BIBLIAI ALAPELV: „Továbbra is. . . bocsássatok meg egymásnak készséggel, ha valakinek panaszra van oka a másik ellen. Mint ahogy Jehova is készséggel megbocsátott nektek, úgy ti is” (Kolosszé 3:13).

Mit jelent? A Biblia a bűnt az adóssághoz hasonlítja, a megbocsátást pedig az adósság elengedéséhez (Lukács 11:4). Egy forrásmű szerint a Szentírásban a „megbocsát” szóval fordított görög ige ezt is jelentheti: ’elengedi az adósságot, nem követeli vissza.’ Tehát ha megbocsátunk annak, aki vétett ellenünk, nem várunk semmi jóvátételt tőle. Az, hogy készségesen megbocsátunk másoknak, nem jelenti azt, hogy helyeseljük a rossz viselkedésüket, vagy hogy lekicsinyeljük az általuk okozott kárt. Inkább azt jelenti, hogy elhatározzuk, nem neheztelünk többé, még akkor sem, ha alapos okunk lenne a panaszra.

Napjainkban is alkalmazható? Mivel nem vagyunk tökéletesek, mindannyian hibázunk (Róma 3:23). Ezért jó, ha hajlunk a megbocsátásra, elvégre előbb vagy utóbb nekünk is szükségünk lesz mások megbocsátására. Sőt, ha megbocsátunk másoknak, az nekünk is jó. Miért?

Ha nem bocsátunk meg, hanem haragot tartunk és neheztelést táplálunk, magunknak okozunk fájdalmat. Az ilyen rossz érzések boldogtalanná tehetnek, korlátozhatják a mindennapjainkat, és még az életkedvünket is elvehetik. Sőt, még az egészségünk is kárát láthatja. Dr. Csida Joicsi és Andrew Steptoe pszichológiaprofesszor ezt írta egy orvosi folyóiratban: „A jelenlegi ismereteink szerint a harag és a gyűlölködés összefügg a szívkoszorúér-betegségekkel” (Journal of the American College of Cardiology).

Ezzel szemben a megbocsátás előnyökkel jár. Ha készségesen megbocsátunk, megőrizzük a békét és az egységet, így óvjuk a kapcsolatainkat. És ami ennél is fontosabb, Istent utánozzuk. Ő készségesen megbocsát a bűnbánóknak, és ezt tőlünk is elvárja (Márk 11:25; Efézus 4:32; 5:1).