Gastu ba funu mak boot tebes.

•    “Tinan kotuk, governu sira iha mundu tomak gasta osan hamutuk dolar Amerikanu triliaun 2,2 (US$ 2.200.000.000.000) ba militár hodi apoia funu oioin.”—The Washington Post, 13 Fevereiru 2024.

 Gastu ba funu neʼe laʼós osan deʼit. Ezemplu ida mak hanoin toʼok kona-ba funu iha Ukránia.

•    Tropa. Matenek-naʼin balu hatete katak tropa neʼebé mate ka hetan kanek tanba funu neʼebé komesa tinan rua liubá mak besik ema naʼin-500.000.

•    Povu baibain. Nasoins Unidas fó sai katak ema naʼin-28.000 liu mak mate ka hetan kanek. Maibé, ema boot ida iha Nasoins Unidas hatete: “La fasil atu hatene ho loloos ema naʼin hira mak hetan susar boot ka mate tanba funu.” a

 Funu no konflitu sira iha mundu tomak lori terus boot ba ema.

•    Millaun 114. Neʼe mak totál ba ema neʼebé lakon sira-nia uma tanba funu no violénsia iha mundu tomak iha fulan-setembru 2023.

•    Millaun 783. Neʼe mak totál ba ema neʼebé hasoru problema kona-ba hamlaha boot tanba la iha hahán. “Konflitu nafatin sai razaun boot ida neʼebé hamosu rai-hamlaha. Husi problema hotu kona-ba rai-hamlaha iha mundu tomak, porsentu 70 akontese iha área sira neʼebé iha funu no violénsia.”—World Food Programme.

 Funu sei remata ka lae? Ita iha esperansa atu moris ho dame ka lae? Loron ida, ema sei la kiak tan no kuran hahán ka lae? Saida mak Bíblia dehan?

 Bíblia fó sai nanis kona-ba funu sei akontese iha fatin oioin, no kompara funu hanesan ema neʼebé saʼe kuda.

•    “Kuda ida seluk sai mai, kuda neʼe kór-mean lakan; no ida neʼebé saʼe kuda neʼe simu podér atu hasai tiha dame husi rai atu nuneʼe ema sei oho malu, no nia simu surik boot ida.”—Apokalipse 6:4.

 Iha kuda rua seluk mak tuir kuda simbóliku neʼe nia kotuk. Kuda ida reprezenta rai-hamlaha iha fatin oioin no kuda ida seluk reprezenta mate tanba moras-peste ka razaun seluk. (Apokalipse 6:5-8) Atu aprende liután kona-ba profesia neʼe no tanbasá ita bele fiar katak profesia neʼe kumpre daudaun iha ita-nia tempu, lee informasaun “Kuda haat husi livru Apokalipse—Sira reprezenta saida?”

 Lakleur tan, ema sei la uza tan rikusoin sira iha mundu neʼe atu apoia funu. Maibé neʼe sei la akontese tanba ema nia hakaʼas an. Bíblia dehan:

•    Maromak sei “hapara funu sira iha mundu tomak.”—Salmo 46:9.

•    Maromak sei halakon rezultadu aat husi funu. “Nia sei hamaran sira-nia matan-been hotu husi sira-nia matan, mate sei la iha tan, no ema sei la triste tan ka tanis ka sente moras. Buat sira neʼebé uluk nian lakon tiha ona.”—Apokalipse 21:4.

•    Maromak sei halo ema hotu moris ho dame ba nafatin. “Haʼu-nia povu sei hela iha fatin neʼebé iha dame, sira sei hela iha fatin neʼebé hakmatek no seguru.”—Isaias 32:18.

 Tuir Bíblia nia profesia, funu no akontesimentu oioin neʼebé ita haree ohin loron hatudu katak tempu dame nian besik ona atu toʼo mai.

 Oinsá mak Maromak sei fó dame neʼe iha futuru? Nia sei halo ida-neʼe liuhusi ninia governu iha lalehan, ka Ukun. (Mateus 6:10) Atu aprende saida mak Ukun neʼe no neʼe kona Ita oinsá, haree vídeo badak Saida mak Maromak nia Ukun?