Skip to content

Etɛ ka Nyí “Axɔ́suɖuɖu [Jixwé] Tɔn Sín Cávi Lɛ”?

Etɛ ka Nyí “Axɔ́suɖuɖu [Jixwé] Tɔn Sín Cávi Lɛ”?

Xósin e Biblu na é

 “Axɔ́suɖuɖu [jixwé] tɔn sín cávi lɛ,” ee è nɔ lɛ́ ylɔ́ ɖɔ “cávi axɔ́suɖuto ɔ tɔn lɛ” é, nɔte nú acɛ e è ɖó bo na hun ali nú mɛ bɔ è na “byɔ axɔ́suɖuɖu Mawu tɔn mɛ” é. (Matie 16:19; Mɛsɛ́dó 14:22) a Jezu sɔ́ “axɔ́suɖuɖu [jixwé] tɔn sín cávi lɛ” nú Piyɛ́ɛ. Enɛ xlɛ́ ɖɔ Piyɛ́ɛ ɖó acɛ bo na ɖɔ lee è na na gbigbɔ mímɛ́ gbɛtɔ́ gbejinɔtɔ́ lɛ, bɔ ye na mɔ wǔjɔmɛ ɔ bo byɔ Axɔ́suɖuto jixwé tɔn mɛ gbɔn é.

Mɛ̌ mɛ̌ e takúnmɛ è ka zán cávi lɛ dó?

 Piyɛ́ɛ zán acɛ e Mawu na ɛ é dó hun Axɔ́suɖuto ɔ mɛ byɔbyɔ sín ali nú gbɛ̌ta atɔn:

  1.   Jwifu lɛ kpo mɛ e wá huzu Jwifu lɛ é kpo. Táan kpɛɖé ɖò kú Jezu tɔn gudo ɔ, Piyɛ́ɛ dó wusyɛn lanmɛ nú Jwifu nǔɖitɔ́ lɛ sín ahwan ɖé ɖɔ ye ni yí gbè ɖɔ Jezu wɛ nyí mɛ e Mawu sɔ́ b’ɛ na kpa acɛ dó Axɔ́suɖuto ɔ nu é. Piyɛ́ɛ xlɛ́ ye nǔ e ye ɖó na wà bɔ è na hwlɛn ye gán é. Mɔ̌ mɛ ɔ, é hun Axɔ́suɖuto ɔ mɛ byɔbyɔ sín ali nú ye bɔ gbɛtɔ́ afatɔ́n mɔ̌kpan “yí Piyɛ́ɛ xó sè.”—Mɛsɛ́dó 2:38-41.

  2.   Samalíinu lɛ. Nukɔnmɛ ɔ, è sɛ́ Piyɛ́ɛ dó Samalíinu lɛ gɔ́n. b É lɛ́ zán cávi Axɔ́suɖuto ɔ tɔn enɛ hwenu e é kpo mɛsɛ́dó Jaan kpo yì Samalíinu lɛ gɔ́n bo “xoɖɛ nú nǔɖitɔ́ lɛ, nú Mawu na na ye [gbigbɔ mímɛ́]” é. (Mɛsɛ́dó 8:14-17) Enɛ hun ali nú Samalíinu lɛ nú ye na byɔ Axɔ́suɖuto ɔ mɛ.

  3.   Kosi lɛ. Xwè atɔn adaɖé ɖò kú Jezu tɔn gudo ɔ, Mawu ɖexlɛ́ Piyɛ́ɛ ɖɔ Kosi lɛ (mɛ e ma nyí Jwifu ǎ lɛ é) lɔ sixu byɔ Axɔ́suɖuto ɔ mɛ. Nǔ e mɛ é tɔ́n kɔ dó é wɛ nyí ɖɔ Piyɛ́ɛ zán cávi lɛ ɖokpo bo jlá wɛnɖagbe ɔ nú Kosi lɛ, mɔ̌ mɛ ɔ, ali hun nú ye bɔ ye na mɔ gbigbɔ mímɛ́ bo na huzu Klisanwun lɛ, lobo na ɖò mɛ e na nɔ Axɔ́suɖuto ɔ mɛ ɖò sɔgudo lɛ é mɛ.—Mɛsɛ́dó 10:30-35, 44, 45.

Etɛ ka nyí tinmɛ è ni “byɔ axɔ́suɖuɖu Mawu tɔn mɛ” tɔn?

 Mɛ ɖěɖee na “byɔ axɔ́suɖuɖu Mawu tɔn mɛ” nǔgbo nǔgbo lɛ é na kp’acɛ xá Jezu ɖò jixwé. Biblu ɖɔ ɖ’ayǐ ɖɔ ye na “jinjɔn axɔ́suzinkpo jí” bo na “ɖu axɔ́su [dó] ayikúngban jí.”—Luki 22:29, 30; Nǔɖexlɛ́mɛ 5:9, 10.

Nukúnnúmɔjɛnǔmɛ agɔ lɛ dó cávi Axɔ́suɖuto ɔ tɔn lɛ wu

 Nukúnnúmɔjɛnǔmɛ agɔ: Piyɛ́ɛ wɛ na ɖɔ mɛ ɖěɖee sixu yì jixwé lɛ é.

 Nǔgbo: Biblu ɖɔ ɖɔ Klisu Jezu wɛ è sɔ́ b’ɛ “na ɖɔhwɛ xá mɛ e ɖò gbɛ̀ lɛ kpo mɛ e ɖó kú lɛ kpan,” é nyí Piyɛ́ɛ ǎ. (2 Timɔtée 4:1, 8; Jaan 5:22) Nǔgbo ɔ, Piyɛ́ɛ ɖesunɔ ɖɔ ɖɔ Jezu wɛ “nyí mɛ e Mawu sɔ́ bɔ é na ɖɔhwɛ xá mɛ e ɖò gbɛ̀ kpo mɛ e ko kú lɛ kpo é.”—Mɛsɛ́dó 10:34, 42.

 Nukúnnúmɔjɛnǔmɛ agɔ: Jixwé nɔte kpɔ́n Piyɛ́ɛ nú é na ɖɔ hwenu e è na zán cávi Axɔ́suɖuto ɔ tɔn lɛ dó é.

 Nǔgbo: Hwenu e Jezu ɖò xó ɖɔ nú Piyɛ́ɛ wɛ dó cávi Axɔ́suɖuto ɔ tɔn lɛ wu wɛ é ɔ, é ɖɔ n’i ɖɔ: “A gbɛ́ nǔ ɖebǔ ɖò ayikúngban jí ɔ, è na gbɛ́ ɖò [jixwé]; a ka yí gbè nú nǔ ɖebǔ ɖò ayikúngban jí ɔ, è na yí gbè na ɖò [jixwé].” (Matie 16:19) Mɛɖé lɛ nɔ lin ɖɔ xó enɛ lɛ xlɛ́ ɖɔ Piyɛ́ɛ wɛ nɔ ɖɔ mɛ e na yì jixwé lɛ é có, xógbe Glɛkigbe tɔn dodó e è zán lɛ é xlɛ́ ɖɔ gbeta e kɔn Piyɛ́ɛ wá lɛ é nɔ xwédo ɖěɖee kɔn è ko wá ɖò jixwé ayǐvɔ̌gbe lɛ é, gbeta tɔn lɛ nɔ jɛ nukɔn nú jixwé tɔn lɛ ǎ.

 Biblu ɖɔ ɖò fí ɖevo lɛ ɖɔ Piyɛ́ɛ hwihwɛ́ éɖée ɖó jixwé glɔ́ hwenu e é zán cávi Axɔ́suɖuto ɔ tɔn lɛ é. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, é setónú nú alixlɛ́mɛ Mawu tɔn lɛ hwenu e é zán cávi atɔngɔ́ ɔ é.—Mɛsɛ́dó 10:19, 20.

a Hweɖelɛnu ɔ, Biblu zán xókwín “cávi” ɔ dó dó gesí acɛ kpo azɔ̌ kpo ɖò nǔjlɛdonǔwu linu.—Ezayíi 22:20-22; Nǔɖexlɛ́mɛ 3:7, 8.

b Sinsɛn Samalíinu lɛ tɔn gbɔn vo nú Jwifu lɛ tɔn, amɔ̌, nǔkplɔnmɛ yetɔn kpo aca yetɔn ɖé lɛ kpo gosin Mɔyizisɛ́n ɔ mɛ.