MI VESZÉLYEZTETTE? Az idő romboló hatása és az ellenségeskedés nem semmisítette meg a Bibliát. Az üzenetén viszont próbáltak változtatni, például a másolók és a fordítók. Egyesek azon igyekeztek, hogy a saját tantételeikhez igazítsák a Bibliát, ahelyett hogy az ő tantételeiket igazították volna a Bibliához. Nézzünk néhány példát:

• Az imádat helye: Az i. e. negyedik és második század között a szamaritánus Pentateuchus * írói ezt toldották hozzá a 2Mózes 20:17 végéhez: „a Gerizim-hegyen. És ott oltárt kell építened.” Így a szamáriaiak abban reménykedtek, hogy az Írásokkal igazolni tudják a templomuk építését a Gerizim-hegyen.

• Háromságtan: Nem egészen 300 évvel azután, hogy befejeződött a Biblia megírása, egy háromsághívő író a következőt toldotta hozzá az 1János 5:7-hez: „a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek, és ez a három egy.” Ez a mondat nem volt benne az eredeti szövegben. Bruce Metzger bibliatudós viszont megjegyzi, hogy ez a betoldás „a hatodik századtól kezdődően egyre több ólatin nyelvű kéziraton jelent meg, majd megjelent a [latin nyelvű] Vulgata kéziratain is”.

• Isten neve: Sok bibliafordító egy zsidó babonára hivatkozva úgy döntött, hogy kihagyja Isten nevét a Szentírásból. Címekkel helyettesítették a nevét, például az „Isten” vagy az „Úr” szóval. Ám ezeket a szavakat a Biblia nem csupán a Teremtőre, hanem emberekre, hamis imádati tárgyakra, sőt az Ördögre is használja (János 10:34, 35; 1Korintusz 8:5, 6; 2Korintusz 4:4). *

HOGYAN MARADT FENN A BIBLIA? A Biblia másolói között voltak figyelmetlen, sőt csalásra hajlamos személyek, de sokan mások gyakorlott, lelkiismeretes másolók voltak. A Héber Iratokat a maszoréták  másolták az i. sz. hatodik századtól a tizedik századig. Ezek a másolatok maszoréta szöveg néven ismertek. A maszoréták állítólag megszámolták a szavakat és a betűket, nehogy hiba csússzon a szövegbe. Ha arra gyanakodtak, hogy az eredeti szöveg valahol hibás, jelezték a lapszélen. Nem voltak hajlandók megváltoztatni a Biblia szövegét. „Ha szándékosan változtatnak rajta, az az ő szemükben a lehető legsúlyosabb bűn lett volna” – írta Moshe Goshen-Gottstein professzor.

Az is figyelemre méltó, hogy ma már rengeteg kézirat áll a bibliatudósok rendelkezésére. Ezek segítségével könnyen felfedezhetik a hibákat. Például, a vallási vezetők évszázadokon át azt tanították, hogy a latin fordításaik a Biblia hiteles szövegét tartalmazzák. Mégis hozzátették az 1János 5:7-hez a cikkünkben korábban idézett szövegrészt. A hiba még a híres angol nyelvű King James Versionbe is becsúszott! De vajon mire derült fény, amikor más kéziratok is előkerültek? Bruce Metzger ezt írta: „Az [1János 5:7 utáni] betoldás nem szerepel egyik ókori fordítás (szír, kopt, örmény, etióp, arab, szláv) kéziratain sem, kivéve a latin fordításén.” Így végül a King James Version átdolgozott kiadásaiból és más Bibliákból eltávolították a hibás betoldást.

Vajon a régebbi kéziratok is azt bizonyítják, hogy a Biblia üzenete nem változott? 1947-ben megtalálták a holt-tengeri tekercseket, melyek a maszoréta szöveg előtt több mint ezer évvel íródtak. Így a tudósok végre össze tudták hasonlítani a két szöveget. A holt-tengeri tekercseket kiadó bizottság egyik tagja kijelentette, hogy már egyetlen tekercs is „megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a zsidó másolók egy több mint ezeréves időszakon át rendkívül hűen és gondosan adták tovább a bibliai szöveget”.

Dublinban (Írország) a Chester Beatty Könyvtárban van egy híres papiruszgyűjtemény, melyben a Keresztény Görög Iratok csaknem minden könyvének a kéziratai megtalálhatók. Vannak az i. sz. második századból valók is, ezek csupán 100 évvel azután íródtak, hogy a Biblia írását befejezték. Egy bibliai szótár megjegyzi: „Igaz, hogy a papiruszok kisebb szövegbeli eltéréseket mutatnak, ugyanakkor azt is tanúsítják, hogy a bibliai szöveg figyelemre méltóan változatlan maradt” (The Anchor Bible Dictionary).

AZ EREDMÉNY: Az, hogy a bibliai kéziratok nagyon régiek, és nagyon sok van belőlük, nem rontott a Biblia szövegén, inkább javított rajta. A Keresztény Görög Iratokról Sir Frederic Kenyon ezt nyilatkozta: „Egyetlen más ókori könyv szövegének a hitelességét sem támasztja alá ilyen sok, és ilyen régről származó bizonyíték. És egyetlen elfogulatlan tudós sem tagadná, hogy a szöveg lényegében változatlanul jutott el hozzánk.” A Héber Iratokról pedig ezt mondta William Henry Green tudós: „Bizton állíthatjuk, hogy egyetlen más ókori könyv sem jutott el hozzánk ekkora pontossággal!”