresztények Noénak és a családjának a példájából?

14 Noé és a családja azonban nem keseredett el. Hűségesen kitartottak, noha a körülöttük élő emberek értelmetlennek, sőt ostobaságnak tartották a bárka építését. A keresztény családok sokat tanulhatnak Noénak és a családjának a hitéből. Gondoljunk csak arra, hogy a Biblia szerint a jelenlegi világrendszer utolsó napjaiban élünk (2Tim 3:1). Jézus azt mondta, hogy a mi időnket ugyanaz fogja jellemezni, mint Noé napjait. Ha az emberek közönyösen, gúnyolódva vagy ellenségesen fogadják az Isten királyságáról szóló üzenetet, jusson eszünkbe Noé példája. Nem mi vagyunk az elsők, akik ilyen nehézségekkel néznek szembe.

„Menj be . . . a bárkába”

15. Kiket veszített el Noé nem sokkal azelőtt, hogy 600 éves lett?

15 Évtizedek teltek el, és a bárka már majdnem elkészült. Noé már közel 600 éves volt, amikor elvesztette az édesapját, Lámeket. * Öt évvel később Lámek apja, azaz Noé nagyapja, Metusélah is meghalt 969 éves korában. A bibliai feljegyzések szerint ő élt a leghosszabb ideig a földön (1Móz 5:27). Metusélah és Lámek is kortársa volt az első embernek, Ádámnak.

16–17. a) Milyen utasítást kap Noé 600 éves korában? b) Milyen felejthetetlen élménynek lehet a tanúja Noé és a családja?

16 Noé 600 éves korában újabb utasítást kap Jehova Istentől: „Menj be te és egész háznéped a bárkába”. Isten azt is meghagyja neki, hogy mindenféle állatból vigyen magával valamennyit a bárkába: a tisztákból, melyek alkalmasak áldozati célra, hetet, a többiből pedig kettőt (1Móz 7:1–3).

17 Noé és a családja felejthetetlen élménynek lehet a tanúja. Ameddig a szem ellát, mindenfelől a legkülönfélébb állatok özönlenek a bárka felé. Kicsik és nagyok, vadak és szelídek, repdesők és csúszó-mászók, lomhán és fürgén járók. De Noénak nem kell terelnie, nógatnia vagy noszogatnia őket. A beszámoló szerint az állatok egyszerűen „bementek Noéhoz a bárkába” (1Móz 7:9).

18–19. a) Mivel érvelhetünk azoknak, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy az állatok bementek a bárkába? b) Miért rejlik bölcsesség abban, ahogyan Jehova megmentette az állatokat?

18 Némelyek kétlik, hogy ez megtörtént. Azt sem tudják elképzelni, hogyan fért meg békésen egymás mellett az a rengeteg állat. Ám érdemes elgondolkodni a következőkön: Vajon a világegyetem Teremtőjének nincs elég hatalma ahhoz, hogy irányítsa az általa teremtett állatokat, és szelíddé, engedelmessé tegye őket, ha kell? Ne feledjük, hogy Jehova Isten választotta ketté a Vörös-tengert, és ő állította meg a napot is. Akkor miért ne lett volna képes véghezvinni mindazt, amiről Noé történetében olvasunk?

19 Isten természetesen máshogyan is megmenthette volna az állatokat. Ám bölcsen olyan megoldást választott, mely eszünkbe juttatja, hogy eredetileg azzal bízta meg az embert, hogy viselje gondját minden élőlénynek a földön (1Móz 1:28). Sok szülő ezért Noé történetének a segítségével tanítja meg gyermekeinek, hogy Jehova az emberek és az állatok életét is értékesnek tartja.

20. Valószínűleg mivel foglalatoskodik Noé és a családja az özönvizet megelőző héten?

20 Jehova elmondja Noénak, hogy az özönvíz egy hét múlva kezdetét veszi. Az elkövetkező napokban kétségkívül sok tennivaló vár a családra. Szép rendben el kell helyezniük a bárkában az állatokat meg az élelmet az állatok és a maguk számára, ezenkívül a saját dolgaikat is be kell vinniük. Noé felesége és a menyei biztosan mindent megtesznek, hogy kialakítsanak egy lakályos részt a bárkában.

21–22. a) Miért ne lepődjünk meg Noé kortársainak közönyösségén? b) Mikor lett vége az emberek gúnyolódásának?

21 Mit csinált eközben a többi ember? Még mindig nem vettek észre semmit, pedig szemmel látható volt, hogy Jehova áldása van Noén és a munkáján. Az állatok is a szemük láttára mentek be a bárkába. De nem kell csodálkoznunk a közönyösségükön. Hozzájuk hasonlóan a legtöbben ma sem veszik észre azt a számtalan bizonyítékot, mely egyértelműen mutatja, hogy a világrendszer utolsó napjaiban élünk. És ahogy Péter apostol jövendölte, „gúnyolódók jönnek . . . a gúnyolódásukkal”, csúfot űznek azokból, akik megszívlelik Isten figyelmeztetését. (Olvassátok fel: 2Péter 3:3–6.) Biztos, hogy annak idején Noét és a családját is kigúnyolták.

22 Mi vetett véget a gúnyolódásuknak? Miután Noé bevitte a családját és az állatokat a bárkába, a beszámoló szerint „Jehova . . . bezárta mögötte az ajtót”. A gúnyolódóknak ekkor kétségtelenül torkán akadt a szó. De ha még ez sem lett volna elég, az eső elhallgattatta őket. Mert bizony esni kezdett, és csak szakadt és szakadt és szakadt. A víz az egész földet elárasztotta, épp ahogy Jehova mondta (1Móz 7:16–21).

23. a) Honnan tudjuk, hogy Jehova nem lelte örömét a gonosz emberek halálában? b) Miért bölcs arra törekednünk, hogy olyan hitünk legyen, mint amilyen Noénak volt?

23 Vajon Jehova örömét lelte a gonosz emberek halálában? Egyáltalán nem (Ez 33:11). Jehova elég időt adott nekik arra, hogy megváltozzanak, és azt tegyék, ami helyes. Tudtak volna úgy élni, ahogy Isten kéri? Noé élete rá a bizonyíték, hogy igen. Ha ők is Istennel jártak volna, vagyis mindenben engedelmeskednek neki, mint Noé, életben maradnak. Noé tehát „[a hite] által elítélte a világot”, vagyis a példája rámutatott, hogy a kortársai nem voltak hajlandóak megváltoztatni gonosz útjukat. Mivel hitt Istenben, ő is, és a családja is megmenekült. Hasonlóképpen a szeretteid és a te életed is azon múlik, hogy ugyanúgy bízol-e Istenben, mint Noé. Hozzá hasonlóan te is képes vagy rá, hogy Jehova Istennel járj, vagyis a barátja legyél már most, sőt akár örökké.

^ 7. bek. Azokban az időkben az emberek sokkal tovább éltek, és sokkal energikusabbak voltak. Nyilvánvalóan azért, mert közelebb voltak a tökéletességhez, amely Ádámot és Évát eredetileg jellemezte.

^ 15. bek. Lámek a fiát Noénak nevezte el, amelynek a jelentése valószínűleg ’nyugalom, vigasz’, és megjövendölte, hogy Noé a nevéhez hűen nyugalmat ad majd az emberiségnek, neki köszönhetően a földet sújtó átok nem fogja többé megnehezíteni a földművelést (1Móz 5:28, 29). Lámek már nem élte meg ennek a jövendölésnek a beteljesedését. Noé édesanyja és a testvérei valószínűleg odavesztek az özönvízben.