A Biblia nem tudományos kézikönyv, de amikor tudományos kérdéseket érint, mindig pontos. A következő példák azt bizonyítják, hogy a tudomány és a Biblia nem mond ellent egymásnak, és hogy a Biblia már akkor tudományos tényeket közölt, amikor az emberek még egészen mást hittek az adott kérdésről.

•   A világegyetemnek volt kezdete (1Mózes 1:1). Ezzel ellentétben számos ősi mítosz szerint a világegyetem nem teremtve lett, hanem a káoszból szerveződött. A babilóniaiak abban hittek, hogy a világegyetemet megszülő istenek két óceánból származtak. Más legendák szerint a világegyetem egy óriási tojásból lett.

•   A világegyetemet értelmes természeti törvények irányítják, nem pedig az istenségek szeszélyei (Jób 38:33; Jeremiás 33:25). Mindenfelé léteznek olyan mítoszok, amelyek szerint az emberek ki vannak szolgáltatva az istenek kiszámíthatatlan és sokszor kegyetlen tetteinek.

•   A föld légüres térben függ (Jób 26:7). Hajdanán számos nép úgy hitte, hogy a föld egy lapos korong, és egy óriás vagy egy állat, például egy bölény vagy egy teknős viszi a hátán.

•   A folyókat és a patakokat az óceánból és más vizekből elpárolgott víz táplálja, mely eső, hó vagy jég formájában visszahull a földre (Jób 36:27, 28; Prédikátor 1:7; Ézsaiás 55:10; Ámós 9:6). Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a folyókat föld alatti óceánvíz táplálja. Ez az elképzelés egészen a XVIII. századig tartotta magát.

•   A hegyek felemelkednek és lesüllyednek, és a mai hegyeket valamikor tenger borította (Zsoltárok 104:6, 8). Sok mítosz szerint viszont az istenek olyannak teremtették a hegyeket, amilyennek most ismerjük őket.

•   A higiénia megóv a betegségektől. Az izraelitáknak adott Törvény előírta, hogy ha valaki holttestet érint, az mosakodjon meg, különítsék el a fertőző betegeket, és ássák el az emberi ürüléket (3Mózes 11:28; 13:1–5; 5Mózes 23:13). Ezzel ellentétben akkoriban az egyiptomiak egyebek között egy olyan gyógymódot alkalmaztak, hogy nyílt sebre emberi ürüléket is tartalmazó keveréket tettek.

 Ha józanul vizsgáljuk a Szentírást, láthatjuk, hogy nincsenek benne ilyen tévedések. Íme néhány tévhit ezzel kapcsolatban:

 Tévhit: A Biblia azt írja, hogy a világegyetem hat, egyenként 24 órás nap alatt lett megteremtve.

 Tény: A Biblia szerint Isten valamikor réges-régen teremtette meg a világegyetemet (1Mózes 1:1). A Mózes első könyvének 1. fejezetében ecsetelt teremtési napok hosszabb időszakokat öleltek fel, melyeknek az időtartama nincs konkrétan leírva. Érdekes, hogy az ég és a föld teremtésének az egész folyamatát is egy napnak nevezi a Szentírás (1Mózes 2:4).

 Tévhit: A Biblia azt írja, hogy a növények a nap előtt lettek megteremtve, pedig arra szükség van a fotoszintézishez (1Mózes 1:11, 16).

 Tény: A Biblia rámutat, hogy az ég csillagainak egyike, a nap már a növények előtt is létezett (1Mózes 1:1). A napból szórt fény érte el a föld felszínét a teremtés első napján, azaz korszakában, és ahogy a harmadik napon kitisztult a légkör, elegendő fény volt a fotoszintézishez (1Mózes 1:3–5, 12, 13). A földről nézve a nap csak később vált jól láthatóvá (1Mózes 1:16).

 Tévhit: A Biblia azt írja, hogy a nap kering a föld körül.

 Tény: A Prédikátor 1:5 így szól: „A nap is felkel ragyogva, majd lenyugszik, és sietve megy helyére, ahol majd ismét felkel ragyogva.” Ez a megállapítás csupán azt írja le, hogy a földről nézve milyennek látjuk a nap mozgását. Ma is használjuk a „napkelte” és a „napnyugta” szavakat, pedig tudjuk, hogy a föld kering a nap körül.

 Tévhit: A Biblia azt írja, hogy a föld lapos.

 Tény: Az a bibliai kifejezés, hogy „a földnek mind végső határáig”, azt jelenti, hogy „a föld legtávolabbi részéig”, és nem azt, hogy a föld lapos lenne, vagy hogy lenne széle (Cselekedetek 1:8, Károli-fordítás). Ugyanígy „a föld négy széléről” kifejezés is átvitt értelmű, és az egész földre utal. Olyasmit jelent, mint amikor valaki a négy égtájról beszél (Ézsaiás 11:12, Újfordítású revideált Biblia; Lukács 13:29).

 Tévhit: A Biblia azt írja, hogy a kör kerülete pontosan háromszorosa az átmérőjének, holott a helyes szorzószám a pi, azaz kb. 3,1416.

 Tény: Az „öntött tenger” méreteiből úgy tűnik, hogy tíz könyök volt az átmérője, és „harminc könyök zsinór érte körül az egészet” (1Királyok 7:23; 2Krónikák 4:2). Ezek valószínűleg kerekített számok voltak, de az is lehet, hogy a belső kerületet és a külső átmérőt adták meg.