János 8:12–59

8  12  Majd Jézus ismét szólt hozzájuk, és ezt mondta: „Én vagyok a világ világossága.+ Aki engem követ, semmiképpen nem fog sötétségben járni, hanem övé lesz az élet világossága+.” 13  A farizeusok ezért ezt mondták neki: „Te önmagadról tanúskodsz, így nem hisszük el, amit mondasz.” 14  Jézus így válaszolt nekik: „Még ha önmagamról tanúskodom is, igaz, amiről tanúskodom, mert tudom, honnan jöttem és hová megyek.+ Ti azonban nem tudjátok, honnan jöttem és hová megyek. 15  Ti a test* szerint ítéltek,+ de én nem ítélek meg senkit. 16  És még ha ítélek is, az ítéletem igazságos, mert nem egyedül ítélkezem, hanem az Atyával együtt, aki küldött engem.+ 17  A ti törvényetekben is meg van írva: »Ha két tanú állít valamit, az igaz.«+ 18  Egyrészt én tanúskodom magamról, másrészt tanúskodik rólam az Atya is, aki küldött engem.”+ 19  Ezután ezt mondták neki: „Hol van a te Atyád?” Jézus így válaszolt: „Engem sem ismertek, és az Atyámat sem.+ Ha engem ismernétek, az Atyámat is ismernétek.”+ 20  Ezeket a kincstár területén+ mondta, amikor a templomban tanított. De senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.+ 21  Ezért ismét ezt mondta nekik: „Elmegyek, és kerestek majd engem, de mégis meghaltok bűnötökben.+ Ahová én megyek, ti oda nem jöhettek.”+ 22  A zsidók ekkor ezt mondták: „Csak nem öli meg magát? Hiszen ezt mondja: »Ahová én megyek, ti oda nem jöhettek.«” 23  Így folytatta: „Ti innen a földről vagytok, én pedig felülről vagyok.+ Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. 24  Ezért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben. Mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok az, akinek el kellett jönnie, meghaltok bűneitekben.” 25  Erre ezt kérdezték tőle: „Ki vagy te?” Jézus ezt mondta nekik: „Egyáltalán miért beszélek én nektek? 26  Sok mindent mondhatnék rólatok, és sok mindenről ítélkezhetnék. De az biztos, hogy aki küldött engem, az igazat mondja, és én azt mondom el a világnak, amit tőle hallottam.”+ 27  Ők nem fogták fel, hogy az Atyáról beszélt nekik. 28  Majd Jézus ezt mondta: „Miután felemeltétek* az Emberfiát,+ tudni fogjátok, hogy én vagyok az,+ és hogy semmit sem teszek a magam kezdeményezéséből,+ hanem pontosan azt mondom, amit az Atya tanított nekem. 29  És aki küldött engem, velem van. Nem hagyott magamra, mert mindig azt teszem, ami a kedvére van.”+ 30  Amikor ezeket mondta, sokan hittek benne. 31  Majd Jézus ezt mondta azoknak a zsidóknak, akik hittek neki: „Ha mindig megfogadjátok a szavaimat, valóban a tanítványaim vagytok, 32  és megismeritek az igazságot,+ és az igazság szabaddá tesz titeket.”+ 33  Ezt felelték neki: „Mi Ábrahám utódai* vagyunk, és sohasem voltunk senkinek a rabszolgái. Hogyhogy ezt mondod: »Szabadok lesztek.«” 34  Jézus ezt válaszolta nekik: „Higgyétek el, mindenki, aki bűnt követ el, rabszolgája a bűnnek.+ 35  Ezenkívül a rabszolga nem marad örökre az ura házában, a fiú marad ott örökre. 36  Ha tehát a Fiú szabaddá tesz titeket, valóban szabadok lesztek. 37  Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, de meg akartok ölni engem, mert nem fogadjátok el a tanításomat. 38  Én azt mondom, amit az Atyámnál láttam, amíg vele voltam,+ de ti azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.” 39  Erre ezt mondták neki: „Mi Ábrahám gyermekei vagyunk.”* Jézus ezt mondta: „Ha Ábrahám gyermekei lennétek,+ Ábrahám példáját követnétek. 40  Most azonban meg akartok ölni engem, egy olyan embert, aki az igazságot mondja nektek, melyet az Istentől hallott.+ Ábrahám soha nem tett volna ilyesmit. 41  Ti azt teszitek, amit az atyátok.” Ezt mondták neki: „Mi nem erkölcstelen kapcsolatból születtünk. Egy Atyánk van, az Isten.” 42  Jézus ezt mondta nekik: „Ha az Isten volna az Atyátok, szeretnétek engem,+ mert én az Istentől jöttem, és most itt vagyok. Nem a magam kezdeményezéséből jöttem, hanem Isten küldött engem.+ 43  Miért nem értitek, amit mondok? Mert nem bírjátok hallgatni* a szavamat. 44  Ti a ti atyátoktól, az Ördögtől vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok tenni.+ Az gyilkos volt kezdettől fogva,+ és eltért az igazságtól, mert nem szereti az igazságot. Azért hazudik, mert ő ilyen. Ő hazug, és a hazugság atyja.+ 45  Én azonban az igazságot mondom, ezért nem hisztek nekem. 46  Ki az közületek, aki bűnt bizonyít rám?+ Ha az igazságot mondom, miért nem hisztek nekem? 47  Aki az Istentől van, figyel arra, amit Isten mond.+ Ti azért nem figyeltek, mert nem az Istentől vagytok.”+ 48  A zsidók erre így szóltak hozzá: „Hát nem megmondtuk, hogy szamáriai+ vagy, és démon van benned?”+ 49  Jézus így válaszolt: „Nincs bennem démon, hanem tisztelem az Atyámat, ti viszont nem tiszteltek engem. 50  Én azonban nem törekszem a magam dicsőségére.+ Van valaki, aki megadja azt nekem, és ő a bíró. 51  Teljesen biztosak lehettek benne, hogy ha valaki megfogadja a szavaimat, soha nem lát halált.”+ 52  A zsidók ezt mondták neki: „Most már tudjuk, hogy démon van benned. Ábrahám meghalt, a próféták úgyszintén. Te pedig ezt mondod: »Ha valaki megfogadja a szavaimat, soha nem hal meg.« 53  Csak nem vagy nagyobb, mint ősapánk, Ábrahám, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mit állítasz magadról, ki vagy te?” 54  Jézus így válaszolt: „Ha én dicsőítem magamat, a dicsőségem semmi. Az Atyám az, aki dicsőít engem,+ ő, akiről azt mondjátok, hogy a ti Istenetek. 55  Ti mégsem ismeritek őt, én viszont ismerem.+ Ha pedig azt mondanám, hogy nem ismerem, olyan lennék, mint ti: hazug. De ismerem őt, és megfogadom a szavait. 56  Ábrahám, az ősapátok nagyon örült annak, hogy majd láthatja a napomat, és látta, és örült.”+ 57  A zsidók azért ezt mondták neki: „Még 50 éves sem vagy, és láttad Ábrahámot?” 58  Jézus ezt mondta nekik: „Teljesen biztosak lehettek benne, hogy mielőtt Ábrahám megszületett, én már voltam.”+ 59  Ezért köveket kaptak fel, hogy megdobálják, de Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból.

Lábjegyzetek

^ Vagy: „az emberek értékrendje”.
^ Vagyis miután oszlopra feszítették.
^ Szó szerint: „magva”.
^ Szó szerint: „A mi atyánk Ábrahám.”
^ Vagy: „elfogadni”.

Jegyzetek

a világ világossága: Ez a metafora, melyet Jézus magára alkalmazott, az asszonyok udvarában lévő négy hatalmas lámpatartóra emlékeztethette a hallgatóit, melyeket a lombsátorünnep, vagyis a sátoros ünnep idején gyújtottak meg (Jn 7:2; lásd a B11-es függ.-et). A lámpák nagy területet világítottak be. „A világ világossága” kifejezés Ézsaiás szavait is észbe juttathatja. A próféta megjövendölte, hogy „nagy világosságot” látnak azok, „akik a sűrű árnyék földjén laknak”, illetve hogy az, akire Jehova szolgájaként történik utalás, világosság lesz a nemzeteknek (Ézs 9:1, 2; 42:1, 6; 49:6). A hegyi beszédben Jézus ugyanezt a metaforát használta a követőire, amikor ezt mondta nekik: „Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5:14). „A világ világossága” kifejezés (itt a görög koʹszmosz szó az emberiség egész világára utal) párhuzamba állítható Ézsaiás szavaival, melyek szerint a Messiás a nemzetek világossága lesz. A Cs 13:46, 47-ben Pál és Barnabás rámutat, hogy az Ézs 49:6-ban feljegyzett prófétai szavak alapján Krisztus minden követőjének a „nemzetek világosságává” kell lennie. Jézusnak és a követőinek a szolgálata jelképes értelemben fényt áraszt az emberekre, és megszabadítja őket a hamis vallásos tanítások fogságából.

az Atyával: Egyes kéziratokban az áll, hogy „vele”, de számos ókori kézirat a főszövegben található megfogalmazást támasztja alá.

a kincstár területén: Vagy: „a perselyek közelében”. Az itt álló görög szó szerepel a Mr 12:41, 43-ban és a Lk 21:1-ben is, ahol „persely”-nek van fordítva. Ez a kifejezés itt nyilván a templom egyik területére utal, az asszonyok udvarára, ahol 13 persely volt felállítva. (Lásd a B11-es függ.-et.) Úgy tartják, hogy a templomban volt egy főkincstár is, és odavitték a perselyekbe dobott pénzt. De az nem valószínű, hogy a versben erről a helyről lenne szó. (Lásd a Mr 12:41-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

perselyekkel: Ókori zsidó források szerint ezek az adományládák vagy gyűjtőedények trombita vagy tölcsér formájúak voltak, és feltehetően volt rajtuk felül egy kis nyílás. Az emberek különféle célokra szánt adományokat raktak ezekbe. Az itt használt görög szó a Jn 8:20-ban is előfordul, ahol „kincstárnak” fordították. Ez a kifejezés nyilván egy területre utal az asszonyok udvarában. (Lásd a Mt 27:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a B11-es függ.-et.) Rabbinikus források szerint 13 perselyt állítottak fel ennek az udvarnak a fala mentén, körbe. Úgy tartják, hogy a templomban volt egy főkincstár is, és odavitték a perselyekbe dobott pénzt.

Mi nem erkölcstelen kapcsolatból születtünk: Vagy: „Mi nem törvénytelen gyermekek vagyunk.” A zsidók azt állították, hogy Isten és Ábrahám törvényes gyermekei, ezáltal pedig az Ábrahámnak tett ígéretek örökösei.

erkölcstelen kapcsolatból: Görögül: por·neiʹa. (Lásd a Mt 5:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Szexuális erkölcstelenség” címszót.)

szexuális erkölcstelenség: A görög por·neiʹa szó egy általános kifejezés minden olyan szexuális kapcsolatra, mely a Biblia szerint tiltott. Magában foglalja a házasságtörést, a prostitúciót, a nem házasságban élők közti szexuális kapcsolatot, a homoszexualitást és a bestialitást. (Lásd a Szójegyzéket.)

kezdettől fogva: Vagy: „a kezdetétől fogva”, vagyis attól fogva, hogy az Ördög gyilkos, hazug és Isten rágalmazója lett (1Jn 3:8, lábj.).

Egy szamáriai: A zsidók általában lenézték a szamáriaiakat, és szóba sem álltak velük (Jn 4:9). Sőt, voltak, akik a megvetésük jeleként és sértésként használták a „szamáriai” kifejezést (Jn 8:48). A Misna szerint egy rabbi ezt mondta: „Aki a szamáriaiak kenyerét eszi, az olyan, mintha disznóhúst enne” (Sebiith 8:10). Sok zsidó nem hitte el egy szamáriai tanúvallomását, és nem fogadott el semmilyen szolgálatot egy szamáriai embertől. Jézus tudta, hogy a zsidók általában megvetik a szamáriaiakat, ezért egy fontos leckét tanított ezzel a szemléltetéssel, melyet gyakran „az irgalmas szamaritánus” példázataként emlegetnek.

szamáriai: A zsidók ezt a kifejezést itt a megvetésük jeleként és sértésként használták. (Lásd a Lk 10:33-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Szamáriaiak” címszót.)

látta: Mármint olyan erős volt a hite, mintha látta volna (Héb 11:13; 1Pt 1:11).

láttad Ábrahámot?: Egyes kéziratokban az áll, hogy „látott téged Ábrahám?”, de számos korai hiteles kézirat a főszövegben található megfogalmazást támasztja alá.

Én vagyok az: Szó szerint: „Én vagyok.” Görögül: e·góʹ ei·mi. Egyesek szerint ez a kifejezés a 2Mó 3:14-re utal a Septuagintában, és érvként hozzák fel arra, hogy Jézus egyenlő Istennel. Azonban a 2Mó 3:14-nek más a szóhasználata (e·góʹ ei·mi ho ón, „én vagyok a létező”), mint a Jn 4:26-nak. Ezenkívül a Septuaginta az e·góʹ ei·mi kifejezést használja akkor is, amikor Ábrahám, Eliézer, Jákob, Dávid vagy mások beszéltek (1Mó 23:4; 24:34; 30:2; 1Kr 21:17). A Keresztény görög iratokban nem csupán akkor szerepel az e·góʹ ei·mi kifejezés, amikor Jézus szavait adja vissza. Ugyanezek a görög szavak állnak a Jn 9:9-ben, ahol annak a férfinak a szavai vannak feljegyezve, akit Jézus meggyógyított. Ez a kifejezés egyszerűen annyit jelent, hogy „én vagyok”. Ugyanezeket a szavakat használta Gábriel angyal, valamint Péter, Pál és mások is (Lk 1:19; Cs 10:21; 22:3). Ezek a kijelentések nyilvánvalóan nem a 2Mó 3:14-re hivatkoznak. A szinoptikus evangéliumok párhuzamos beszámolóinak az összevetése rámutat, hogy a Mr 13:6-ban és a Lk 21:8-ban szereplő e·góʹ ei·mi kifejezés („én vagyok az”) rövidebben fejezi ki a Mt 24:5-ben kibontott gondolatot: „Én vagyok a Krisztus”. Úgy tűnik, ez az első alkalom, hogy Jézus nyíltan kijelenti magáról, hogy ő a Messiás, vagyis a Krisztus. Ezt egy nőnek mondja el, aki ráadásul nem is zsidó, hanem szamáriai (Jn 4:9, 25). A zsidók többsége nem volt hajlandó üdvözölni a szamáriaiakat, mert megvetették őket, sok zsidó férfi pedig lenézte a nőket. Jézus később is tisztelettel bánt a nőkkel, hiszen ők lehettek az elsők, akik látták, hogy feltámadt (Mt 28:9, 10).

én már voltam: A zsidók, akik ellenségesek voltak Jézussal, meg akarták őt kövezni, mivel azt állította, hogy látta Ábrahámot, holott még 50 éves sem volt, ahogy mondták (Jn 8:57). Jézus a válaszában rámutatott, hogy már az emberi léte előtt is létezett mint hatalmas szellemteremtmény az égben, még mielőtt Ábrahám megszületett volna. Némelyek szerint ez a vers Istennel azonosítja Jézust. Azzal érvelnek, hogy az itt használt görög kifejezés, az e·góʹ ei·miʹ (melyet egyes fordítások az „én vagyok” kifejezéssel adnak vissza) a 2Mó 3:14-re utal, ahogyan az a Septuagintában szerepel. Azt mondják, hogy ezt a két verset egyformán kell fordítani. (Lásd a Jn 4:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Ám ebben a szövegkörnyezetben a görög ei·miʹ igével kifejezett cselekvés azelőtt kezdődött, „mielőtt Ábrahám megszületett”, és még mindig tartott. Ezt pontosabban fejezi ki az „én már voltam” forma, mint az „én vagyok”. Számos régi és mai fordítás használ az „én már voltam” kifejezéshez hasonló megfogalmazást. Máshol is látunk rá példát, hogy az ei·miʹ igének a jelen idejű alakja múlt idővel lett fordítva. Jézus a Jn 15:27 szerint ezt mondta: „nektek is tanúskodnotok kell, mert kezdettől fogva velem voltatok.” Más fordítások is hasonlóan adják vissza ezt a részt, ami azt mutatja, hogy nyelvtanilag semmi sem indokolja, hogy ne múlt idejű alakkal legyen visszaadva az ei·miʹ ige. (További példák arra, hogy egy jelen idejű görög igét múlt idővel fordítanak: Lk 2:48; 2Ko 12:19.) Mellesleg Jézusnak a Jn 8:54, 55-ben feljegyzett érvelése is azt bizonyítja, hogy ő nem akarta úgy bemutatni magát, mintha azonos lenne az Atyjával.

köveket kaptak fel, hogy megdobálják: Körülbelül két hónappal később a zsidók ismét megpróbálták megölni Jézust a templomban (Jn 10:31). Mivel a templom még felújítás alatt volt, úgy tartják, hogy a zsidók az építkezési területről szereztek köveket.

Multimédia

SZENTÍRÁS – ÚJ VILÁG FORDÍTÁS (MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL)
János 8
magyar
Olvasd online a Bibliát!
https://cms-imgp.jw-cdn.org/img/p/1001070103/univ/art/1001070103_univ_sqr_xl.jpg
nwtsty