Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

MOO KASE A HEMI KƐ YEMI Ɔ | REBEKA

“Ee, I Suɔ”

“Ee, I Suɔ”

REBEKA hi afukpɔngɔ nɔ kɛ hia blɔ gagaaga ko. Afukpɔngɔ nɔ himi yee, nɛ blɔ ɔ hu hí. Otsi komɛ a se ɔ, afukpɔngɔ nɔ himi bɔni e he nɔ́ peemi. E su tsitsaa, nɛ e je e ma Haran nɛ ngɛ yiti je kɛ yaa beleku je ɔ he kulaa. Eko ɔ, Rebeka be e weku ɔ nae hu. Benɛ e miɔ nɛ e maa su ɔ, eko ɔ, e ma susu níhi fuu a he, titli kɛ kɔ bɔ nɛ e si himi ma ji ha ngɛ he nɛ e yaa a.

Pi Rebeka pɛ nɛ e ngɛ blɔ ɔ hiae, ni kpahi hu piɛɛ e he. A gu Kanaan zugba a nɔ nɛ a ya pã si ngɛ zugba ko nɛ e nɔ hí kulaa nɔ. A tsɛɛ lejɛ ɔ ke Negeb. (1 Mose 24:62) Eko ɔ, Rebeka na jijɔhi ngɛ lejɛ ɔ. Negeb zugba a hí kɛ ngmɔ humi, se e hi kɛ ha lohwe lɛmi. Nɔmo ɔ nɛ nyɛɛ Rebeka hɛ mi ɔ le zugba nɛ ɔ nɔ saminya. E ngɛ esɔ yee nɛ e ya su mla, konɛ e kɛ sane kpakpa nɛ e hɛɛ ɔ ya ha e nyɔmtsɛ ɔ. Sane kpakpa a ji kaa, Rebeka maa pee Isak yo! Rebeka li bɔ nɛ níhi maa ya nɔ ha, lɔ ɔ he ɔ, e ngɛ níhi fuu a he susue. Kɛ nyumu nɛ e yaa gba a ngɛ kɛɛ? A nɛ́ a sibi hyɛ! Ke nyumu ɔ na lɛ ɔ, anɛ e bua maa jɔ e he lo? Anɛ Rebeka hu bua maa jɔ nyumu ɔ he lo?

Mwɔnɛ ɔ, ngɛ mahi fuu a nɔ ɔ, bimɛ nyumuhi nɛ a hlaa yo nɛ a maa ngɔ, se pi a fɔli. Ngɛ ma komɛ hu a nɔ ɔ, fɔli ɔmɛ nɛ a hlaa yo kɛ haa a bimɛ ɔmɛ. Bɔ nɛ nyɛ kusumi ɔ ngɛ ha fɛɛ ko ɔ, o maa kplɛɛ nɔ kaa Rebeka li bɔ nɛ níhi maa ba ha. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Rebeka ji yo nɛ e ngɛ kã kɛ hemi kɛ yemi nitsɛ. Su enyɔ nɛ ɔmɛ a he hia wawɛɛ ngɛ wa si himi mi. Su kpakpa komɛ hu ngɛ nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ Rebeka he.

“I YAA YƐ NYU Ɔ EKO KƐ BA HA O WE AFUKPƆNGƆ ƆMƐ HULƆ”

Nɔ́ ko nɛ Rebeka pee, nɛ eko ɔ, e bui lɛ kaa nɔ́ ko tsɔ ɔ ha nɛ e si himi tsake kulaa. A tsɔse Rebeka ngɛ ma ko nɛ a tsɛɛ ke Haran ngɛ Mesopotamia. E fɔli ɔmɛ ngɛ slɔɔto ngɛ nihi nɛ a ngɛ Haran ɔ a he. Haran bi ɔmɛ jaa nyɔhiɔ ɔ. A tsɛɛ a mawu nɛ ɔ ke Sin. Se Rebeka fɔli ɔmɛ lɛɛ, a Mawu ji Yehowa.​—1 Mose 24:50.

Rebeka wa ba pee yiheyo nɛ e he ngɛ fɛu saminya. Pi e he pɛ nɛ ngɛ fɛu. E je mi bami he tsɔ, nɛ e peeɔ nɔ́ hulɔ. A ngɛ sɔmɔli fuu ngɛ a we ɔ mi, se pi yo nɛ a pua ji lɛ, mohu ɔ, a tsɔse lɛ saminya nɛ e hɛ mi wa kɛ ní tsumi. Rebeka tsuɔ we mi ní tsumi fuu kaa bɔ nɛ yihi nɛ a ngɛ e be ɔ mi ɔ hu tsuɔ ní ɔ. Nɔ́ kake nɛ e pɔɔ peemi ji kaa e yaa pa kɛ haa e weku ɔ. Ke e su gbɔkuɛ ɔ, e ma wo buɛ kɛ ma e konɔ nɛ e maa ya pa.​—1 Mose 24:11, 15, 16.

Gbɔkuɛ ko nɛ e yɛ nyu kɛ wo e buɛ ɔ mi nɛ e maa je pɛ nɛ nyumu nɔkɔtɔma ko tu fo ba ná lɛ. Nyumu ɔ de Rebeka ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ha mi nyu bɔɔ nɛ ma nu.” Nyumu nɔkɔtɔma a je he si bami mi kɛ bi Rebeka nyu ɔ! Rebeka na kaa he nɛ nyumu ɔ je ɔ kɛ nɛ pɔ tɔ lɛ. Lɔ ɔ he ɔ, e to si nɔuu nɛ e ha lɛ nyu ɔ eko. E na hu kaa nyumu ɔ ngɔ afukpɔngɔ nyɔngma kɛ ba, nɛ a buu si, se nyu ta lohwe ɔmɛ a nyu numi nɔ́ ɔ mi. Enɛ ɔ he ɔ, e suɔ nɛ e ha lohwe ɔmɛ nyu ɔ eko nɛ a nu, nɛ e na kaa nyumu ɔ pee dii kɛ ngɛ lɛ hyɛe. Lɔ ɔ he ɔ, Rebeka de ke: “I yaa yɛ nyu ɔ eko kɛ ba ha o we afukpɔngɔ ɔmɛ hulɔ kɛ yaa si mɛ tsuo a maa tɔ.”​—1 Mose 24:17-19.

Mo kadi kaa Rebeka ha we afukpɔngɔ nyɔngma amɛ nyu kɛkɛ, se e ha lohwe ɔmɛ tsuo nyu kɛ ya si benɛ a tɔ. Ke kuma ngɛ afukpɔngɔ kake yee ɔ, lɛ pɛ e ma nyɛ maa nu nyu nɛ hyɛ pe galɔn 25! Ke kuma ngɛ afukpɔngɔ nyɔngma nɛ ɔmɛ tsuo yee ɔ, lɛɛ hyɛ ní tsumi nɛ Rebeka ma tsu. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, kuma ngɛ lohwe ɔmɛ yee wawɛɛ. * Se anɛ Rebeka le bɔ nɛ kuma ngɛ lohwe ɔmɛ yee ha lo? Dɛbi. Se kɛ̃ ɔ, e suɔ kaa e maa pee nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ e ma nyɛ kɛ ye bua nyumu nɔkɔtɔma nɛ ɔ. E de nyumu ɔ ke e suɔ nɛ e ma ha lohwe ɔmɛ nyu nɛ a nu, nɛ nyumu ɔ kplɛɛ nɔ. Kɛkɛ nɛ nyumu ɔ hyɛ Rebeka dii benɛ e ngɛ zae nɛ e ngɔ nyu kɛ ngɛ lohwe ɔmɛ a nyu numi nɔ́ ɔ mi woe ɔ.​—1 Mose 24:20, 21.

Rebeka tsuɔ ní wawɛɛ nɛ e peeɔ nihi nibwɔ

Rebeka pee nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa ha wɔ. Ngɛ je nɛ wa ngɛ mi nɛ ɔ mi ɔ, nɔ́ nɛ nihi le peemi pɛ ji kaa a ma fo mɛ pɛ a nɔ mi. Kaa bɔ nɛ Baiblo ɔ gba kɛ fɔ si ɔ, nihi ma hla kaa “a ma fo mɛ nitsɛmɛ pɛ a nɔ mi,” nɛ a be suɔe kaa a maa ye bua nihi. (2 Timoteo 3:1-5) Kristofohi nɛ a sume kaa a maa kase je ɔ su ɔ bɔɔ mɔde kaa a ma susu nɔ́ nɛ Rebeka pee blema lokoo ɔ he. Ke a ngɛ Rebeka sane ɔ kanee ngɛ Baiblo ɔ mi ɔ, a susuɔ bɔ nɛ Rebeka tu fo kɛ ya vu ɔ he si abɔ ɔ he.

Rebeka yɔse kaa nyumu nɔkɔtɔma a ngɛ lɛ hyɛe. Pi kaa nyumu ɔ ngɛ lɛ hyɛe ngɛ blɔ yaya nɔ, se Rebeka he nɛ pee lɛ nyakpɛ, nɛ e bua jɔ wawɛɛ. Benɛ Rebeka gbe nya a, nyumu nɔkɔtɔma a ke lɛ june saminyayoo ko! Kɛkɛ nɛ e bi lɛ ke: “I kpa mo pɛɛ, mɛnɔ bi ji mo? Anɛ i kɛ ye we bi ɔmɛ maa na blɔ ngɛ o tsɛ we ɔ mi nɛ waa to lejɛ ɔ lo?” Benɛ Rebeka tsɔɔ lɛ weku nɛ e je mi ɔ, e bua jɔ pe kekle ɔ po. Akɛnɛ Rebeka hu bua jɔ he je ɔ, e de nyumu nɔkɔtɔma a ke: “Wa ngɛ nga kɛ lohwehi a niye ní babauu, nɛ he ko hu ngɛ nɛ nyɛ maa to.” E ji he blɔ nɛ se be, ejakaa ni kpahi hu piɛɛ nɔmo ɔ he. Rebeka tu fo kɛ nyɛɛ nɔmo ɔ hɛ mi nɛ e ya bɔ e yayo nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ ya nɔ ɔ.​—1 Mose 24:22-28, 32.

Atsinyɛ jemi ko be he kaa Rebeka weku ɔ tsɔse lɛ konɛ e pee nihi nibwɔ. Nibwɔ peemi ji su ko nɛ pɔɛ he mwɔnɛ ɔ, lɔ ɔ he ɔ, e sa nɛ waa kase Rebeka su kpakpa nɛ ɔ. Nɔ́ nɛ maa ye bua wɔ konɛ wa je nibwɔ peemi su kpo ji hemi kɛ yemi nɛ wa ma ná ngɛ Mawu mi. Yehowa peeɔ nɔ nibwɔ, e jeɔ mi mi himi kpo kɛ tsɔɔ nɔ tsuaa nɔ, enɛ ɔ he ɔ, e suɔ nɛ e jali tsuo nɛ a kase lɛ. Ke wa pee nihi nɛ wa le kaa a be nyɛe maa to wɔ nane mi nibwɔ ɔ, wa maa sa wa Tsɛ nɛ ngɛ hiɔwe ɔ hɛ mi.​—Mateo 5:44-46; 1 Petro 4:9.

“YA HLA YO KƐ BA HA YE BI Ɔ”

Mɛnɔ ji nɔmo ɔ nɛ ngɛ vu ɔ nya a? E ji Rebeka nɛnɛ nyɛminyumu Abraham tsɔlɔ. Enɛ ɔ he ɔ, Rebeka tsɛ Betuel he tsɔlɔ ɔ atuu. Eko ɔ, a tsɛɛ tsɔlɔ nɛ ɔ ke Eliezer. * Rebeka weku ɔ gba ní ha lɛ, se e de mɛ ke e be ní ɔ yee kaa ja e bɔ mɛ e nyɛɛmi mi amaniɛ lolo. (1 Mose 24:31-33) Tsɔlɔ ɔ na odase nɛ tsɔɔ kaa Yehowa, e Mawu ɔ piɛɛ e he ngɛ ní tsumi nɛ a kɛ wo e dɛ ɔ mi, enɛ ɔ he ɔ, ke a bi lɛ amaniɛ ɔ, e kɛ bua jɔmi lɛ maa tu munyu. Ngɛ mɛni blɔ nɔ?

Benɛ Eliezer ngɛ e nyɛɛmi mi amaniɛ bɔe ɔ, kɛ o susu kaa Rebeka tsɛ Betuel kɛ Rebeka nyɛminyumu Laban maa pee kɛɛ? Eko ɔ, a bu lɛ tue saminya. E de mɛ bɔ nɛ Yehowa jɔɔ Abraham ha ngɛ Kanaan. E de mɛ po kaa Abraham kɛ Sara fɔ binyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Isak, nɛ Isak ji nɔ nɛ Abraham kɛ e weto ní tsuo ma ha. Abraham kɛ ní tsumi ngua ko wo tsɔlɔ nɛ ɔ de kaa e ya hla yo ngɛ Abraham weku li a ngɔ ngɛ Haran kɛ ba ha Isak.​—1 Mose 24:34-38.

Abraham ha nɛ Eliezer ka kita kaa e ya be Kanaan yo ngɔe kɛ ba ha Isak. Mɛni he je? Kanaan bi ɔmɛ ja we Yehowa Mawu. Abraham le kaa Yehowa to be nɛ e kɛ maa gbla Kanaan bi ɔmɛ a tue ngɛ a yayami ɔmɛ a he. Enɛ ɔ he ɔ, Abraham sume kaa e bi Isak nɛ ngɔ yo ko ngɛ lejɛ ɔ, konɛ e ko ya kase a je mi bami yaya a eko. E le kaa Mawu kɛ e bi ɔ ma tsu yi mi tomi ko nɛ e he hia he ní konɛ e si womihi nɛ ba mi.​—1 Mose 15:16; 17:19; 24:2-4.

Eliezer de weku nɛ e ya to mɛ ɔ kaa benɛ e ya su vu ɔ he ngɛ Haran kasa nya a, e sɔle kɛ bi Yehowa yemi kɛ buami. Ngɛ blɔ ko nɔ ɔ, e de Yehowa kaa e je jamɛ a yiheyo ɔ ha lɛ nɛ e ngɔ lɛ kɛ ya ha Isak kaa e yo. Mɛni e de Yehowa? Eliezer de Yehowa ke e ha nɛ yo nɛ maa gba Isak ɔ nɛ ba vu ɔ he. Ke e ba yo ɔ nyu nɛ e ha lɛ ɔ, yo ɔ nɛ e je e tsui mi nɛ e ha afukpɔngɔ ɔmɛ hu nyu nɛ a nu. (1 Mose 24:12-14) Mɛnɔ lɛ ba vu ɔ he nɛ e pee kaa bɔ nɛ tsɔlɔ ɔ de Yehowa a? Rebeka! Benɛ Eliezer ngɛ Rebeka weku ɔ amaniɛ ɔ bɔe ɔ, eko ɔ, Rebeka nu nɔ́ nɛ Eliezer de ngɛ e he ɔ. Hyɛ bɔ nɛ e maa pee lɛ nyakpɛ ha!

Eliezer sane ɔ ta Betuel kɛ Laban a tsui he. A de ke: ‘Yehowa dɛ mi sane nɛ ɔ je.’ Lɔ ɔ he ɔ, a kplɛɛ nɔ kaa a maa ngɔ Rebeka kɛ ha Isak. (1 Mose 24:50-54) Anɛ lɔ ɔ tsɔɔ kaa Rebeka be nyɛe maa tsɔɔ kaa e maa gba Isak loo e be lɛ gbae lo?

Otsi bɔɔ komɛ nɛ be ɔ, Eliezer bi Abraham jamɛ a munyu ɔ nɔuu. E bi lɛ ke: “Ke yo ɔ kplɛɛ we kaa e maa nyɛɛ ye se kɛ ba a nɛɛ?” Abraham de lɛ ke: “Ke o ya ye nyɛmimɛ ɔmɛ a ngɔ nɛ a he we mo ɔ, o tɔ we kita.” (1 Mose 24:39, 41) Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Betuel biyo ɔ ma de ɔ lɛ maa tsɔɔ. Se Eliezer na kaa bɔ nɛ níhi ngɛ yae ha a, e maa ye manye, lɔ ɔ he ɔ, benɛ jena pɛ nɛ e de Betuel weku ɔ kaa ke e maa hi ɔ, a ha nɛ e kɛ Rebeka nɛ ho Kanaan ya nɔuu. Se weku ɔ hu suɔ nɛ a biyo ɔ nɛ hi a ngɔ maa pee ligbi nyɔngma ko loko e je. Lɔ ɔ he ɔ, a ma sane ɔ nya si kikɛ: “Wa ma tsɛ yiheyo ɔ nɛ wa bi lɛ bɔ nɛ e ma de.”​—1 Mose 24:57.

Be ɔ ba su nɛ e sa kaa Rebeka nɛ tsɔɔ nɔ́ nɛ e suɔ. Mɛni e ma de? Anɛ e nyɛminyumu ɔ kɛ e tsɛ ɔ a he maa pee lɛ mɔbɔ, nɛ lɔ ɔ he ɔ, e ma de ke e be yae nɛ e ya gba nɔ ko nɛ e li lɛ ngɛ he ko tsitsaa lo? Aloo e maa bu lɛ kaa he blɔ ngua nɛ e ná nɛ e kɛ maa pee Yehowa suɔmi nya ní? Heto nɛ e ma ha a maa tsɔɔ nɔ́ nɛ ngɛ e tsui mi. E ngɛ mi kaa e pee tlukaa ha lɛ, nɛ e li bɔ nɛ e si himi ma ya pee ha mohu lɛɛ, se nɔ́ nɛ e de pɛ ji: “Ee, i suɔ.”​—1 Mose 24:58.

Rebeka ji yo nɛ ngɛ su kpakpa niinɛ! Mwɔnɛ ɔ, e slo he fɛɛ he kɛ kusumi nɛ a kɛ ngɔɔ yo mohu lɛɛ, se wa ma nyɛ maa kase níhi fuu kɛ je Rebeka sane ɔ mi. Nɔ́ nɛ he hia Rebeka wawɛɛ ji kaa e maa pee Yehowa, e Mawu ɔ suɔmi nya ní, se pi nɔ́ nɛ e suɔ. Mwɔnɛ ɔ, ke nɔ ko suɔ nɛ e sɛ gba si himi mi ɔ, Mawu Munyu ɔ ma nyɛ ma ha lɛ ga womi kpakpa ngɛ nɔ nɛ e ma nyɛ maa ngɔ loo nɔ nɛ e maa gba a he. Baiblo ɔ ma nyɛ maa tsɔɔ nɔ́ nɛ nɔ ko maa pee konɛ e pee huno kpakpa loo yogbayo kpakpa. (2 Korinto Bi 6:14, 15; Efeso Bi 5:28-33) E sa nɛ waa kase Rebeka nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ konɛ waa pee Mawu suɔmi nya ní.

‘MƐNƆ JI NYUMU Ɔ NƐ DAA SI NGƐ LEJƐ Ɔ?’

Betuel weku ɔ jɔɔ Rebeka. Kɛkɛ nɛ mawa yi komɛ kɛ Debora nɛ hyɛ Rebeka kɛ je e jokuɛwi a si ɔ piɛɛ Rebeka he, nɛ a kɛ Eliezer kɛ e we bi ɔmɛ ho. (1 Mose 24:59-61; 35:8) Benɛ a hɛ mi ke e tsɔɔ ɔ, a je Haran kulaa. A su tsitsaa. A ngɔ otsi etɛ kɛ po blɔ maa pee si tomi 500. Blɔ hiami ɔ be gbɔjɔɔ kulaa. Rebeka na afukpɔngɔhi ngɛ e ma a mi hluu, se wa li kaa e le afukpɔngɔ nɔ himi loo e li nɔ himi. Baiblo ɔ tsɔɔ kaa Rebeka weku ɔ lɛɛ lohwehi, se e de we ke a ji jua yeli nɛ a hii afukpɔngɔhi a nɔ kɛ hiaa blɔ. (1 Mose 29:10) Behi fuu ɔ, nihi nɛ a li afukpɔngɔ nɔ himi ɔ, ke a hi nɔ be kpiti po ɔ, a he mi dɛ mɛ!

Eko ɔ, benɛ a ngɛ blɔ ɔ nɔ kɛ yaa a, Rebeka ma bi Eliezer konɛ e de lɛ níhi fuu ngɛ Isak kɛ e weku ɔ he. Eko ɔ, ke a su he ko, nɛ je jɔ ɔ, a maa to si nɛ a ma slɛ la, nɛ nɔmo ɔ kɛ Rebeka maa hi si nɛ e ma de lɛ níhi fuu. Eko ɔ, e ma de Rebeka kaa Yehowa wo Abraham si kaa e ma ha nɛ e ma fɔ binyumu, nɛ e maa gu jamɛ a bi ɔ nɔ kɛ jɔɔ adesahi tsuo. Mo susu bɔ nɛ e maa pee Rebeka nyakpɛ ha a he nɛ o hyɛ! E maa pee lɛ nyakpɛ kaa Yehowa maa gu e huno Isak kɛ lɛ hu e nɔ kɛ ha nɛ Yehowa si womi ɔ nɛ ba mi.​—1 Mose 22:15-18.

He si bami ji su ko nɛ e pɔɛ he, se Rebeka je jamɛ a su kpakpa a kpo

Bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, ligbi nɛ wa tu he munyu ngɛ kekle kuku ɔ mi ɔ su. Benɛ a kple Negeb yoku ɔ, du bɔni bumi, nɛ Rebeka na nyumu ko nɛ ngɛ nyɛɛe ngɛ nga a nɔ. Nyumu ɔ je nɔ ko nɛ e ngɛ e yi mi susue. Kaa bɔ nɛ ngmami ɔ de ɔ, Rebeka “kple si kɛ je afukpɔngɔ ɔ nɔ.” Eko ɔ, e mlɛ we nɛ lohwe ɔ nɛ bu si po, nɛ e kple si. Kɛkɛ nɛ e bi nɔmo ɔ ke: ‘Nyumu ɔ nɛ nyɛɛ nga a nɔ jii kɛ ma wa ngɔ ɔ, mɛnɔ ji lɛ?’ Benɛ e ná le kaa Isak ɔ, e ngɔ e hɛ mi hami bo ɔ kɛ ha e hɛ mi. (1 Mose 24:62-65) Mɛni he je? E hɛ mi nɛ e ha a tsɔɔ kaa e ngɛ bumi kɛ ha nyumu nɛ e kɛ lɛ maa hi si ɔ. Eko ɔ, ni komɛ ma de ke he si bami nɛ ɔ lɛɛ, e he maa wa ngɛ wa be nɛ ɔ mi. Se ngɛ anɔkuale mi ɔ, nyumuhi kɛ yihi tsuo ma nyɛ maa kase nɔ́ ko kɛ je bɔ nɛ Rebeka ba e he si ha a mi, ejakaa wa ti nɔ ko be nɛ e hia we he si bami.

Jamɛ a be ɔ, Isak ye jeha 40, nɛ e ngɛ e yayo Sara nɛ gbo maa pee jeha etɛ ɔ he kɔmɔ yee. Enɛ ɔ he ɔ, wa ma nyɛ ma de ke Isak ji nyumu nɛ suɔ nɔmlɔ nɛ e susuɔ nɔ he. Niinɛ Yehowa jɔɔ Isak nɛ e ha lɛ yo nɛ tsuɔ ní wawɛɛ, nɛ jehanɛ hu ɔ, e peeɔ nihi nibwɔ, nɛ e baa e he si! Anɛ Isak kɛ Rebeka nyɛ nɛ a hi si lo? Baiblo ɔ de ke: ‘E ba suɔ Rebeka saminya.’​—1 Mose 24:67; 26:8.

Maa pee jeha 3900 ji nɛ ɔ nɛ sane nɛ ɔ ya nɔ, se loloolo ɔ, wa suɔ Rebeka sane. Kɛ e maa pee kɛɛ nɛ wa hɛ maa je kã, nibwɔ peemi su, kɛ he si bami nɛ Rebeka je kpo ɔ nɔ? Nihewi kɛ yihewi, nyumuhi kɛ yihi, jokuɛwi kɛ nikɔtɔmahi, hunomɛ kɛ yigbayihi, nyɛ ha nɛ wɔ tsuo waa bɔ mɔde nɛ waa kase Rebeka hemi kɛ yemi ɔ!

^ kk. 10 Benɛ Rebeka kɛ nyumu nɔkɔtɔma a kpe ngɛ vu ɔ he ɔ, du ngɛ bue. Se nɔ́ ko be ngmami ɔ mi nɛ tsɔɔ kaa Rebeka se ya kɛ ngɛ vu ɔ he. Ngmami ɔ tsɔɔ we hu kaa benɛ Rebeka ke e suu we mi ɔ, e weku ɔ hwɔ mahe. Nɔ ko hu nyɛɛ we e se nɛ e ya hyɛ nɔ́ he je nɛ e se ya kɛ ɔ.

^ kk. 15 Baiblo ɔ de we ke Eliezer ji tsɔlɔ ɔ, se e ma nyɛ maa pee kaa lɛ ji tsɔlɔ ɔ nɛ. Be ko nɛ be ɔ, jinɛ Abraham be bi, lɔ ɔ he ɔ, e to kaa e maa ngɔ e weto ní tsuo kɛ ha Eliezer. Jã ji bɔ nɛ a kale tsɔlɔ nɛ ngɛ sane nɛ ɔ mi ɔ nɛ.​—1 Mose 15:2; 24:2-4.