A SZÁMÍTÓGÉPES felhasználók óriási mennyiségű adatot halmoznak fel, melyet aztán könnyen hozzáférhetően kell tárolni. A tudósok azt remélik, hogy új adattárolási eljárásokat vezethetnek be, ha leutánoznak egy természetben megtalálható, sokkal magasabb szintű adattároló-rendszert – a DNS-t.

Gondolkodj el ezen: Az élő sejtekben megtalálható DNS megszámlálhatatlanul sok biológiai információt rejt. Nick Goldman, az Európai Bioinformatikai Intézet munkatársa ezt mondja: „A DNS-t ki tudjuk vonni a gyapjas mamutok csontjaiból . . . és analizálni is tudjuk. Hihetetlenül kis méretű, mégis óriási adatsűrűséget tesz lehetővé, mindezt erőforrások nélkül, így a szállítása és a megőrzése könnyen megoldható.” Lehetséges lenne DNS-ben tárolni az adatainkat? A kutatók szerint igen.

A kutatók úgy tároltak el kódolt szöveget, képeket és audiofájlokat egy szintetikus DNS-ben, ahogy egy adattároló-rendszerben tennék. Majd később dekódolni tudták a tárolt információt, méghozzá 100 százalékos pontossággal. A kutatók hisznek benne, hogy ezt az eljárást alkalmazni tudják majd. Így 1 gramm mesterségesen előállított DNS-ben 3 000 000 CD-n lévő információt tudnak majd tárolni, több száz vagy akár több ezer évre is. Ez a rendszer képes lenne a világ összes információját archiválni. A DNS ezért a lehető „legfejlettebb háttértár”.

Mit gondolsz? A DNS tárolókapacitása az evolúciónak köszönhető, vagy tervezés eredménye?