Xeen tiʼ baʼax ku taasik

ÁANTAJ UTIAʼAL LE FAMILIAʼOBOʼ | MÁAXOʼOB TSʼOKAʼAN U BEELOʼOB

Baʼax jeʼel u yáantkech utiaʼal maʼ a celartik a núupeʼ

Baʼax jeʼel u yáantkech utiaʼal maʼ a celartik a núupeʼ

 Le máaxoʼob tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ maʼ kiʼimak u yóoloʼob wa mantatsʼ ku desconfiaroʼob tiʼ u núupoʼobiʼ yéetel wa celosoʼobiʼ. ¿Baʼax jeʼel u yáantkech utiaʼal maʼ a celartik a núup chéen tu yoʼolal jeʼel baʼaxakeʼ?

Teʼ xookaʼ yaan a kanik:

 ¿Bix le celosoʼ?

 Le tʼaan «celosoʼ» maʼ junpʼéeliliʼ baʼax u kʼáat u yaʼaliʼ. Teʼ xookaʼ le kéen tʼaanakoʼon tiʼ celoseʼ yaan k-tʼaan tiʼ le bix jeʼel u yuʼubikuba máak wa ku tuklik táan u interesarkuba wa máax tiʼ u núup wa le kéen u tukult táan u jach interesarkuba u núup tiʼ yaanal. Le kʼaakʼas tuukulaʼ jeʼel tak u beetik u tuklik máakeʼ en peligro yanil u matrimonio. Wa jach tu jaajil táan u yúuchul yéetel maʼ chéen táan u tuklik máakeʼ, maʼ kʼaas ka u yuʼub máak celosiʼ. Kʼaʼajaktoʼoneʼ le tsʼoʼokol beeloʼ tsʼaʼan utiaʼal u biskuba maʼalob juntúul íichamtsil yéetel u yatan, le oʼolal unaj u yaabiltikubaʼob yéetel maʼ unaj u pʼatkubaʼobiʼ.

 Teksto jeʼel u yáantajeʼ: «Bey túunoʼ maʼ kaʼatúuloʼobiʼ, baʼaxeʼ junpʼéeliliʼ wíinkliloʼob. Le oʼolaleʼ le baʼax tsʼoʼok u nuʼupul tumen Diosoʼ mix máak unaj u jatsik» (Mateo 19:6).

 Benjamineʼ ku yaʼalik: «Jeʼex le buutsʼ ku yeʼesik yaan baʼax tsʼoʼok u chʼaʼik kʼáakʼeʼ, le celos xanoʼ ku yeʼesikeʼ yaan baʼax kʼaʼabéet a beetik utiaʼal a kanáantik a matrimonio».

 U celartik máak u núup chéen yoʼolal jeʼel baʼaxakeʼ, ku yúuchul tumen sajak ka tuʼusuk tumen u núup kex minaʼan baʼax oʼolal. Wa teech a yaabiltmaj a núupeʼ maʼ ken a celarte tumen a wojel jeʼel a beetik u yaatal u yóoleʼ (1 Corintios 13:4, 7). Le psicólogo Robert Leahyoʼ ku yaʼalikeʼ, le máax celoso kex minaʼan baʼax oʼolaleʼ «tu lugar u kanáantik baʼax u yaabiltmeʼ maas séebaʼan jeʼel u náachkuntik tiʼeʼ». a

 ¿Baʼax beetik u celosotal máak chéen yoʼolal jeʼel baʼaxakeʼ?

 Yaan horaeʼ le máaxoʼob tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ celosoʼob tumen maʼ xaaneʼ le ka yáax tsʼoʼok u beeloʼoboʼ tuʼusoʼob tumen u núupoʼob. Wa maʼ xaaneʼ tumen tu yiloʼob bix tu pʼatiluba u papáʼob úuchik u tuskubaʼob yéetel yaanal, le oʼolal saajkoʼob xan ka úuchuktiʼob beyoʼ.

 Melissaeʼ ku yaʼalik: «Tin x-lóoʼbayanileʼ in papáeʼ tu tusaj in maama yéetel yaanal le oʼolal istikyaj in confiar tiʼ u maasil. Lelaʼ jach tu afectarten tumen bejlaʼeʼ saajken ka xan úuchukten beyoʼ».

 Wa mantatsʼ táan a tuklik jeʼel a tuʼusul tumen a núupeʼ leloʼ jeʼel u beetik maʼ a confiar tiʼ u maasileʼ. Hasta maʼ xaaneʼ jeʼel a tuklikeʼ wa ka yanak u súutukileʼ séeb jeʼel u kaxtaʼal a jeeleʼ.

 Naomieʼ ku yaʼalik: «Juntéeneʼ u amigo in wíichameʼ tu kʼáatajtiʼ junpʼéel favor tu kʼiinil u tsʼoʼokol u beel, chéen baʼaleʼ yaan u yantal u xíimbal tu tséel yaanal koʼolel, pero teneʼ tin waʼalaj tiʼ in wíicham maʼ de acuerdoeniʼ. Ka tsʼoʼokeʼ tu yaʼalaj tiʼ u amigo maʼ ken u beete».

 ¿Yaan wa razón u yuʼubik celos Naomi kaʼachi? Kéen u kʼaʼajs le baʼax úuchoʼ ku yaʼalikeʼ minaʼan baʼax oʼolal u yuʼubik celos kaʼachi. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Chan saajken kaʼach tiʼ le baʼax jeʼel u yúuchloʼ, hasta tin tukleʼ in wíichameʼ ku compararken yéetel uláakʼ koʼoleloʼob. Pero leloʼ chéen teen tuklik kaʼachi». Tiʼ junpʼéel bodaeʼ jejeláas baʼaxoʼob suukaʼan u beetaʼal, chéen baʼaleʼ le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ ku chaʼik u nuʼuktaʼaloʼob tumen le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ.

 A wuʼuyik celos kex minaʼan baʼax oʼolaleʼ maʼ maʼalobiʼ tumen jeʼel u beetik a tuklik táan a tuʼusul tumen a núupeʼ yéetel jeʼel tak a kʼuchul a waʼal tiʼ táan u beetik baʼax kʼaas kex maʼ jaajiʼ. Wa maʼ ta confiar tiʼ a núupeʼ jeʼel tak a pʼatkabaʼexeʼ yéetel jeʼel xan u beetik a kʼojaʼantaleʼ.

 Teksto jeʼel u yáantajeʼ: «Le celosoʼ bey junpʼéel kʼojaʼanil kʼaskúuntik u baakel máakeʼ» (Proverbios 14:30).

 ¿Bix jeʼel a controlartik a celoseʼ?

 Maas confiarnen tiʼ a núup. Tu lugar a tuklik táan u tuskech a núupeʼ maas maʼalob ka tuukulnakech tiʼ le baʼaxoʼob ku beetik utiaʼal u yeʼesiktech jeʼel u páajtal a confiar tiʼeʼ.

 Melissaeʼ ku yaʼalik: «Kin tuukul tiʼ u jatsʼuts modos in wíicham. Wa letiʼ ku yeʼesik u yutsil tiʼ wa máaxeʼ maʼ tumen wa yaan kʼaakʼas tuukul tiʼiʼ, baʼaxeʼ ku beetik tumen u kʼáat u yáant u maasil. Mantatsʼ kin kʼaʼajsikeʼ wa tu pʼatubaʼob in papáʼobeʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa bey xan kun úuchulteniʼ».

 Teksto jeʼel u yáantajeʼ: «Le máax yaan u yaabilajeʼ [...] tuláakal baʼal ku creertik» (1 Corintios 13:4, 7).

 Yaan horaeʼ maʼ jaaj le baʼax ka jáan tuklikoʼ. Le psicólogo Leahy tsʼoʼok k-yáax chʼaʼchiʼitikoʼ ku yaʼalik: «Yaan kʼiineʼ k-aʼalikeʼ le baʼax tuklikoʼ letiʼ u jaajil. Pero maʼ tu páajtal u yaʼalik máak wa jaaj junpʼéel baʼal chéen tumen bey u tuklikoʼ». b

 Nadineeʼ ku yaʼalik: «U joʼopʼol a tuklik yaan baʼaloʼob kʼaastak ku beetik a núup kex maʼ jaajeʼ jeʼel u beetik u yantalteʼex problemas kex maʼalob u binteʼexeʼ».

 Teksto jeʼel u yáantajeʼ: «Tuláakal máak unaj u yojéeltik bukaʼaj utsil a puksiʼikʼaleʼex» (Filipenses 4:5).

 Múul tsikbalteʼex. Jejeláas baʼaxoʼob beetik u celosotal máak. Chéen baʼaleʼ tsikbalt yéetel a núup bix a wuʼuyikaba yéetel tsʼáabaʼex de acuerdoil bix ken a tratarteʼex u maasil.

 Ciaraeʼ ku yaʼalik: «Le kéen múul tsikbalnakeʼexeʼ chʼaʼa en cuentaeʼ a núupeʼ maʼ u kʼáat u beet u yaatal a wóoliʼ, baʼaxeʼ u kʼáat u yutskíint le problemaoʼ. Maʼ a jáan tuklik wa chéen kʼasaʼan a núup tiʼ tech. Maʼ xaaneʼ chéen séeb u jáan yaatal a wóol wa chéen jach exigenteech. Maʼ xaaneʼ a núupeʼ chéen maʼ u tsʼáa cuenta wa yaan baʼax maʼ u beet ta woʼolaliʼ».

 Teksto jeʼel u yáantajeʼ: «Cada juntúul máakeʼ maʼ u seguer u kaxtik chéen u yutsil, baʼaxeʼ u yutsil u yéet máakil» (1 Corintios 10:24).

a b Jóoʼsaʼan tiʼ le libro The Jealousy Cure.