Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole?

Ani Ole?

Yɛ Biblia lɛ sɛɛ lɛ, ani nɔ kroko yɛ ni yeɔ odase akɛ Israelbii lɛ tsɔmɔ nyɔji yɛ Ejipt?

Biblia lɛ gbaa wɔ akɛ, be ni Midianbii lɛ kɛ Yosef tee Ejipt lɛ sɛɛ afii komɛi lɛ, Yakob kɛ eweku lɛ fã kɛjɛ Kanaan ni amɛyahi Ejipt. Atsɛɔ he ni amɛyahi lɛ Goshen, ni eyɛ he ni Nilo faa lɛ boteɔ ŋshɔ lɛ mli yɛ lɛ. (1 Mo. 47:1, 6) Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, Israelbii lɛ ‘ayi bɔi famɔ waa, ni amɛtee nɔ amɛná hewalɛ waa diɛŋtsɛ.’ No hewɔ lɛ, Ejiptbii lɛ she gbeyei, ni amɛhã Israelbii lɛ tsɔmɔ nyɔji.​—2 Mo. 1:7-14.

Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi komɛi ni jeɔ nibii ni awie yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe ŋwane lɛ kɛɛ sane nɛɛ ji adesã, ni ebɛ mli. Shi nibii yɛ ni yeɔ odase akɛ Shem seshibii * tsɔmɔ nyɔji yɛ Ejipt lɛɛlɛŋ.

Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blema nibii ahe nilelɔi eyana blema maji komɛi ni efee koikoi yɛ Ejipt kooyigbɛ. Niiamlitaolɔ ko ni atsɛɔ lɛ John Bimson lɛ wie akɛ, nibii yɛ ni yeɔ odase akɛ Shem seshibii to maji 20 loo nɔ ni fe nakai yɛ jɛmɛ. Kɛfata he lɛ, nuu ko ni ekase blema Ejipt maŋ lɛ he nii waa, ni atsɛɔ lɛ James K. Hoffmeier lɛ wie akɛ: “Kɛjɛ aaafee afi 1800 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 1540 D.Ŋ.B. lɛ, Ejipt bafee he ko ni mɛi ni yɔɔ Asia anaigbɛ ni wieɔ Shem seshibii lɛ awiemɔi lɛ ateŋ mɛi pii sumɔɔ ni amɛfã amɛyahi.” Ewie kɛfata he akɛ: “Weku yitsei 12 lɛ hi shi yɛ be nɛɛ mli, ni no hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ nibii ni awie yɛ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli lɛ tee nɔ yɛ be nɛɛ mli.”

Nibii komɛi ni ana yɛ Ejipt wuoyigbɛ lɛ hu yeɔ odase akɛ Shem seshibii hi Ejipt. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ana papiro wolo ko ni eeenyɛ efee akɛ aŋmala nɔ nii yɛ aaafee afi 2000 D.Ŋ.B. kɛmiimɔ afi 1600 D.Ŋ.B., ni yɛ wolo lɛ nɔ lɛ, aŋmala nyɔji ni tsu nii yɛ shĩa ko mli yɛ Ejipt wuoyigbɛ lɛ agbɛ́ii yɛ nɔ. Gbɛ́ii nɛɛ 40 kɛ sɛɛ ji gbɛ́ii ni Shem seshibii woɔ. Nyɔji loo tsuji nɛɛ ateŋ mɛi komɛi tsu nii akɛ nihoolɔi, mɛi ni loɔ nii, kɛ apaafoi. Owula Hoffmeier wie akɛ: “Kɛ́ Shem seshibii 40 kɛ sɛɛ tsu nii yɛ shĩa kome nɛɛ pɛ mli yɛ Thebaid [yɛ Ejipt wuoyigbɛ lɛ], belɛ, etamɔ nɔ ni amɛyi fa waa yɛ Ejipt, titri lɛ, yɛ kpokpai ni yɔɔ he ni Nilo faa lɛ boteɔ ŋshɔ lɛ mli yɛ lɛ anɔ.”

Blema nibii ahe nilelɔ ko ni atsɛɔ lɛ David Rohl lɛ wie akɛ, nyɔji lɛ ekomɛi agbɛ́i “tamɔ gbɛ́ii komɛi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ pɛpɛɛpɛ.” Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi agbɛ́i miiba lɛ tamɔ Isakar, Asher, kɛ Shifra. (2 Mo. 1:3, 4, 15) Owula Rohl mu sane naa akɛ: “Enɛ yeɔ odase faŋŋ akɛ, Israelbii lɛ tsɔmɔ nyɔji yɛ Ejipt.”

Owula Bimson hu wie akɛ: “Yinɔsane maa nɔ mi akɛ, nɔ ni awie yɛ Biblia lɛ mli, akɛ Israelbii lɛ tsɔmɔ nyɔji yɛ Ejipt, ni sɛɛ mli lɛ, amɛfã amɛyahi he kroko lɛ yɛ mli nyɔŋma shiishi.”

^ kk. 4 Noa fɔ bihii etɛ, ni amɛteŋ mɔ kome ji Shem. Etamɔ nɔ ni Elambii lɛ, Asiriabii lɛ, blema Kaldeabii lɛ, Hebribii lɛ, Siriabii lɛ, kɛ Arabbii lɛ ateŋ mɛi komɛi ji Shem seshibii.