Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Jeŋ Shikpamɔ Kɛ Biblia Lɛ Kpãa Gbee?

Ani Jeŋ Shikpamɔ Kɛ Biblia Lɛ Kpãa Gbee?

Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa

 Hɛɛ, eyɛ mli akɛ Biblia lɛ jeee jeŋ shikpamɔ wolo moŋ, shi kɛ́ eewie jeŋ shikpamɔ he lɛ, nibii ni ewieɔ lɛ fɛɛ ja. Hã wɔkwɛ nɔkwɛmɔnii komɛi ni tsɔɔ akɛ jeŋ shikpamɔ kɛ Biblia lɛ kpãa gbee, ni akɛ, nibii yɛ Biblia lɛ mli ni kɛ jeŋ shikpamɔ kpãa gbee, shi esoro mɛi ni hi shi yɛ Biblia beiaŋ lɛ ekomɛi asusumɔi kwraa yɛ nibii nɛɛ ahe.

  •   Jeŋ muu lɛ fɛɛ yɛ shishijee. (1 Mose 1:1) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, blema saji babaoo ni awieɔ lɛ tsɔɔ akɛ, abɔɔɔ je lɛ shi moŋ eba kɛtsɔ nibii basaa anɔ. Babilonbii lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ nyɔŋmɔi komɛi ni jɛ ŋshɔi enyɔ amli lɛ ji mɛi ni fɔ je lɛ. Blema saji krokomɛi hu kɛɔ akɛ, jeŋ muu lɛ fɛɛ jɛ wɔlɔ mli kɛba.

  •   Adebɔɔ he mlai kudɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ daa nɛɛ, jeee wɔji asusumɔi. (Hiob 38:33; Yeremia 33:25) Saji komɛi ni afo atã ni jɛ je lɛ hei komɛi lɛ tsɔɔ akɛ gbɔmɛi nyɛɛɛ amɛye amɛhe kɛjɛ nyɔŋmɔi ni yitseiaŋ wala lɛ anifeemɔi ni baa trukaa ahe.

  •   Shikpɔŋ lɛ tsotsoro kɔɔyɔɔ lɛ mli, etsotsorooo nɔ ko nɔ ko nɔ. (Hiob 26:7) Blemabii babaoo he amɛye akɛ, je lɛ yɛ tɛtrɛɛ ni ema kãkãlɔ ko, loo kooloo ko tamɔ ŋa nɔ tsina loo hãla ko nɔ.

  •   Hulu la lɛ gbalaa nu kɛjɛɔ ŋshɔ lɛ mli kɛ hei krokomɛi kɛyaa ŋwɛi, kɛkɛ lɛ no sɛɛ lɛ, enɛ eshwie shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ nugbɔ, snoo, loo nyɔŋmɔŋtɛi. (Hiob 36:27, 28; Jajelɔ 1:7; Yesaia 55:10; Amos 9:6) Blema Greekbii hiɛ susumɔ lɛ akɛ, ŋshɔ yɛ shikpɔŋ lɛ shishi, ni emli nui lɛ baa ni ebafeɔ faa; amɛhiɛ susumɔ nɛɛ mli aahu kɛyashi afi 1700 Ŋ.B afii lɛ amli.

  •   Gɔji lɛ woɔ amɛhe nɔ ni amɛnyɔɔ mli, ni gɔji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ, be ko ni eho lɛ amɛyɛ nui lɛ ashishi. (Lala 104:6, 8) Shi, blema adesai ni mɛi tãa lɛ kɛɔ akɛ nyɔŋmɔi lɛ ji mɛi ni bɔ gɔji lɛ bɔ ni amɛyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ.

  •   Falefalefeemɔ hãaa helai komɛi amɔmɔ wɔ. Mla ni akɛhã Israel maŋ lɛ eko ji kɛ́ mɔ ko yata gbonyo he lɛ, efɔ etadei lɛ ahe, kɛ́ mɔ ko miiye tsɛŋemɔ hela lɛ, atsĩ enaa awo tsu mli, ni kɛ́ mɔ ko tee nii amli lɛ, etsa shi ni efu koni ekagba mɛi anaa. (3 Mose 11:28; 13:1-5; 5 Mose 23:13) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, bei amli ni akɛ mla nɛɛ hãa lɛ, gbɛ kome ni Ejiptbii lɛ tsɔɔ nɔ amɛtsaa fala ji, amɛkɛ gbɔmɔ fee futuɔ nɔ ko ni amɛkɛtoɔ fala nɔ.

Ani Biblia lɛ ewie nɔ ko ni ejaaa yɛ jeŋ shikpamɔ naa?

 Kɛ́ apɛi Biblia lɛ mli jogbaŋŋ lɛ, anaa akɛ hetoo lɛ ji dabi. Naa susumɔi komɛi ni ejaaa ni ahiɛ yɛ bɔ ni Biblia lɛ wieɔ nibii komɛi ni kɔɔ jeŋ shikpamɔ he lɛ ahe:

 Afo atã: Biblia lɛ kɛɔ akɛ, abɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ yɛ gbii ekpaa mli, ni gbii lɛ eko fɛɛ eko hiɛ ŋmɛlɛtswai 24.

 Anɔkwa sane: Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ bɔ je lɛ, shi etsɔɔɔ ŋmɛlɛtswai pɔtɛɛ ni ekɛfee nakai. (1 Mose 1:1) Agbɛnɛ hu, Mose klɛŋklɛŋ wolo lɛ etsɔɔɔ be sɛɛ kɛlɛ ni gbii ni akɛbɔ je lɛ, ni awie he yɛ yitso kome lɛ mli lɛ eko fɛɛ eko heɔ. Anɔkwa, atsɛ ŋmɛlɛtswai fɛɛ ni ehe ni akɛbɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ akɛ “gbi.”—1 Mose 2:4.

 Afo atã: Biblia lɛ kɛɔ akɛ abɔ jwɛi, tsei, kɛ kwɛ̃ɛ nii dani abɔ hulu lɛ koni eye ebua nɔ ni Blɔfo tsɛɔ lɛ fotosintɛsis, ni ji gbɛ ni jwɛi, tsei, kwɛ̃ɛ nii, kɛ nibii krokomɛi tsɔɔ nɔ amɛgbalaa hulu la lɛ kɛtsuɔ nii lɛ.—1 Mose 1:11, 16.

 Anɔkwa sane: Biblia lɛ tsɔɔ akɛ abɔ hulu lɛ, ni ji ŋulamii lɛ ateŋ ekome ni fata nibii ni feɔ “ŋwɛi lɛ” ahe lɛ dani abɔ jwɛi, kwɛ̃ɛ nii, kɛ tsei. (1 Mose 1:1) Gbi ni abɔɔ ade lɛ, “gbi” klɛŋklɛŋ lɛ nɔ lɛ, hulu la lɛ kpɛ kɛjɛ ŋwɛi kɛshɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yɛ adebɔɔ “gbi” ni ji etɛ lɛ nɔ lɛ, be ni je lɛ tseɔ lɛ no mli lɛ, hulu la naa ewa bɔ ni sa ni tsei, jwɛi, kɛ kwɛ̃ɛ nii baanyɛ aná hulu la ni sa kɛtsu nii. (1 Mose 1:3-5, 12, 13) Sɛɛ mli kwraa dani ana hulu lɛ faŋŋ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—1 Mose 1:16.

 Afo atã: Biblia lɛ kɛɔ akɛ hulu lɛ bɔleɔ shikpɔŋ lɛ.

 Anɔkwa sane: Jajelɔ 1:5 lɛ kɛɛ akɛ: “Hulu lɛ teɔ shi, ni hulu lɛ nyɔɔ shi; ni eyeɔ oyai kɛkuɔ esɛɛ kɛyaa he ni eteɔ shi yɛ lɛ ekoŋŋ.” Kɛ̃lɛ, sane nɛɛ miitsɔɔ bɔ ni anaa hulu lɛ akɛ eete shi ni eenyɔ shi kɛ́ ookwɛ kɛmiijɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛkɛ. Ŋmɛnɛ po lɛ, eyɛ mli akɛ ale akɛ shikpɔŋ lɛ bɔleɔ hulu lɛ moŋ, shi akɛ wiemɔi tamɔ “hulu shitee” kɛ “hulu shinyɔɔ” tsuɔ nii.

 Afo atã: Biblia lɛ kɛɔ akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ tɛtrɛɛ.

 Anɔkwa sane: Biblia lɛ kɛ wiemɔ ni ji “shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ” tsuɔ nii kɛdamɔɔ shi kɛhãa “shikpɔŋ lɛ nɔ hei ni jekɛ waa lɛ”; enɛ etsɔɔɔ akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ tɛtrɛɛ loo koji yɛ he. (Bɔfoi 1:8; shishigbɛ niŋmaa) Nakai nɔŋŋ akɛ wiemɔ ni ji “shikpɔŋ koji ejwɛ lɛ” damɔɔ shi kɛhãa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ; ŋmɛnɛ lɛ, mɔ ko baanyɛ ekɛ kooyi kɛ wuoyi, bokã kɛ anai fɛɛ atsu nii shi kome kɛdamɔ shi kɛhã shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ.—Yesaia 11:12; Luka 13:29.

 Afo atã: Biblia lɛ kɛɔ akɛ, kɛ́ nɔ ko yɛ kokroo ni ji circle lɛ, emli kɛlɛ lɛ toi etɛ ji nɔ ni feɔ enaabu naabui ni Blɔfo tsɛɔ lɛ circumference lɛ jekɛmɔ, shi yibɔ ni ja lɛ ji nɔ ni Blɔfo tsɛɔ lɛ pi (π), loo aaafee yibɔ 3.1416.

 Anɔkwa sane: Kɛ́ okane 1 Maŋtsɛmɛi 7:23 kɛ 2 Kronika 4:2 lɛ, ehãa onaa akɛ be ni asusu “nu taŋki agbo ko ni atsɛɔ lɛ Ŋshɔ lɛ ni akɛ dade fee lɛ,” ana akɛ enaabu ni yɔɔ kokroo lɛ kɛjɛ biɛ kɛyashi biɛ lɛ feɔ ninetalɔi 10, ni “kɛ́ okɛ susumɔ kpãa bɔle he lɛ, efeɔ ninetalɔi 30.” Eeenyɛ efee akɛ, be ni asusuɔ lɛ, akɛ yibɔ fioo ko ni tsakeee yibɔ diɛŋtsɛ ni aná lɛ fata he, nɔ ni Blɔfo tsɛɔ lɛ nearest round number. Eeenyɛ efee hu akɛ, asusu taŋki lɛ kɛjɛ emligbɛ kɛ ekponɔgbɛ hu.